Infostart.hu
eur:
385.05
usd:
328.63
bux:
121282.66
2026. január 21. szerda Ágnes
Szuzuki Siro nagaszaki polgármester beszédet mond a nagaszaki Béke Parkban, a város elleni amerikai atomtámadás 79. évfordulóján, 2024. augusztus 9-én. A történelem első atombombáját Hirosimára dobták, majd három nappal később Nagaszakira. A hirosimai bomba mintegy 140 ezer, míg a Nagaszakira ledobott  bomba legalább 75 ezer áldozatot követelt. Japán hat nappal később kapitulált, és ezzel véget ért a második világháború.
Nyitókép: MTI/EPA/Jiji Press

Ezt üzente Nagaszaki polgármestere az atombomba ledobásának évfordulóján

79 éve robbant fel a Fat mannek elnevezett plutóniumbomba.

A nukleáris fegyverek felszámolására irányuló lépésekre szólította fel az atomhatalmakat Nagaszaki polgármestere pénteken, a város elleni atomtámadás 79. évfordulóján tartott megemlékezésen.

Szuzuki Siro beszédében felhívta a figyelmet arra, hogy az ukrajnai háború és a közel-keleti fegyveres konfliktus miatt egyre feszültebb geopolitikai helyzetben az atomhatalmak megemelték nukleáris készültségi szintjüket, és megnőtt az atomfegyverek bevetésének kockázata. Egyúttal felszólította az atomhatalmak és a nukleáris védőernyőjük alá tartozó államok vezetőit, hogy "nézzenek szembe a valósággal, és tegyenek bátor lépéseket az emberiségre egyre nagyobb veszélyt jelentő atomfegyverek felszámolása érdekében".

Szuzuki végül arra kérte a japán kormányt, hogy mielőbb csatlakozzon az atomfegyverek betiltásáról szóló nemzetközi egyezményhez, iktassa az törvénybe, és kezdeményezzen tárgyalásokat az északkelet-ázsiai térség nukleáris leszereléséről.

Kisida Fumio japán miniszterelnök a ceremónián elmondott beszédében kijelentette: noha az országok között az atomfegyverek miatt egyre mélyülnek a szakadékok, Japán továbbra is azt várja a világtól, hogy "Nagaszaki legyen az utolsó város, ahol atomfegyvert vetettek be".

Az idei megemlékezésen az atomhatalmak közül nem vett részt az Egyesült Államok, Franciaország és Nagy-Britannia, valamint Németország, Olaszország és az Európai Unió nagykövete sem, miután kifogásolták, hogy biztonsági okokra hivatkozva a város nem hívta meg Izrael nagykövetét.

Meglátásuk szerint kizárásával Izrael megítélése Oroszország és Fehéroroszország szintjére süllyedt volna, utóbbi kettőt az ukrajnai háború miatt immár harmadik éve nem hívták meg. A nagaszaki polgármester csütörtökön megismételte, hogy a döntés nem politikai okokból született, Izraelt csak azért nem hívták meg, mert attól tartottak, hogy a gázai konfliktus miatt tüntetés szerveződik a megemlékezés közelében.

Délelőtt 11 óra 2 perckor, amikor 1945. augusztus 9-én a város felett felrobbant a Fat mannek elnevezett plutóniumbomba, a rendezvény résztvevői egy percnyi csenddel tisztelegtek az áldozatok emléke előtt. Nagaszaki a második és egyben utolsó város a világtörténelemben, amelyre atomcsapást mértek, három nappal azután, hogy az Egyesült Államok a világon elsőként vetett be nukleáris fegyvert Hirosima ellen. Nagaszakiban 1945 végéig mintegy 74 ezer ember halt meg az atomtámadás következtében. A japán császár a Nagaszaki elleni nukleáris csapás után 6 nappal bejelentette, hogy az ország leteszi a fegyvert, és ezzel véget ért a második világháború.

Címlapról ajánljuk
Dénes Ferenc: a mezvásárlás mutatja majd meg, hogy Tóth Alex mennyire lesz nagymenő

Dénes Ferenc: a mezvásárlás mutatja majd meg, hogy Tóth Alex mennyire lesz nagymenő

Az a focista válik igazán meghatározó szereplővé – főleg Angliában –, aki időben felveszi a ritmust, jól beilleszkedik, sokan követik őt a közösségi platformokon és tömegesen megvásárolják a mezét – mondta az InfoRádióban a sportközgazdász. Úgy véli, a Tóth Alexéhez hasonló transzferekhez komoly nemzetközi kapcsolatok szükségesek, amiből azt a következtetést lehet levonni, hogy sportmenedzsment szempontjából is sokat fejlődött a magyar futball.

Agrárkamara: a Mercosur-megállapodás csak az egyik tragédia, amely a mezőgazdaságra zúdul

Cseh Tibor, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara külügyekért felelős alelnöke az InfoRádióban kedden elmondta, egy hete még semmi esélyt nem adott volna, hogy a gazdák nyomásgyakorlása eredményt hoz, de egy hét alatt jelentős változás történt az európai közvéleményben.
Hirtelen nagy a pánik a piacokon - Mi folyik itt, megint Trump áll a háttérben?

Hirtelen nagy a pánik a piacokon - Mi folyik itt, megint Trump áll a háttérben?

Rég látott leolvadást tapasztalhattak a keddi kereskedésben a befektetők. Nagyon úgy tűnik, hogy ezúttal is a geopolitikai fejlemények határozzák meg a befektetők hangulatát és Donald Trump amerikai elnök megint hathatósan tett (Grönland, vámok, új kereskedelmi háború) azért, hogy hivatalba lépésének első évfordulóján emlékezzenek rá, a piacok és a befektetők egyaránt. A részvényeket mindenhol adták a befektetők, a volatilitást jelző index látványosan megmozdult, a dollárt ütni kezdték, az amerikai kötvényhozamok emelkednek, az arany új csúcsra menetelt. A "Sell America" kereskedési stratégia megint felsejlik, ilyen legutóbb tavaly áprilisban történt, Trump vámbejelentéseinek idején.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×