eur:
407.43
usd:
380.14
bux:
76250.51
2024. november 9. szombat Tivadar
2017. szeptember 7-i kép Friedrich Merz német politikusról, egykori szövetségi parlamenti (Bundestag-) frakcióvezetőről a Man meets Technology címmel rendezett bankárkonferencián Frankfurtban. A politikai pályafutását 2009 óta szüneteltető Merz 2018. október 30-án bejelentette, hogy elindul a német Kereszténydemokrata Unió (CDU) elnöki tisztségéért a párt decemberi kongresszusán. Az előző napon Angela Merkel kancellár, a CDU elnöke bejelentette, hogy nem indul többet a pártelnöki tisztségért.
Nyitókép: MTI/EPA/Armando Babani

Megbénulhat a parlament Németországban: sem a kancellár, sem az ellenzék nem enged

Amíg Olaf Scholz Budapesten az EU-csúcson tárgyalt, a Bundestagban egymásnak estek a pártok, de semmit sem közeledtek az álláspontok, így nem tudni, meddig lesz kisebbségi kormány, és mikor lehetnek előre hozott választások.

Németországban az Olaf Scholz kancellár vezette, a liberális FDP kiválásával immár kisebbségivé vált. a szociáldemokrata SPD-ből és a Zöldek Pártjából álló kétpárti kormány továbbra is ahhoz ragaszkodik, hogy az előre hozott parlamenti választásokat csak március második felében tartsák. Az ellenzék vezető ereje, a konzervatív CDZ/CSU pártszövetség viszont rendíthetetlenül kitart amellett, hogy a rendkívüli választásokra január közepén kerüljön sor.

A Bundestag péntek délelőtt az ugyancsak ellenzéki és a CDU/CSU-hoz hasonlóan a Scholz-kormány teljes csődjét hangsúlyozó radikális jobboldali AfD párt kezdeményezésére rendkívüli ülést tartott a kiút keresése érdekében, de az ülés semmilyen eredménnyel nem járt, teljes mértékben megmerevedtek a frontok. Miközben kancellárjelöltjével, Friedrich Merzcel az élen a CDU/CSU, valamint az AfD jövő szerdai parlamenti bizalmi szavazást és január 15-i választásokat követelt, az SPD és a Zöldek Pártja határozottan elutasította ezt. A kisebbségi kormány két pártja kitartott amellett, hogy bizalmi szavazásra csak januárban és választásokra március második felében kerülhet sor.

Az egyetlen változás csupán az volt, hogy a 2021 decemberében hivatalba lépett, akkor még hárompárti kormányból "kiebrudalt" szabad demokrata pénzügyminiszter, Christian Lindner és vele együtt pártja immár az ellenzékkel együtt mielőbbi választásokat követelt. Sőt Lindner – aki az FDP elnöke is – hangsúlyozta azt is, hogy a következő, immár minden bizonnyal Friedrich Merz vezette kormányban is a pénzügyminiszteri tárcát kívánja vezetni. Mindez természetesen maga után vonná, hogy az FDP tagja legyen a választások után megalakuló kormánykoalíciónak. Ez azonban egyelőre felettébb bizonytalan, a párt támogatottsága ugyanis épp hogy megközelíti a a parlamentbe történő bejutáshoz szükséges 5 százalékos szavazati küszöböt.

Pénteki fejlemény az is, hogy bővült a kancellárjelöltek listája. Friedrich Merz már több hónap óta a konzervatív pártszövetség hivatalos kancellárjelöltje. A szociáldemokrata párt elnöksége pedig megerősítette, hogy kormánya kudarca ellenére a hivatalban lévő Olaf Scholz marad az SPD jelöltje a tisztségre. Akadt viszont egy új jelentkező, mégpedig a zöldpárti gazdasági miniszter, Robert Habeck személyében. Várható, hogy a miniszter a legrövidebb időn belül hivatalosan is bejelenti ezt, mint ahogy azt is, hogy pártja ehhez áldását adja. Elemzők szerint Robert Habeckből aligha lesz kancellár, a mindössze 12 százalékos támogatottsággal rendelkező Zöldek Pártjának azonban közvetve "jót tesznek" az ilyen ambíciók.

A péntek délutáni politikai képlet szerint a frontok teljes mértékben megmerevedtek. Olaf Scholz, illetve a szociáldemokraták a kisebbségi kormányra váró "sürgős teendőkre" hivatkozva elutasítják a januári választásokat és az ahhoz vezető, jövő heti parlamenti bizalmi szavazást. A CDU/CSU viszont kitart az általa követelt forgatókönyv mellett, amely januári előre hozott választásokhoz vezetne. Ennek alátámasztására azzal fenyeget, hogy semmilyen támogatást nem nyújt a kormány "sürgősségi" terveihez, amelyek – legalábbis az ígéretek alapján – az ipar, illetve a lakosság érdekeit szolgálják.

Az ellenzék azonban a fenyegetésen, illetve a lakosságra gyakorolt "nyomáson" kívül más eszközzel nem rendelkezik. Elemzők ezért arra számítanak, hogy az elkövetkező hetekre megbénulhat a parlamenti munka Németországban.

Címlapról ajánljuk

Orbán Viktor ismertette a budapesti deklarációt: mi Európát fogjuk naggyá tenni

Ursula von der Leyennel, az Európai Bizottság elnökével és Charles Michellel, az Európai Tanács elnökével tartott közös sajtótájékoztatót a miniszterelnök az Európai Unió állam- és kormányfőinek budapesti informális ülése után.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.11. hétfő, 18:00
Prőhle Gergely
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézet programigazgatója
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×