A mérsékelt politikusként ismert Maszúd Peszeskján volt egészségügyi miniszter győzött az iráni elnökválasztáson. Győzelméhez gratulált Ali Hamenei ajatolláh legfőbb iráni vezető és sok külföldi állam-, illetve kormányfő, köztük a szaúdi király és a koronaherceg is. Peszeskján a második elnökválasztási fordulóban a voksok 53,7 százalékát szerezte meg, míg kihívója, Szaíd Dzsalili egykori nukleáris főtárgyaló a szavazatok 44,3 százalékát. Az iráni választópolgárok 49,8 százaléka járult az urnák elé. Iránban azért kell előrehozott elnökválasztást tartani, mert az ország államfője, Ebrahim Raiszi májusban helikopter-balesetben életét vesztette.
A 69 éves Peszeskján az ország északnyugati részéből származik, a szomszédos Irakkal vívott háború (1980-1988) idején orvosi tanulmányokat folytatott és egy ideig a frontvonalon is szolgált. A háborút követően szívsebészként folytatta karrierjét Tabríz városában. Mohammed Hatami második elnöki megbízatása idején, 2001-től 2005-ig az egészségügyi tárcát vezette.
Csicsmann László Közel-Kelet-szakértő úgy véli, az iráni társadalom jelentős megosztottságát jelzi, hogy Maszúd Peszeskjan csak a voksok 53,7 százalékát szerezte meg. Az új államfő, aki Irán észak-nyugati részéből származik, de azeri és kurd felmenőkkel rendelkezik, reformelképzelésekkel kampányolt.
"Egyrészt azt mondta, hogy ő minden iráninak az elnöke szeretne lenni, ugyanakkor az etnikai kisebbségek jogait szeretné alapvetően megváltoztatni, és jelentős társadalmi reformokat ígért, például a kötelező hidzsábviselés szabályait enyhítené vagy az internettel kapcsolatos restrikciókat oldaná fel" – mondta Csicsmann László.
A külpolitikában is irányváltást javasolt, és az Egyesült Államokkal való tárgyalást szorgalmazta az elnökjelölti vitákon. Maszúd Peszeskján egy újabb nukleáris megállapodást elérni, amely a szankciók feloldásához vezethet. A programja középpontjában a szakértő szerint a gazdaság rossz helyzetének javítása volt, és ezzel szerezhetett magának újabb támogatókat. A Budapesti Corvinus Egyetem tanára úgy véli, a második fordulós győzelmében nagy szerepet játszott, hogy csaknem ötvenszázalékosra nőtt a részvételi arány, mert az iráni lakosság is átérezte a választás tétjét.
Mindez akkor is igaz, ha Iránban az elnök alkotmányjogilag csak a második legfontosabb szereplő az országban a legfőbb vezető, Ali Hamenei után. A legfontosabb döntések, így a külpolitika irányítása is kimondottan Ali Hamenei hatáskörébe tartozik. Csicsmann László szerint már az is nagy kérdés, hogy miként jön ki a legfőbb vezetővel, de az is súlyos feladata lesz az elnöknek, hogy konszenzust teremtsen a különféle iráni politikát meghatározó szereplők között, de a Budapesti Corvinus Egyetem tanára szerint a nemrégiben megválasztott erőteljesen konzervatív parlamenten sem lesz könnyű átvinni az elképzeléseit a megválasztott új elnöknek.
