Infostart.hu
eur:
389
usd:
330.85
bux:
0
2025. december 25. csütörtök Eugénia
Jaroslaw Kaczynski, a kormányzó Jog és Igazságosság párt (PiS) elnöke beszél a párt eredményváróján a lengyel parlamenti választások után Varsóban 2019. október 13-án. Az urnazárás után közölt exit pollok szerint megnyerte a lengyel parlamenti választásokat és akár egyedül is kormányt alakíthat az eddig kormányzó PiS.
Nyitókép: Radek Pietruszka

Perbe foghatják a volt lengyel miniszterelnököt

Felfüggesztette a lengyel parlamenti alsóház (szejm) Jaroslaw Kaczynski mentelmi jogát, miután Zbigniew Komosa civil aktivista büntetőjogi eljárást kezdeményezett a volt kormányfő, a fő ellenzéki erő, a Jog és Igazságosság (PiS) elnökével szemben.

Kaczynski képviselői mentelmi jogának megvonását a 460 fős szejmben 241 képviselő támogatta. Ellenezték mások mellett a PiS és a szintén ellenzéki Konföderáció tagjai, összesen 206 képviselő. Az ügy a 2010. április 10-én történt szmolenszki légikatasztrófával függ össze, amelyben életét vesztette a lengyel elnöki repülőgép 96 utasa, köztük Lech Kaczynski államfő, Jaroslaw Kaczynski ikertestvére.

A légikatasztrófa áldozatainak állított varsói emlékműnél minden hónap 10. napján lerója tiszteletét a PiS képviselőinek csoportja, köztük Jaroslaw Kaczynski. A megemlékezések előtt Komosa 2018 óta rendszeresen koszorút helyez el az emlékműnél, a következő felirattal: "A Szmolenszkben a szélsőségesen nehéz körülmények között a pilótáknak leszállást parancsoló Lech Kaczynski 95 áldozatának emlékére".

A 48 éves Komosa azzal vádolta meg a PiS 75 éves elnökét, hogy kétszer arcul ütötte őt az október 10-én rendezett megemlékezés során, amikor dulakodás alakult ki az ellentüntetők részvételével.

A szejm egy másik mentelmi jogi indítványról is szavazott, amelyet a lengyel rendőrfőkapitány nyújtott be azon gyanú miatt, hogy a PiS három képviselője, köztük Kaczynski, megrongálta a Komosa által elhelyezett koszorút és a rajta szereplő feliratot. Ezt az indítványt azonban a szejm nem hagyta jóvá, mivel a kormánykoalícióhoz tartozó Lengyelország 2050 és a Lengyel Parasztpárt képviselői is ellene szavaztak.

Jaroslaw Kaczynski a szavazást megelőző állásfoglalásban bírálta, hogy a büntetőjogi szervek védik Komosát, aki "tartós zaklatásban, sőt lelki bántalmazásban" részesíti a szmolenszki áldozatok családjait. Mariusz Blaszczak, a PiS frakcióvezetője szerdán botrányosnak nevezte Komosa indítványát. Az aktivista olyan jelszavakat hangoztat, amelyek még a szmolenszki légikatasztrófáról szóló orosz jelentésben sem fordultak elő - jelentette ki.

Szymon Holownia, a szejm elnöke, a Lengyelország 2050 vezetője szerdán kétségesnek nevezte, hogy a szmolenszki megemlékezések "nagyon érzékeny ügyében" meg kellene vonni Kaczynski mentelmi jogát.

A PiS-t a koszorúrongálásnál súlyosabb témákban kellene elszámoltatni - mondta.

Erre reagálva Donald Tusk kormányfő az X-en azt írta: "A PiS elszámoltatása azért halad lassabban, mert a koalícióban nem mindenki értette meg, hogy enélkül lehetetlen a (jogállamiság) helyreállítása Lengyelországban". Amennyiben a koalíciós partnerek "nem térnek észhez, az emberek őket számoltatják majd el" - tette hozzá.

Címlapról ajánljuk
Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

46 százalékkal nőtt a közvetlentőke-befektetések állománya 2023-ról 2024-re Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében – erről beszélt Szigethy-Ambrus Nikoletta, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzője az InfoRádióban.
VIDEÓ
Megnyílik előttünk Latin-Amerika piaca

Megnyílik előttünk Latin-Amerika piaca

Néhány esztendeje egy vezető hazai politikus jelentette ki, hogy a vétójog az utolsó védőbástyája az európai sokszínűségnek és szuverenitásnak. Nos, a kormány tagjai – mint a dicső végvári vitézek büszke utódai – az elmúlt időben igencsak sűrűn gyakorolhatták a nemzeti szuverenitás védelmét, mivel jószerint csak azokat az EU-s kezdeményezéseket és indítványokat nem vétóztak meg, amelyek egy csepp áldozatot sem kívántak meg hazánktól. A megvétózott kezdeményezések sorába tartozott az Európai Tanács decemberi ülésének napirendjére tűzött, a Mercosur-országokkal (tagjai Argentína, Brazília, Paraguay és Uruguay, társult tagjai pedig Chile, Kolumbia, Ecuador, Guyana, Peru, Suriname és Bolívia) kötött új védintézkedésekről szóló megállapodás megerősítéséről szóló határozat is.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×