A közlemény szerint az Európai Unió lakosságának száma a 2023. január 1-jei 447,6 millióról 2024. január 1-re 449,2 millióra emelkedett.
A népességszám negatív természetes változását, amely szerint az elmúlt kétéves viszonylatban több volt a halálozás, mint születés, meghaladta a népességszám növekedését eredményező bevándorlás. A megfigyelt népességnövekedés főként a koronavírus-járvány után megnövekedett migrációs beáramlásnak, valamint a 2022 februárja óta tartó ukrajnai háború elől az EU-ba menekültek jelentős számának tudható be - írták.
Megjegyezték: az EU lakossága az 1960-as 354,5 millióról 2024. január 1-re 449,2 millióra nőtt, ami 94,7 millió fős növekedést jelent, a népességnövekedés üteme az elmúlt évtizedekben azonban fokozatosan lelassult. Az EU lakossága a 2015-2024 közötti időszakban átlagosan évente 0,6 millió fővel nőtt, míg az 1960-as években az átlagos növekedés évente 2,9 millió fő volt. 2020-ban rövid időre mintegy félmillió fővel, 2021-ben pedig csaknem 0,3 millió fővel csökkent az EU népessége a koronavírus okozta világjárvány miatt - emlékeztettek.
Noha az EU teljes népessége 2024-re nőtt, nem minden EU tagország regisztrált népessége emelkedett.
- Az uniós országok közül hétben regisztráltak népességcsökkenést 2023. január 1. és 2024. január 1. között: a legnagyobb csökkenést Lengyelországban (132 800 fő), Görögországban (16 800) és Magyarországon (15 100) regisztrálták. A jelentés szerint Magyarország teljes népessége január elsején 9 584 627 volt.
- A többi 20 uniós országban a teljes népesség számának növekedését figyeltek meg, a legnagyobbat Spanyolországban (525 100), Németországban (330 ezer) és Franciaországban (229 ezer).
A jelentés szerint az uniós országok közül január 1-jén Máltának volt legkisebb számú népessége, 563 443 ezer, míg a legmagasabb, 83,4 millió Németországnak. Németország, Franciaország (68 401 997) és Olaszország (58 989 749) lakossága együttesen az EU teljes népességének csaknem felét, 47 százalékát tette ki január elsején - fűzték hozzá.
