Öt NATO-ország is bejelentkezett azért, hogy náluk helyezzék el a Németországból potenciálisan kivonandó ötezer amerikai katonát. Lengyelország, Észtország, Litvánia, Lettország és Románia is érdeklődik – írta meg a Politico. Mindez azután történt, hogy a német kancellár Friedrich Merz olyan megjegyzéseket tett, miszerint Irán tárgyalási technikáival „megszégyenítette” az USA-t az iráni háborúban. Donald Trump amerikai elnök ennek hatására katonák kivonását jelentette be.

A román helyettes védelmi miniszter Sorin Moldovan úgy érvelt, hogy Románia megmutatta elköteleződését az USA-val lévő stratégiai partnerség iránt. A védelmi miniszter egyszerűbben fogalmazott:

„több katona kell nekünk”.

Az észtek azt hangsúlyozták, hogy országuk „nagyra értékeli az USA hozzájárulását és támogat egy kiterjesztettebb jelenlétet”.

A Politico cikkében hozzáteszik, hogy a NATO keleti szárnyán lévő tagállamok közül sok határos Oroszországgal, és az USA-t látja a védelme fő letéteményesének Moszkva ellen. Ez még igazabb az ukrajnai háború kezdete óta, sőt ez az egyik oka, hogy kevésbé kritizálták eddig Trumpot és támogatóan álltak hozzá az iráni háborúhoz. Ez olyan formában is testet öltött, hogy gyakorlatilag korlátlan hozzáférést nyújtottak az amerikaknak a katonai bázisaikhoz.

Emlékeztetnek, hogy a Pentagon még nem hozott végső döntést arról, hogy mely katonákat vonja ki Németországból. Arról sincs döntés, hogy őket egy másik európai országba helyezik-e át, vagy pedig visszaküldik Amerikába. Ugyanakkor Trump szombaton már azt mondta, hogy „talán” Lengyelországba helyezheti át a katonákat. Mint fogalmazott, jó kapcsolata van az elnökkel, így ez lehetséges volna.

Lengyelországban belharcok is kialakultak a témával kapcsolatban, ugyanis Donald Tusk miniszterelnök szembement Karol Nawrocki elnökkel, midőn elmondta: „nem kellene szövetségesek elől elcsaklizni a katonákat”. Ugyanakkor hozzátette, minden lehetőséget megragadnak, hogy növeljék az amerikai jelenlétet az országban.

A cikkben arról is szólnak, hogy nem mindegyik ország képes fizikailag az ötezer katona fogadására. Lengyelország és Románia már most is készen állna rá, de a balti államokban szűkösebb a hely, és még építkezésekre lenne szükség. Egy biztos: egyelőre nem történt amerikai oldalról konkrét megkeresés.