Több uniós vezető is amellett érvel, hogy az Európai Unió ne kezdje meg 2028-ban a koronavírus-járvány idején felvett mintegy 650 milliárd eurós hitel törlesztését. A francia elnök szerint az adósság görgetése forrásokat szabadítana fel az EU 1800 milliárd eurós költségvetésében – írja az Euractiv cikke alapján a Portfolio.

A NextGenerationEU alapot 2020-ban hozták létre, amelyből az uniós tagállamok hiteleket és vissza nem térítendő támogatásokat kaphatnak, növekedést ösztönző reformok végrehajtása fejében. A törlesztés a 2028-ban induló új hétéves uniós költségvetésben, vagyis a többéves pénzügyi keretben (MFF) venné kezdetét, és csaknem 24 milliárd eurós terhet jelentene az érintett országoknak.

Emmanuel Macron szerint azonban jelenleg fontosabb a védelmi kiadások növelése és a versenyképesség javítása, ezért a törlesztés idejének kitolását szorgalmazza.

„A Covid-válság idején eladósodtunk, most pedig azt mondják, hogy gyorsan fizessük. Ez idiotizmus” – fogalmazott a francia államfő még április végén.

Kiriakosz Micotakisz görög miniszterelnök is a halasztás mellett érvelt. Úgy véli, az európai kötvények iránti erős kereslet miatt ez a lépés csak erősítené az EU-t. Paolo Gentiloni korábbi uniós gazdasági biztos „őrültségnek” nevezte, hogy az adósság átütemezése nem képezi komoly vita tárgyát az uniós vezetők között. Ugyanakkor ő is elismerte, hogy a döntéshez mind a 27 tagállam egyhangú támogatása szükséges.

A takarékos tagállamok ugyanakkor határozottan elutasítják az ötletet. Eelco Heinen holland pénzügyminiszter szerint a túl magas adósságszintekre nem megoldás a további eladósodás, míg Friedrich Merz német kancellár azt gondolja, bármilyen további uniós adósság (újabb hitelfelvétel, uniós kötvénykibocsátás) elképzelhetetlen. Szerinte ráadásul az Európai Bizottság költségvetési javaslatában általános kiadáscsökkentésekre is szükség van. Egy nettó befizető tagállam diplomatája úgy fogalmazott, hogy a törlesztés halasztása nem teremt mozgásteret, csak a következő generációra hárítja a számlát.

A Nemzetközi Valutaalap (IMF) európai igazgatóhelyettese jó lehetőségnek nevezte a lépést, mivel az több forrást szabadítana fel a védelmi és infrastrukturális kiadásokra.