eur:
393.17
usd:
352.2
bux:
73119.59
2024. szeptember 21. szombat Máté, Mirella
Szuzuki Siro nagaszaki polgármester beszédet mond a nagaszaki Béke Parkban, a város elleni amerikai atomtámadás 79. évfordulóján, 2024. augusztus 9-én. A történelem első atombombáját Hirosimára dobták, majd három nappal később Nagaszakira. A hirosimai bomba mintegy 140 ezer, míg a Nagaszakira ledobott  bomba legalább 75 ezer áldozatot követelt. Japán hat nappal később kapitulált, és ezzel véget ért a második világháború.
Nyitókép: MTI/EPA/Jiji Press

Ezt üzente Nagaszaki polgármestere az atombomba ledobásának évfordulóján

79 éve robbant fel a Fat mannek elnevezett plutóniumbomba.

A nukleáris fegyverek felszámolására irányuló lépésekre szólította fel az atomhatalmakat Nagaszaki polgármestere pénteken, a város elleni atomtámadás 79. évfordulóján tartott megemlékezésen.

Szuzuki Siro beszédében felhívta a figyelmet arra, hogy az ukrajnai háború és a közel-keleti fegyveres konfliktus miatt egyre feszültebb geopolitikai helyzetben az atomhatalmak megemelték nukleáris készültségi szintjüket, és megnőtt az atomfegyverek bevetésének kockázata. Egyúttal felszólította az atomhatalmak és a nukleáris védőernyőjük alá tartozó államok vezetőit, hogy "nézzenek szembe a valósággal, és tegyenek bátor lépéseket az emberiségre egyre nagyobb veszélyt jelentő atomfegyverek felszámolása érdekében".

Szuzuki végül arra kérte a japán kormányt, hogy mielőbb csatlakozzon az atomfegyverek betiltásáról szóló nemzetközi egyezményhez, iktassa az törvénybe, és kezdeményezzen tárgyalásokat az északkelet-ázsiai térség nukleáris leszereléséről.

Kisida Fumio japán miniszterelnök a ceremónián elmondott beszédében kijelentette: noha az országok között az atomfegyverek miatt egyre mélyülnek a szakadékok, Japán továbbra is azt várja a világtól, hogy "Nagaszaki legyen az utolsó város, ahol atomfegyvert vetettek be".

Az idei megemlékezésen az atomhatalmak közül nem vett részt az Egyesült Államok, Franciaország és Nagy-Britannia, valamint Németország, Olaszország és az Európai Unió nagykövete sem, miután kifogásolták, hogy biztonsági okokra hivatkozva a város nem hívta meg Izrael nagykövetét.

Meglátásuk szerint kizárásával Izrael megítélése Oroszország és Fehéroroszország szintjére süllyedt volna, utóbbi kettőt az ukrajnai háború miatt immár harmadik éve nem hívták meg. A nagaszaki polgármester csütörtökön megismételte, hogy a döntés nem politikai okokból született, Izraelt csak azért nem hívták meg, mert attól tartottak, hogy a gázai konfliktus miatt tüntetés szerveződik a megemlékezés közelében.

Délelőtt 11 óra 2 perckor, amikor 1945. augusztus 9-én a város felett felrobbant a Fat mannek elnevezett plutóniumbomba, a rendezvény résztvevői egy percnyi csenddel tisztelegtek az áldozatok emléke előtt. Nagaszaki a második és egyben utolsó város a világtörténelemben, amelyre atomcsapást mértek, három nappal azután, hogy az Egyesült Államok a világon elsőként vetett be nukleáris fegyvert Hirosima ellen. Nagaszakiban 1945 végéig mintegy 74 ezer ember halt meg az atomtámadás következtében. A japán császár a Nagaszaki elleni nukleáris csapás után 6 nappal bejelentette, hogy az ország leteszi a fegyvert, és ezzel véget ért a második világháború.

Címlapról ajánljuk

Gigantikus buzgár Békásmegyeren - figyelmeztet az FCSM

Nem szabad elvinni a homokzsákokat az ideiglenes gátakról, még akkor sem, ha már elvonult az ár - figyelmeztet a Fővárosi Csatornázási Művek.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.09.23. hétfő, 18:00
Hankó Balázs
kultúráért és innovációért felelős miniszter
A frászt hozta a NATO-ra, aztán teljesen eltűnt: mégis mi történt a legendás T-14 Armatával?

A frászt hozta a NATO-ra, aztán teljesen eltűnt: mégis mi történt a legendás T-14 Armatával?

A fél világra ráijesztett Oroszország, amikor a 2015-ös győzelmi napi parádén végig gurultak az első T-14 Armata harckocsik. Moduláris, automatizált, elképesztően jól védett, újfajta fegyverzettel felszerelt – úgy tűnt, hogy Moszkva bemutatta a világ első valódi negyedik generációs harckocsiját. Azóta eltelt kilenc év. Oroszország a második világháború óta nem látott intenzitású konfliktust hozott Európára. A frontvonalakon azonban szinte teljes egészében csak szovjet eredetű harckocsik dolgoznak, az Armaták még a katonai parádékról is teljesen eltűntek. Pedig a háború kiváló lehetőséget adott volna az orosz hadiiparnak arra, hogy megmutassa: mennyivel jobb is az Armata minden más harckocsinál. Arra, hogy mégis miért maradtak otthon a "szupertankként" emlegetett harcjárművek, illetve, hogy miért terítik őket külföldi vevőknek ahelyett, hogy orosz harckocsizóknak gyártanák őket, többféle magyarázat is van.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×