Németországban 2011-bent "felfüggesztették" az általános hadkötelezettséget, mindenekelőtt pénzügyi okokra hivatkozva. Az intézkedést az akkori Merkel-kormány védelmi minisztere, Karl-Theodor zu Guttenberg rendelte el átmeneti időszakra, ami azóta is tart. A hadkötelezettség újbóli bevezetése azóta több alkalommal is felmerült, a költségvetés azonban mindig "közbeszólt".

Oroszország Ukrajna ellen több mint két éve indított háborúja óta erősítette a kötelező katonai szolgálat bevezetését célzó követeléseket. A Bundeswehr súlyos személyi problémákkal küzd. Jelenleg 182 ezer katona teljesít meghatározott időre szóló hivatásos, illetve önkéntes szolgálatot. A cél az, hogy legkésőbb 2031-re ezt legkevesebb 30 ezer fővel növeljék.

Boris Pistorius védelmi miniszter az elmúlt időszakban több ízben is hangsúlyozta, hogy olyan hadseregre van szükség, amely "felkészültebb egy esetleges háborúra". A szociáldemokrata SPD-ből, a Zöldek Pártjából és a szabad demokrata FDP-ből álló kormánykoalíció azonban megosztott a kérdésben. Elsősorban takarékosság okokból a pénzügyminiszter, Christian Lindner vezette FDP ellenzi ezt.

Utóbbi most komoly támogatót kapott: a müncheni székhelyű Ifo Gazdaságkutató Intézet a kötelező katonai szolgálat újbóli bevezetésének súlyos gazdasági hatásaira figyelmeztetett. Az intézet szerint egy ilyen döntés esetén

az ország gazdasági teljesítményének jelentős, akár hetvenmilliárd eurós visszaesése várható.

A kutatók szerint ebből kiindulva célravezetőbb lenne, ha a Bundeswehr számára olyan eszközöket biztosítanának, amelyek a hadsereget munkaadóként vonzóbbá tennék.

A tanulmányt az intézet a pénzügyminisztérium megbízásából végezte. Az elemzés különböző opciókat vázolt a hadsereg létszámának növelésével, illetve azok költségvonzatával kapcsolatban. Az Ifo szerint a legnagyobb mértékű kötelező létszámnövelés járna a legsúlyosabb gazdasági következménnyel. Ennek oka az, hogy az érintett fiatal generáció később kapcsolódhatna be a gazdaság tényleges vérkeringésébe. Minél kisebb mértékű lenne a bővítés, annál alacsonyabb gazdasági visszaeséssel kellene számolni.

A tanulmányban a kutatók azt indítványozták, hogy a Bundeswehrt a hivatásos, illetve önkéntes szolgálatot vállalók számára vonzóbbá tegyék. Az Ifo szerint mindez megterhelné ugyan a költségvetést, de távolról sem olyan mértékben, mint a kötelező katonai szolgálat bevezetésével járó költségek.

Az össztársadalmi költségek csaknem ötven százalékkal lennének kisebbek, mint az általános hadkötelezettség bevezetésének költségei – hangsúlyozta az Ifo tanulmánya.