Infostart.hu
eur:
386.47
usd:
330.03
bux:
110405.74
2025. december 20. szombat Teofil
Jair Bolsonaro brazil elnök (b) egy 10-es számú, Trump feliratú brazil focimezt ajándékoz Donald Trump amerikai elnöknek a washingtoni Fehér Házban tartott találkozójukon 2019. március 19-én.
Nyitókép: MTI/EPA/Polaris/Pool/Chris Kleponis

A világpolitikában közismert hiányzó Donald Trump beiktatásán

Jair Bolsonaro nem utazhat el Donald Trump leendő amerikai elnök január 20-án esedékes beiktatására Washingtonba; a brazil legfelsőbb bíróság csütörtökön elutasította a korábbi brazil államfő 2023-as puccskísérletben játszott állítólagos szerepe miatt elkobzott útlevelének visszaadását.

A kérést a múlt héten terjesztették be Bolsonaro ügyvédei a legfelsőbb bíróságon. Paulo Gonet főügyész azonban ellenezte, hogy a korábbi elnök elutazhasson Trump beiktatására, mondván, hogy Bolsonaro részvétele a ceremónián nem szolgálja a közérdeket.

Bolsonaro útlevelét tavaly februárban vonták be a brazil legfelsőbb bíróság döntésére. Az államcsíny szervezésével gyanúsított politikus tagadja az ellene felhozott vádakat, 2030-ig azonban így sem vállalhat közhivatalt.

Novemberben az O Globo című brazil lap tudósított arról, hogy Trump meghívta Bolsonarót a beiktatására.

A brazil szövetségi rendőrség novemberben ismertetett jelentésében azzal gyanúsította meg a 2019-től 2023-ig hivatalban lévő korábbi államfőt és további 36 embert, akik közül többen Bolsonaro kormányának vezető tagjai voltak, hogy hatalomátvételt terveztek a 2022 októberében megválasztott Luiz Inácio Lula da Silva elnökkel szemben. A brazil főügyészség jelenleg vizsgálja, hogy vádat emeljen-e a volt államfővel szemben. A TV Globo helyi hírtelevízió szerint továbbra is fennáll a veszélye, hogy Bolsonaro külföldre menekül, kivonva magát az igazságszolgáltatás alól.

Egy héttel az új elnök, Lula da Silva beiktatása után, 2023. január 8-án a korábbi államfő több ezer szimpatizánsa megostromolta a kongresszus, az elnöki palota és a legfelsőbb bíróság fővárosi épületeit.

Címlapról ajánljuk
Orbán Viktor: már újabb oka is van a háborúra az uniós országoknak, mert odatették a pénzüket Ukrajnába

Orbán Viktor: már újabb oka is van a háborúra az uniós országoknak, mert odatették a pénzüket Ukrajnába

A Digitális Polgári Körök által szervezett háborúellenes gyűlések közül a legnagyobbra került sor Szegeden szombaton, a Lázár János országjárásának szegedi programjával összekötött eseményen felszólalt a kormányfő is. Arról beszélt, hogy 2026 az utolsó választás az európai háború előtt, a szankciók és a háború 20 milliárd eurót vett el Magyarországtól, a javító-nevelő intézetek most nem jól működnek, a büntetés-végrehajtás alá kell rendelni őket.

Sárkány Zalán: célom, hogy a nagymedencés versenyeken is olyan eredményeim legyenek, mint rövid pályán

Egy arany- és egy ezüstéremmel, valamint két új országos csúccsal tért vissza az Egyesült Államokba a lublini rövid pályás Eb-ről a 22 éves úszó. Szokolai László tanítványa az InfoRádióban azt mondta, a 800 méter gyors világbajnoki címvédőjeként érzett némi nyomást, de ez nem vetette vissza, hanem éppenhogy motiválta. Arról is beszélt, milyen nehézségeket jelent számára a kétlaki élet.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.12.22. hétfő, 18:00
Vecsei Miklós
felzárkóztatásért felelős miniszterelnöki biztos, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat alelnöke
Nincs szükség több vendégmunkásra – Bőven elég az EU-n kívüli dolgozókra megszabott kvóta

Nincs szükség több vendégmunkásra – Bőven elég az EU-n kívüli dolgozókra megszabott kvóta

Még december elején közölte a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM), hogy az idei évhez hasonlóan jövőre is csak maximum 35 ezer EU-n kívüli, úgynevezett harmadik országbeli munkavállaló dolgozhat Magyarországon. Mivel a gyenge gazdasági teljesítmény miatt idén sem volt szükség ennyi külföldi dolgozóra, a munkaerő-közvetítéssel és -kölcsönzéssel foglalkozó cégek szerint ez a szám 2026-ban is bőven lefedi majd az igényeket. Ezen csak az változtatna, ha hirtelen tényleg meglódulna a magyar gazdaság teljesítménye. A gazdasági tárca közlése szerint a visegrádi országok körében Magyarországon a legalacsonyabb a harmadik országbeli foglalkoztatottak aránya. A hivatalos tájékoztatás szerint jelenleg Magyarországon 2,6%-os az EU-n kívülről érkező munkavállalók aránya, ugyanakkor vannak olyan kategóriák, amelyek nem esnek a 35 ezres kvóta hatálya alá, tehát a pontos számuk valójában nem ismert.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×