Infostart.hu
eur:
358.37
usd:
306.1
bux:
0
2026. május 14. csütörtök Bonifác
nagyfeszültségű távvezetékek két tornyon
Nyitókép: Pixabay

Döntött a német kormány az energiaügyi fordulatról

A német kormány szerdán elfogadta azt a törvénytervezetet, amely új gáztüzelésű erőművek építésével és kapacitáspiac létrehozásával kívánja biztosítani az ország villamosenergia-ellátását a megújuló energiaforrások ingadozó termelése mellett.

A Friedrich Merz kancellár vezette kabinet által jóváhagyott jogszabálytervezet célja, hogy 2031-re elegendő, megbízható villamosenergia-termelő kapacitás álljon rendelkezésre Németországban. A német gazdasági és energiaügyi minisztérium (BMWE) szerint a német és európai elemzések azt mutatják, hogy a következő évtized elejétől nőnek az ellátásbiztonsági kockázatok, különösen az alacsony szél- és napenergia-termeléssel járó időszakokban.

Katherina Reiche energiaügyi miniszter hangsúlyozta: „a megújuló energiáknak életbiztosításra van szükségük, ezt pedig a biztosított kapacitás jelenti”. Hozzátette: aki komolyan gondolja a megújulók bővítését és a szénkivezetést, annak új, rugalmas erőművi kapacitásokat kell létrehoznia.

A német villamosenergia-fogyasztásban a megújuló energiaforrások aránya az idei első negyedévben 53 százalék volt, ezt 2030-ra 80 százalékra kívánják emelni. A széntüzelésű erőművek kivezetését legkésőbb 2038-ig tervezik.

A törvénytervezet fokozatos pályázati rendszert vezet be új kapacitások létesítésére. Első körben 11 gigawattnyi új, szabályozható teljesítményre írnak ki tendert 15 éves rendelkezésre állási kötelezettséggel. Ebből 9 gigawatt úgynevezett hosszú távú kapacitás lesz, amely tartósan képes áramot termelni a „Dunkelflaute”, vagyis a kevés széllel és napsütéssel járó időszakok idején is. További 2 gigawatt új termelőkapacitásra külön pályázatot írnak ki.

A minisztérium tájékoztatása szerint 2027-ben és 2029-ben további, technológiasemleges pályázatok következnek, amelyeken már energiatárolók, rugalmas fogyasztók és meglévő létesítmények is részt vehetnek. A tervek szerint 2027-ben külön tendereket hirdetnek a hidrogénüzemre átállás támogatására is.

A mostani konstrukció része annak a hosszabb távú stratégiának, amely 2032-től teljes körű kapacitáspiacot vezetne be Németországban. Az új erőműveket úgy kell kialakítani, hogy 2045 után karbonsemlegesen, hidrogénnel is működtethetők legyenek.

A beruházások finanszírozására 2031-től új díjat vezetnek be a német villamosenergia-fogyasztók számára, ennek mértékét azonban egyelőre nem közölték.

A törvénytervezetet még a Bundestagnak is jóvá kell hagynia, emellett az Európai Bizottság állami támogatási szabályok szerinti engedélyére is szükség lesz.

Az intézkedést az energiaszektor üdvözölte. Kerstin Andreae, a német energia- és vízipari szövetség (BDEW) vezetője szerint az új, biztosított kapacitások nélkülözhetetlenek a villamosenergia-rendszer megbízhatóságának fenntartásához.

Környezetvédő szervezetek ugyanakkor bírálták a tervet. A Germanwatch szerint a jogszabály „szabad utat ad a gázerőműveknek”, miközben háttérbe szorítja a klímasemleges megoldásokat, például az akkumulátoros energiatárolást.

Címlapról ajánljuk

Republikon: több oka is van annak, hogy Budapest most egy ideig tiszás lesz

Míg korábban a fővárosi kerületek egyértelműen illeszkedtek a kertvárosi jobboldal – lakótelepi baloldal vagy a belvárosi liberális – külvárosi munkás sémákba, addig mára Budapest összességében már kevésbé írható le ideológiai kategóriákkal – erre jutott a Republikon elemzése. A fővárosban egy gyorsan változó politikai tér rajzolódik ki, ahol a pártpreferenciákat egyre inkább a rövid távú politikai kínálat, a vezetői hitelesség és az aktuális társadalmi kérdések alakítják. A Republikon elemzője, Fűzfa Csaba beszélt a részletekről az InfoRádióban.
inforadio
ARÉNA
2026.05.14. csütörtök, 18:00
Kuzmányi István
diakónus, a Magyar Kurír és az Új Ember főszerkesztője
Magyar Péter kormányát is gúzsba kötheti az új botrány az uniós helyreállítási forrásoknál

Magyar Péter kormányát is gúzsba kötheti az új botrány az uniós helyreállítási forrásoknál

Mintegy 10 milliárd eurónyi, zöld és digitális beruházásokra szánt uniós helyreállítási forrást használhatott fel nyugdíjak és szociális kiadások finanszírozására a spanyol számvevőszék szerint a madridi kormány, ami újabb vitát robbantott ki Németországban és Hollandiában az EU közös hitelfelvételéről. Az Európai Bizottság és a spanyol kormány egyaránt tagadja a szabálytalanságot, ugyanakkor német és holland kritikusok szerint az ügy bizonyítja, hogy a közös uniós adósság rejtett költségvetési támogatássá vált. A vita különösen kényes időszakban éleződött ki, hiszen már zajlanak a Magyar Péter vezette kormánnyal a tárgyalások a 10,4 milliárd eurós magyar helyreállítási keret lehívásáról Brüsszellel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×