Infostart.hu
eur:
387.74
usd:
333.89
bux:
120688.04
2026. március 3. kedd Kornélia
Aljakszandr Lukasenka fehérorosz elnök a fennállásának tizedik évfordulóját ünneplő Eurázsiai Gazdasági Unió (EaEU) tagállami vezetőit tömörítő Legfelsőbb Eurázsiai Gazdasági Tanács ülésén Moszkvában 2024. május 8-án.
Nyitókép: MTI/EPA/Reuters pool/Jevgenyija Novozsenyina

A papírforma szerint Lukasenka elnök marad, de már az utódláson is elkezdhet gondolkodni

Ha ismét a regnáló államfő győz a vasárnapi fehéroroszországi elnökválasztáson, megkezdheti a hetedik ciklusát. Seremet Sándor, a Magyar Külügyi Intézet vezető kutatója az InfoRádióban elmondta: a 2020-as választások után jelentős szigorításokat vezetett be Lukasenka, így sokkal sterilebb politikai térben tartják a mostani voksolást, az ellenzéki jelöltek esélyei pedig „a minimálisnál is kisebbek”.

Vasárnap elnökválasztást tartanak Fehéroroszországban, és minden valószínűség szerint Aljakszandr Lukasenka jelenlegi államfő újabb öt évre kap majd felhatalmazást, így megkezdheti hetedik elnöki ciklusát.

Az 1994 óta hatalmon lévő Aljakszandr Lukasenka mellett még négyen indulnak az elnökválasztáson, ám ők Seremet Sándor szerint nem valódi kihívói a regnáló államfőnek. A Magyar Külügyi Intézet vezető kutatója az InfoRádióban elmondta: tulajdonképpen mind a négy vetélytárs „rendszeren belüli szereplő”. Bár a Kommunista Párt, a Liberális Demokrata Párt és a republikánusok is állítottak jelöltet, a szakértő úgy gondolja,

„az esélyeik a minimálisnál is kisebbek”.

A legutóbbi választást 2020-ban tartották Fehéroroszországban, akkor Lukasenka a hivatalos adatok szerint a szavazatok 80 százalékát szerezte meg a voksolás első fordulójában. Az eredmények kihirdetése után több hónapig nagyszabású tüntetések voltak az országban. A demonstrálók csalást emlegettek.

Az előző választások előtt Fehéroroszország megpróbált lavírozni Oroszország és a Nyugat között, a nyitás politikáját igyekezett alkalmazni Minszk, így a helyi közélet megélénkült. A tüntetések után azonban eljárások indultak az ellenzékiek ellen: sok politikust letartóztattak, mások külföldre menekültek, őket már nem is engedték indulni a mostani választáson.

Az Eurázsia Központ szakértője elmondta: a fehérorosz vezetés „a maga módján próbálkozott nyitni a Nyugat felé”, de a 2020-as választások következményei a regnáló rezsim ellen fordították a megingást, ezért

„a hatalom megtartása érdekében jelentős szigorításokat vezetett be a minszki kormány az elmúlt években”.

Seremet Sándor úgy fogalmazott, a történtek után „jóval sterilebb politikai térben” tartják a mostani választásokat, mint öt évvel ezelőtt, így a szakértő szerint „eléggé csekélyek az ellenzéki esélyek”.

A vasárnapi elnökválasztás után a papírforma szerint Aljakszandr Lukasenka megkezdheti újabb, immár hetedik elnöki ciklusát. Egyes feltételezések szerint a 70 éves politikus a következő öt évben leginkább utódja megtalálására koncentrál majd.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk

Perzsa-öböl: versenyfutás életre-halálra

Az Öböl-menti arab országok egy héten belül kifogyhatnak a légvédelmi fegyvereikből, ha Irán az eddigiekhez hasonló hevességgel zúdítja rájuk rakéta a dróncsapásait. Márpedig ez a háború eddig elképzelhetetlen méretű eszkalációjához vezethet.
inforadio
ARÉNA
2026.03.04. szerda, 18:00
Resperger István
ezredes, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Szent-István Biztonságkutató Központ igazgatója
2026-ban még nem volt ilyen gyenge a forint, aztán hirtelen rántottak egyet rajta

2026-ban még nem volt ilyen gyenge a forint, aztán hirtelen rántottak egyet rajta

Drámai mértékben gyengült kedden a forint. A befektetői hangulatot jelentősen rontotta, hogy a hétfői, mintegy 50 százalékos ugrást követően tovább emelkedett a földgáz világpiaci ára, miközben a közel-keleti háború miatt egyre erősebbek a félelmek az esetleges termelési és szállítási zavaroktól, amelyek az energiaárakon keresztül a régiót is érzékenyen érinthetik. Az elmúlt másfél nap mozgásai alapján kijelenthető, hogy a forint a konfliktus egyik legnagyobb vesztese: a régióban is alulteljesít, kedden például mintegy 2 százalékkal esett, miközben a lengyel zloty 1,2 százalékos gyengülést mutatott, a cseh korona és a román lej pedig ennél is kisebb veszteséggel megúszta. Nemcsak térségi, hanem globális összevetésben is nehéz a forintnál gyengébben teljesítő devizát találni az elmúlt két nap alapján. A Portfolio piaci forrásai szerint a mostani esésben szerepet játszhat az általános túlvettség miatti korrekció, illetve a meredeken emelkedő gázárak nyomán erősödő kockázatkerülés is.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×