Infostart.hu
eur:
389
usd:
330.36
bux:
0
2025. december 26. péntek István
Hamburg, 2017. július 6.Donald Trump amerikai elnököt () és feleségét, Melania Trumpot fogadja Olaf Scholz hamburgi polgármester (b) a repülőtéren a világ 19 legfejlettebb gazdaságú és vezető feltörekvő országát, valamint az Európai Uniót tömörítő húszas csoport, a G20 hamburgi csúcstalálkozója előtt egy nappal, 2017. július 6-án. (MTI/EPA/Lukas Barth)
Nyitókép: Lukas Barth

Olaf Scholz szerint lehetetlent kér Donald Trump

A német kancellár egy bielefeldi választási kampányrendezvényen elhatárolódott a megválasztott amerikai elnök azon felvetésétől, hogy a NATO-tagországok védelmi kiadásait a GDP 5 százalékára kellene emelni.

"Öt százalék évente több mint 200 milliárd euró lenne, miközben a szövetségi államháztartás alig éri el az 500 milliárdot" - hangsúlyozta Scholz. "Ez csak hatalmas adóemelésekkel, vagy súlyos megszorításokkal volna megvalósítható számunkra fontos számos kérdésben" - tette hozzá.

A német kancellár, aki pártja, a Német Szociáldemokrata Párt (SPD) csúcsjelöltje a február 23-i előrehozott választásokon, ugyanakkor megígérte, hogy Németország képes lesz a NATO jelenlegi célkitűzését teljesíteni, ami tagállamonként a GDP 2 százalékát irányozza elő védelmi célokra. "Garantálhatom, hogy továbbra is gazdasági teljesítményünk 2 százalékát védelemre fogjuk költeni. A

ki azt mondja, hogy ez nem járható út, az mondja meg azt is, hogy honnan vegyük a pénzt" - fűzte hozzá.

Scholz arról is szót ejtett, hogy elutasítja azt, hogy más helyen történő megszorításokból finanszírozzák a kijevi vezetésnek szánt fegyverszállítmányokat. "Elutasítom, hogy a nyugdíjakból vegyünk el, elutasítom, hogy az önkormányzatok támogatásának kurtításával csináljuk, s azt is, hogy kevesebb pénzt fektessünk be a vasútba és a közúti hálózatba" - húzta alá a német kancellár. A szociáldemokrata politikus leszögezte, hogy Ukrajna támogatását külön kell finanszírozni.

Címlapról ajánljuk
Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

46 százalékkal nőtt a közvetlentőke-befektetések állománya 2023-ról 2024-re Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében – erről beszélt Szigethy-Ambrus Nikoletta, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzője az InfoRádióban.
VIDEÓ
Megnyílik előttünk Latin-Amerika piaca

Megnyílik előttünk Latin-Amerika piaca

Néhány esztendeje egy vezető hazai politikus jelentette ki, hogy a vétójog az utolsó védőbástyája az európai sokszínűségnek és szuverenitásnak. Nos, a kormány tagjai – mint a dicső végvári vitézek büszke utódai – az elmúlt időben igencsak sűrűn gyakorolhatták a nemzeti szuverenitás védelmét, mivel jószerint csak azokat az EU-s kezdeményezéseket és indítványokat nem vétóztak meg, amelyek egy csepp áldozatot sem kívántak meg hazánktól. A megvétózott kezdeményezések sorába tartozott az Európai Tanács decemberi ülésének napirendjére tűzött, a Mercosur-országokkal (tagjai Argentína, Brazília, Paraguay és Uruguay, társult tagjai pedig Chile, Kolumbia, Ecuador, Guyana, Peru, Suriname és Bolívia) kötött új védintézkedésekről szóló megállapodás megerősítéséről szóló határozat is.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×