Infostart.hu
eur:
353.42
usd:
309.02
bux:
143072.29
2026. július 5. vasárnap Emese, Sarolta
Hszi Csin-ping kínai államfő és Vlagyimir Putyin orosz elnök koccint a moszkvai Kremlben tartott fogadáson 2023. március 21-én. Hszi Csin-ping előző nap érkezett háromnapos állami látogatásra Oroszországba.MTI/EPA/Szputnyik/Orosz elnöki sajtószolgálat/Kreml/Pool/Pavel Birkin
Nyitókép: MTI/EPA/Szputnyik/Orosz elnöki sajtószolgálat/Kreml/Pool/Pavel Birkin

Kiderült, hová vezet Putyin első útja újraválasztott elnökként

Hszi Csin-ping kínai elnök várhatóan május második felében fogadja az orosz államfőt.

Ahogy arról az Infostart is beszámolt, a kínai elnök hétfőn gratulált Vlagyimir Putyinnak az orosz elnökválasztáson aratott győzelméhez, és kifejezte abbéli reményét, hogy a két ország közötti kapcsolatok, a stratégiai viszony tovább erősödik a következő években.

A két elnök hamarosan személyesen is találkozhat, ugyanis a Reuters öt különböző forrásból is úgy értesült, hogy Hszi Csin-ping májusban vendégül látja Vlagyimir Putyint. Az egyik forrás szerint az orosz államfő várhatóan május második felében utazik Kínába, mások pedig azt közölték, hogy Putyin Hszi Csin-ping európai útja előtt érkezik a távol-keleti országba.

Ez lehet Vlagyimir Putyin első külföldi útja új elnöki ciklusában.

A Kreml eddig nem kommentálta a hírt, mint ahogy a kínai külügyminisztérium sem reagált még az értesülésre.

Vlagyimir Putyint hivatalosan május 7-én iktatják be újabb hat évre.

Az orosz és a kínai elnök egy hónappal ezelőtt telefonon egyeztetettek, és akkor Hszi Csin-ping az Egyesült Államokra utalva megerősítette, hogy mindkét ország ellenzi a külföldi beavatkozást a belügyeibe.

A kétoldalú gazdasági kapcsolat is erősödik, a kereskedelmi forgalom tavaly január és november között elérte a 218,2 milliárd dollárt,

a kétszáz milliárdos határ átlépését pedig 2024-re tervezik.

Kína az elmúlt években megerősítette kereskedelmi és katonai kapcsolatait Oroszországgal, mivel az Egyesült Államok és több más nyugati ország szankciókat vezetett be velük szemben – különösen Moszkva ellen az ukrajnai invázió miatt. Az orosz és a kínai elnök 2022 februárjában jelentette be a „korlátok nélküli” partnerséget, amikor Putyin néhány nappal az invázió előtt Pekingbe látogatott.

Hszi Csin-ping tavaly márciusi, a világjárvány utáni első külföldi útja Oroszországba vezetett, röviddel azután, hogy megkezdte harmadik elnöki ciklusát. A két vezető gyakran hangoztatja szoros személyes barátságát, és eddig több mint negyvenszer találkoztak – legutóbb 2023 októberében, amikor Putyin volt a díszvendég az Egy övezet, egy út elnevezésű kezdeményezés pekingi csúcstalálkozóján.

Címlapról ajánljuk
Klímaküzdelem – Szép lassan szembefordult az olajországokkal Kína

Klímaküzdelem – Szép lassan szembefordult az olajországokkal Kína

Az olajországok ismét lefékezték az ENSZ klímatárgyalásait – eről beszélt az Inforádióban Schaffhauser Tibor, a Green Policy Center társalapítója, senior klímapolitikai tanácsadója. A júniusban Bonnban rendezett egyeztetéseken több kulcsfontosságú kérdésben sem született megállapodás, miközben figyelemre méltó geopolitikai változásként látszik, hogy Kína egyre inkább a nemzetközi klímaegyüttműködés fenntartása mellett lép fel.
inforadio
ARÉNA
2026.07.06. hétfő, 18:00
Kovács Erik
a Mathias Corvinus Collegium Klímapolitikai Intézet vezető kutatója
Tisza-kormány: 1000 milliárd feletti összeg ment az autópálya-koncessziókra, 12 pontban módosul az alaptörvény

Tisza-kormány: 1000 milliárd feletti összeg ment az autópálya-koncessziókra, 12 pontban módosul az alaptörvény

Vitézy Dávid közlekedési és beruházás miniszter Facebook-videóban számolt be róla, hogy a kormány elkezdte a korábban megkötött autópálya-koncesszió átvilágátását. A miniszter elmondta, hogy a 35 évre megkötött, 24 ezer milliárdos szerződésből az elmúlt négy évben 1024 milliárd forintot fizettek ki a koncesszornak. Magyar Péter miniszterelnök szombaton bejelentette, hogy a Tisza-kormány nevében benyújtja az Országgyűlésnek az Alaptörvény 17. módosítását. A javaslat 12 pontot tartalmaz, köztük a képviselők háromciklusos időkorlátját, a jelenlegi köztársasági elnök megbízatásának megszüntetését, valamint az Alkotmánybíróság függetlenségének erősítését. A módosítás emellett Nemzeti Vagyonvisszaszerzési Hivatalt hozna létre, csökkentené a sarkalatos törvények számát, és visszanevezné a vármegyéket megyékre. Cikkünk folyamatosan frissül a kormány legfrissebb döntéseivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×