A román elnöki hivatal által közzétett dokumentum szerint a találkozón részt vevő keleti és északi NATO-tagállamok hosszú távú, közvetlen és jelentős biztonsági fenyegetésként tekintenek Oroszországra, és erősíteni fogják védelmi és biztonsági együttműködésüket a NATO teljes keleti szárnyán a Fekete-tengertől a Balti-tengerig, illetve a sarkvidékig terjedően.

A NATO keleti és északi tagállamai megerősítették a közös biztonságot szolgáló beruházások növelésére irányuló kötelezettségvállalásukat, azt, hogy védelmi kiadásaikat a GDP 5 százalékának megfelelő szintig emelik. A nyilatkozat aláírói igazságos és tartós békét szorgalmaznak Ukrajna számára, amelynek a nemzetközi jogon és szilárd, hiteles biztonsági garanciákon kell alapulnia.

A Bukaresti Kilencek és az északi NATO-államok újból elítélték Oroszország Ukrajna elleni háborúját, és kiálltak Ukrajna függetlenségének, szuverenitásának és területi épségének védelme mellett. Hangsúlyozták, hogy az Ukrajnának nyújtott támogatás „befektetés a saját biztonságukba is”, és üdvözölték az Egyesült Államok békeerőfeszítéseit. Az aláírók szerint növelni kell a nyomást Oroszországon, hogy vessen véget a háborúnak, és érdemben vegyen részt a béketárgyalásokon.

A dokumentum elítéli a szövetségesek és partnerek elleni orosz szabotázsakcióikat, kibertámadásokat és egyéb hibrid műveleteket, és sürgeti a lég- és rakétavédelem további erősítését, beleértve a drónfenyegetés elleni képességek fejlesztését is. A nyilatkozat szerint hiteles elrettentéshez „hiteles beruházásokra”, a transzatlanti védelmi ipar bővítésére, ellenállóbb ellátási láncokra és szorosabb együttműködésre van szükség Ukrajnával.

Magyarország a nyilatkozat szövegezése során „konstruktív tartózkodást” jelentett be, annak érdekében, hogy a dokumentum nyelvezete ne kerüljön be – a később újra idézhető – „elfogadott megfogalmazások” közé, fenntartva annak lehetőségét, hogy a dokumentumban szereplő nyelvezet jövőbeni használata ügyében Magyarország új kormánya döntsön.

Mark Rutte NATO-főtitkár szerint a tanácskozás zárónyilatkozatában szereplő

NATO 3.0 fogalma a védelmi szövetség fejlődésének egy következő „logikus” szintjére utal,

amelyben Európa is megerősíti saját védelmét, növeli biztonsági beruházásait, fokozatosan behozva lemaradását az Egyesült Államokkal szemben. A bukaresti tanácskozás résztevői a kezdeti, szovjet fenyegetés által meghatározott időszakot, illetve a hidegháború utáni enyhülést, a NATO bővítések időszakát nevezték meg a védelmi szövetség két korábbi korszakaként.

A NATO-főtitkár szerint Európa „meghallotta” Donald Trump amerikai elnök figyelmeztetését, és az európai szövetségesek is elkezdték növelni védelmi kiadásaikat, a GDP 2 százalékának megfelelő szintről a legutóbbi hágai NATO-csúcson kitűzött 5 százalék felé.

A bukaresti tanácskozást lezáró sajtóértekezleten Nicusor Dan román államfő is kitért a NATO 3.0 fogalmára, amely szerinte nem a tagországok NATO-n belüli arányos hozzájárulására vonatkozik.

„Az Egyesült Államok és Európa méltányos hozzájárulása nem azt jelenti, hogy Európa Európát védi, az Egyesült Államok pedig saját magát. A NATO 3.0 egyszerűen azt jelenti, hogy ugyanazon – de természetesen folyamatosan frissülő – protokollok mentén arányos a szövetségesek hozzájárulása” – idézte a román államfőt az Agerpres hírügynökség.

Nicusor Dan szerint a „számottevő” amerikai jelenlét az európai országok közös érdeke. Úgy vélekedett: a NATO-tagállamok többsége szeretne amerikai katonai jelenlétet a saját területén, de az európai szövetségesek soha nem fognak arról vitázni egymás között, hogy miként „osszák el” az amerikai csapatokat Európa területén.

„A B9-en belüli együttműködés folytatódik és egyre erősebbé válik” – jelentette ki Karol Nawrocki lengyel elnök a szerdai B9-csúcs után, hozzátéve, hogy a részt vevő államok támogatják a formátum bővítését az északi országokkal.