Infostart.hu
eur:
364.47
usd:
330.63
bux:
146155.68
2026. november 14. szombat Aliz
Aljakszandr Lukasenka fehérorosz elnök a fennállásának tizedik évfordulóját ünneplő Eurázsiai Gazdasági Unió (EaEU) tagállami vezetőit tömörítő Legfelsőbb Eurázsiai Gazdasági Tanács ülésén Moszkvában 2024. május 8-án.
Nyitókép: MTI/EPA/Reuters pool/Jevgenyija Novozsenyina

A papírforma szerint Lukasenka elnök marad, de már az utódláson is elkezdhet gondolkodni

Ha ismét a regnáló államfő győz a vasárnapi fehéroroszországi elnökválasztáson, megkezdheti a hetedik ciklusát. Seremet Sándor, a Magyar Külügyi Intézet vezető kutatója az InfoRádióban elmondta: a 2020-as választások után jelentős szigorításokat vezetett be Lukasenka, így sokkal sterilebb politikai térben tartják a mostani voksolást, az ellenzéki jelöltek esélyei pedig „a minimálisnál is kisebbek”.

Vasárnap elnökválasztást tartanak Fehéroroszországban, és minden valószínűség szerint Aljakszandr Lukasenka jelenlegi államfő újabb öt évre kap majd felhatalmazást, így megkezdheti hetedik elnöki ciklusát.

Az 1994 óta hatalmon lévő Aljakszandr Lukasenka mellett még négyen indulnak az elnökválasztáson, ám ők Seremet Sándor szerint nem valódi kihívói a regnáló államfőnek. A Magyar Külügyi Intézet vezető kutatója az InfoRádióban elmondta: tulajdonképpen mind a négy vetélytárs „rendszeren belüli szereplő”. Bár a Kommunista Párt, a Liberális Demokrata Párt és a republikánusok is állítottak jelöltet, a szakértő úgy gondolja,

„az esélyeik a minimálisnál is kisebbek”.

A legutóbbi választást 2020-ban tartották Fehéroroszországban, akkor Lukasenka a hivatalos adatok szerint a szavazatok 80 százalékát szerezte meg a voksolás első fordulójában. Az eredmények kihirdetése után több hónapig nagyszabású tüntetések voltak az országban. A demonstrálók csalást emlegettek.

Az előző választások előtt Fehéroroszország megpróbált lavírozni Oroszország és a Nyugat között, a nyitás politikáját igyekezett alkalmazni Minszk, így a helyi közélet megélénkült. A tüntetések után azonban eljárások indultak az ellenzékiek ellen: sok politikust letartóztattak, mások külföldre menekültek, őket már nem is engedték indulni a mostani választáson.

Az Eurázsia Központ szakértője elmondta: a fehérorosz vezetés „a maga módján próbálkozott nyitni a Nyugat felé”, de a 2020-as választások következményei a regnáló rezsim ellen fordították a megingást, ezért

„a hatalom megtartása érdekében jelentős szigorításokat vezetett be a minszki kormány az elmúlt években”.

Seremet Sándor úgy fogalmazott, a történtek után „jóval sterilebb politikai térben” tartják a mostani választásokat, mint öt évvel ezelőtt, így a szakértő szerint „eléggé csekélyek az ellenzéki esélyek”.

A vasárnapi elnökválasztás után a papírforma szerint Aljakszandr Lukasenka megkezdheti újabb, immár hetedik elnöki ciklusát. Egyes feltételezések szerint a 70 éves politikus a következő öt évben leginkább utódja megtalálására koncentrál majd.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk

Döbbenetes videó a 6,5 milliárd forintnyi készpénz megtalálásáról

Büszkék vagyunk a kollégáinkra, akik a novemberi hideg esőben az erdőben ázva ástak, akik hideg raktárakban órákon át pakoltak, és akik 24 órával az akció kezdete után még a több órán át tartó kincstári számlálásnál is jelen voltak. Megyünk tovább – közölte a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal (NVVH) Facebook-videójában.
inforadio
ARÉNA
2026.11.16. hétfő, 18:00
Csizmadia Ervin
a Méltányosság Politikaelemző Központ igazgatója
Szilas Kincső: április 12. nem a végpont volt, hanem a startvonal

Szilas Kincső: április 12. nem a végpont volt, hanem a startvonal

2026 április 12-én nemcsak az dőlt el, hogy véget ér a Fidesz-KDNP 16 éve a hatalomban, hanem kiestek a parlamentből a hagyományos, divatos nevén óellenzék tagjai. A legtöbb párt el sem indult a választásokon,  a Demokratikus Koalíció pedig versenyben vérzett el. A parlamenttől búcsúzó pártok vezetőivel készített cikksorozatunk első részében Szilas Kincsővel, a Momentum elnökével beszélgettünk, aki elmondta, hogy nem adják fel. Jóval több tagja van ma a formációnak, mint a 2019-es EP-választás előtt, és az új belépők főként a TikTokon keresztül találnak rá a pártra. Az elnök szerint nem fogadható el, hogy a kétharmados Tisza-kormány ellenzékét csak a Fidesz-KDNP és a Mi Hazánk alkossa. Élesen bírálja a kampányüzemmódban ragadt parlamenti kommunikációt, az online tér meghatározó szerepét a politikai döntésekben, valamint azt, hogy több, a nem jobboldaliaknak fontos témában tétlen még a Tisza Párt. A párt szociálisan érzékenyebb irányt követ, ezért biztonságos bérlakásokat, sürgős kollégiumépítést és célzott segítséget sürget a leszakadó térségeknek. Bár a Momentum nem kap állami támogatást, takarékos működésének köszönhetően készülhet a 2029-es választásokra, a DK-val azonban már semmilyen ügyben nem fognának össze.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×