eur:
401.37
usd:
365.71
bux:
73411.75
2024. október 6. vasárnap Brúnó, Renáta
Refugees and immigrants looking for a new life. Column of migrants near the state borders. Fence and barbed wire. Surveillance, supervised. Abandon their lands for a better future. 3d render. Silhouette
Nyitókép: Getty Images

ENSZ-jelentés: elérte a 120 milliót az otthonukat üldöztetés miatt elhagyó menekültek száma

Tavaly minden 69. ember, a világ népességének másfél százaléka kényszerült lakóhelye elhagyására, ami majdnem a duplája a tíz évvel ezelőtti aránynak – mondta az InfoRádióban Vargha Márk, a Migrációkutató Intézet vezető elemzője.

Az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága (UNHCR) nyilvánosságra hozta az otthonukat tavaly elhagyni kényszerülőkről készített jelentését. Az okok között fegyveres konfliktusokat, üldöztetéseket, erőszakot és az emberi biztonságot súlyosan veszélyeztető körülményeket említenek meg. A nemzetközi szervezet adatai azt jelzik, hogy a lakhelyelhagyás mértéke az elmúlt tizenkét évben folyamatosan nő. Idén májusban a 120 milliót is elérte azoknak a száma, akik lakhelyük elhagyására kényszerültek.

A Migrációkutató Intézet tanulmánya szerint 2023-ban minden 69. ember, vagyis a világ népességének másfél százaléka hagyta el az otthonát különböző okok miatt, ami majdnem a duplája a tíz évvel ezelőtti aránynak. Az intézet vezető elemzője azt mondta az InfoRádióban, hogy fontos jelentést készített az UNHCR, ugyanis 2014-2015 óta világszerte éles viták zajlanak a menekültválságról, ami az európai politikának is az egyik központi témájává vált. Vargha Márk kiemelte, hogy az Európánál sokkal szegényebb térségek a legérintettebbek a kérdésben.

Hozzátette: a 2023-as év végén közölt adatok szerint összesen

117,3 millió ember kényszerült lakóhelye elhagyására, ami nyolcszázalékos emelkedést jelent az előző évhez képest.

A migrációs helyzet fokozódik, bár tavaly 6,3 millióan meg tudták teremteni a lehetőséget arra, hogy visszaköltözhessenek oda, ahonnan kényszerű okokból kellett korábban távozniuk. Közülük több mint ötmillió volt belső menekült, egymillió pedig a menekült.

Vargha Márk tájékoztatása szerint a menekültek mintegy háromnegyede öt országból (Afganisztán, Szíria, Venezuela, Ukrajna, Dél-Szudán) származik. A legnagyobb menekültpopuláció továbbra is az afgán: minden hatodik, az UNHCR mandátuma alá tartozó menekült a belső-ázsiai országból származik. Az előző évekhez hasonlóan az összes afgán menekült 90 százaléka Iránban (3,8 millió) és Pakisztánban (2 millió) talált menedéket.

Ugyancsak jelentős a szíriai populáció, 6,7 millió regisztrált ember volt érintett. Több mint hetven százalékuk valamelyik szomszédos országban telepedett le tavaly. Az érintettek közül több mint hárommillióan Törökországban, csaknem 800 ezren Libanonban, mintegy 650 ezren pedig Jordániában kaptak menedéket.

Venezuelát 6,1 millióan hagyták el az UNHCR adatai szerint, 97 százalékuk valamelyik másik latin-amerikai országba vándorolt. Kolumbiában körülbelül 2,9 millióan telepedtek le, de szintén nagyon sokan választották új lakóhelyként Perut, Ecuadort, valamint Chilét is.

A befogadó országok közül kiemelkedik Irán 3,8 milliós menekültpopulációjával, majd Törökország (3,2 millió), Kolumbia (2,9 millió), Németország (2,6 millió) és Pakisztán (2 millió) a sorrend.

Vargha Márk kiemelte, hogy a különböző konfliktusok és üldöztetések elől menekülők többsége a származási országa közelében marad, és megítélése szerint a következő években sem lesz jelentős változás ebben. Hozzátette: 2023 végére a menekültek 69 százalékát szomszédos országok fogadták be, ami a 2022-eshez hasonló arány.

Az elemző szerint az alacsony jövedelmű országok – mind a népességszámukat, mind a rendelkezésre álló erőforrásaikat tekintve – még mindig aránytalanul nagy részt vállalnak a világ menekültjeinek a befogadásában. Ezek az országok a világ népességének kilenc százalékát és a globális bruttó hazai termék (GDP) mindössze 0,5 százalékát teszik ki, mégis a menekültek 17 százalékát fogadják be. Ilyen ország például Csád, a Kongói Demokratikus Köztársaság, Etiópia, Szudán és Uganda.

Újabb nagy migrációs hullámok jöhetnek

A globális trendekből jól látszik, hogy számos befogadó országban a klímaváltozás és természeti katasztrófák kedvezőtlen hatásai együtt jelentkeznek a már meglévő sebezhetőségekkel és elvándorlási okokkal, például konfliktusokkal, erőszakkal és élelmezési válságokkal. Ezek a tényezők újabb és tartósabb elvándorlási hullámokhoz vezetnek – állapítja meg a Migrációkutató Intézet elemzése.

2023 végén 63,3 millió belső menekültet regisztrált az UNHCR, ami tízszázalékos növekedést jelent a 2022-es évhez képest. Szudánban 9,1 millió embert jegyeztek fel, ami a valaha feljegyzett legnagyobb belső menekültpopuláció. Az év végére Szíriában 7,2 millió, Kolumbiában pedig 6,9 millió belső menekült élt.

2023-ban összesen 13,7 millió új belső elvándorlás történt konfliktus vagy erőszak miatt. Ezek 87 százaléka Szudánban, a Kongói Demokratikus Köztársaságban, Mianmarban, Szomáliában és Szíriában történt. A belső menekültek jelentős százalékát a legsérülékenyebb társadalmi csoportok, a nők és a gyermekek alkották.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Nagy korszaka ez a tojásnak – sokat eszünk belőle

Nagy korszaka ez a tojásnak – sokat eszünk belőle

A kilencvenes években tapasztalt mélypont óta folyamatosan nő a tojásfogyasztás Magyarországon, ezt a termék vásárlását népszerűsítő kampányok is segítik – mondta az InfoRádióban a Magyar Tojóhibrid-tenyésztők és Tojástermelők Szövetség alelnöke, Pákozd Gergely.

Orbán Viktor: nem adjuk oda a brüsszeli bürokratáknak

Az olasz és a magyar két szabadságharcos nép, amely sohasem adja meg magát, sohasem adja fel a szabadságát, és sohasem engedi át az országát idegeneknek - jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök vasárnap Olaszországban, a Matteo Salvini vezette Liga nagygyűlésén, amelyet a Bergamo közeli Pontida kisvaros mezején tartottak.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.10.07. hétfő, 18:00
Karácsony Gergely
Budapest főpolgármestere
Amerika tagadja az offenzíváról szóló híresztelést, Izrael hadserege megtorlást tervez - Híreink a közel-keleti konfliktusról vasárnap

Amerika tagadja az offenzíváról szóló híresztelést, Izrael hadserege megtorlást tervez - Híreink a közel-keleti konfliktusról vasárnap

Izrael azzal fenyegetőzik, hogy lebombázza Irán energetikai infrastruktúráját. Teherán elkezdte menekíteni az olajszállító tankereit, majd újabb, szintén energetikát érintő válaszcsapással fenyegette meg Izraelt. Jeruzsálem folytatja Libanon déli részének megszállását. Daniel Hagari ellentengernagy, az IDF szóvivője szerint az izraeli csapatok péntekig legalább 440 Hezbollah-katonát öltek meg a dél-libanoni szárazföldi műveletek során. Az Egyesült Államok különleges megbízottja határozottan cáfolta azokat a híreszteléseket, melyek szerint Washington jóváhagyta volna Izrael esetleges libanoni szárazföldi offenzíváját. Az izraeli hadsereg szóvivője bejelentette, hogy az ország megtorolja az Irán által indított rakétatámadást, de ennek időpontját és módját még nem határozták meg. Cikkünk folyamatosan frissül a közel-keleti harcok legfontosabb híreivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
2024. október 6. 18:11
×
×
×
×