Infostart.hu
eur:
385.46
usd:
331.85
bux:
122017.29
2026. január 16. péntek Gusztáv
koszovó zászló
Nyitókép: Pixabay

Feszül a helyzet Koszovóban

A koszovói hatóságok szerdán bezártak tíz szerb önkormányzati épületet, illetve postahivatalt, a lépést Belgrád a helyi szerbek elleni támadásnak nevezte.

Xhelal Svecla koszovói belügyminiszter közölte, hogy "Koszovóban lejárt a párhuzamos és bűnözői önkormányzatok és intézmények ideje". A belügyi tárca vezetője arra utalt, hogy Szerbia saját, déli tartományának tartja Koszovót, így teljes szerb intézményrendszert tart fenn az országban, ami ellenkezik a koszovói alkotmánnyal.

A koszovói szerb hivatalokat bezárták, az ott dolgozókat hazaküldték.

Milos Vucevic szerb miniszterelnök szerint ezzel a lépéssel is csak Albin Kurti koszovói miniszterelnök szerbek elleni "szégyentelen törvényellenes tortúrája" folytatódik. Hozzátette: Szerbia követi az eseményeket, és megtesz mindent annak érdekében, hogy megvédje a koszovói szerb lakosságot Kurti támadásaitól. A szerb miniszterelnök szerint Albin Kurti a február 9-i parlamenti választási kampánya részévé tette a szerbek elleni támadásokat.

Marko Djuric szerb külügyminiszter szerint a koszovói hatóságok lépései veszélyeztetik a térség stabilitását, ezért a nemzetközi közösségnek nem lenne szabad hallgatnia az ügyben.

A szerb kormány Koszovó-ügyi irodájának a vezetője éppen Brüsszelben tartózkodik, hogy a Belgrád és Pristina közötti kapcsolat rendezéséről tárgyaljon. Petar Petkovic azonban közölte, nem vesz részt a tervezett megbeszélésen a koszovói hatóságok szerda reggeli lépései miatt.

Koszovó 2008-ban egyoldalúan kiáltotta ki függetlenségét Szerbiától, amit Belgrád azóta sem hajlandó elismerni, és továbbra is saját, déli tartományának tartja a többségében albánok lakta területet. A két fél között 2013-ban kezdődött a kapcsolat normalizálását célzó párbeszéd, előrelépés azonban annak ellenére sem történt, hogy a viszony rendezése mindkét fél európai integrációjának a kulcsa lenne.

Címlapról ajánljuk

Mukics Dániel: a legtöbb helyen nem szabad a jégre menni a tavainkon, folyóinkon

Az életével játszik, aki sétálgat a Duna jegén. A hévégén is kitart a kemény fagy és sokan foglalkozhatnak azzal a gondolattal, hogy előveszik a korcsolyájukat és ellátogatnak valamelyik befagyott természetes vízhez, ehhez azonban előzetesen több dolgot tudni kell. Például a legnagyobb tavakon nem alakult ki ehhez elég vastag jég, máshol pedig néhány praktikát érdemes észben tartani.
inforadio
ARÉNA
2026.01.16. péntek, 18:00
N. Rózsa Erzsébet
egyetemi tanár, Közel-Kelet-szakértő
Putyin "ördögien cinikus" tervéről beszélnek, Moszkva atomfegyvert is bevetne Európa ellen? – Híreink az orosz-ukrán frontról pénteken

Putyin "ördögien cinikus" tervéről beszélnek, Moszkva atomfegyvert is bevetne Európa ellen? – Híreink az orosz-ukrán frontról pénteken

A brit Spectator magazin arról ír: Oroszország a múlt héten példátlan bombázással sújtotta Ukrajnát, közel 1100 drónnal, 890 irányított bombával és több mint 50 rakétával támadtak a brutális hidegben, ukrán erőműveket és lakóházakat egyaránt célba véve. A válságos energiahelyzet közepette sok ukrán nehéz döntés elé kényszerül: maradjon, vagy hagyja el az országot. Miközben a határátkelők forgalma körülbelül 27%-kal nőtt, a lap szerint az Vlagyimir Putyin "ördögien cinikus" stratégiája, hogy megfossza az ukránokat a lakóhelyüktől, és a humanitárius menekültválság révén politikai nyomást gyakoroljon az európai fővárosokra. Mindeközben Putyin és Borisz Jelcin korábbi tanácsadója, Szergej Karaganov kijelentette: ha Oroszország közel kerülne az ukrajnai vereséghez, az azt is magával vonhatja, hogy Moszkva nukleáris fegyvereket vet be, "és Európának fizikailag vége lenne." Volodimir Zelenszkij ukrán elnök tegnap reagált Donald Trump azon kijelentésére, miszerint ő állna a békekötés útjában. Mint mondta, "Ukrajna sosem volt és sosem lesz akadálya a békének". Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború fejleményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×