Infostart.hu
eur:
386.14
usd:
329
bux:
0
2025. december 31. szerda Szilveszter
Aljakszandr Lukasenka fehérorosz elnök a fennállásának tizedik évfordulóját ünneplő Eurázsiai Gazdasági Unió (EaEU) tagállami vezetőit tömörítő Legfelsőbb Eurázsiai Gazdasági Tanács ülésén Moszkvában 2024. május 8-án.
Nyitókép: MTI/EPA/Reuters pool/Jevgenyija Novozsenyina

A papírforma szerint Lukasenka elnök marad, de már az utódláson is elkezdhet gondolkodni

Ha ismét a regnáló államfő győz a vasárnapi fehéroroszországi elnökválasztáson, megkezdheti a hetedik ciklusát. Seremet Sándor, a Magyar Külügyi Intézet vezető kutatója az InfoRádióban elmondta: a 2020-as választások után jelentős szigorításokat vezetett be Lukasenka, így sokkal sterilebb politikai térben tartják a mostani voksolást, az ellenzéki jelöltek esélyei pedig „a minimálisnál is kisebbek”.

Vasárnap elnökválasztást tartanak Fehéroroszországban, és minden valószínűség szerint Aljakszandr Lukasenka jelenlegi államfő újabb öt évre kap majd felhatalmazást, így megkezdheti hetedik elnöki ciklusát.

Az 1994 óta hatalmon lévő Aljakszandr Lukasenka mellett még négyen indulnak az elnökválasztáson, ám ők Seremet Sándor szerint nem valódi kihívói a regnáló államfőnek. A Magyar Külügyi Intézet vezető kutatója az InfoRádióban elmondta: tulajdonképpen mind a négy vetélytárs „rendszeren belüli szereplő”. Bár a Kommunista Párt, a Liberális Demokrata Párt és a republikánusok is állítottak jelöltet, a szakértő úgy gondolja,

„az esélyeik a minimálisnál is kisebbek”.

A legutóbbi választást 2020-ban tartották Fehéroroszországban, akkor Lukasenka a hivatalos adatok szerint a szavazatok 80 százalékát szerezte meg a voksolás első fordulójában. Az eredmények kihirdetése után több hónapig nagyszabású tüntetések voltak az országban. A demonstrálók csalást emlegettek.

Az előző választások előtt Fehéroroszország megpróbált lavírozni Oroszország és a Nyugat között, a nyitás politikáját igyekezett alkalmazni Minszk, így a helyi közélet megélénkült. A tüntetések után azonban eljárások indultak az ellenzékiek ellen: sok politikust letartóztattak, mások külföldre menekültek, őket már nem is engedték indulni a mostani választáson.

Az Eurázsia Központ szakértője elmondta: a fehérorosz vezetés „a maga módján próbálkozott nyitni a Nyugat felé”, de a 2020-as választások következményei a regnáló rezsim ellen fordították a megingást, ezért

„a hatalom megtartása érdekében jelentős szigorításokat vezetett be a minszki kormány az elmúlt években”.

Seremet Sándor úgy fogalmazott, a történtek után „jóval sterilebb politikai térben” tartják a mostani választásokat, mint öt évvel ezelőtt, így a szakértő szerint „eléggé csekélyek az ellenzéki esélyek”.

A vasárnapi elnökválasztás után a papírforma szerint Aljakszandr Lukasenka megkezdheti újabb, immár hetedik elnöki ciklusát. Egyes feltételezések szerint a 70 éves politikus a következő öt évben leginkább utódja megtalálására koncentrál majd.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Olyan változás jön év elején, ami kihatással lesz a magyar áramköltségekre is

Olyan változás jön év elején, ami kihatással lesz a magyar áramköltségekre is

A 2026. január 1-jén hatályba lépő karbonvám (CBAM) hatására jelentősen emelkedhet a nem EU-tag balkáni államokból és Ukrajnából származó, nagyrészt szénerőművekben megtermelt villamos energia magyarországi behozatalának ára. Amint a CBAM hatályba lép, az általa okozott költségnövekedés egyik napról a másikra jelentősen csökkentheti az EU balkáni eredetű villamos energia iránti keresletét, ezzel egyben egy kulcsfontosságú exportbevételi forrástól is elvágva az érintett országokat, és végül arra kényszerítheti az érintett kormányokat, hogy bezárják a rendkívül szennyező és egyre inkább gazdaságtalan széntüzelésű erőműveiket. Értékelések szerint, hacsak a villamosenergia-ágazatra vonatkozó szabályokat nem finomítják, a karbonvám az egész európai árampiaci integrációt és az ellátásbiztonságot is veszélyeztetheti.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×