Infostart.hu
eur:
378.57
usd:
321.64
bux:
126534.75
2026. március 2. hétfő Lujza
Hszi Csin-ping kínai államfő és Vlagyimir Putyin orosz elnök koccint a moszkvai Kremlben tartott fogadáson 2023. március 21-én. Hszi Csin-ping előző nap érkezett háromnapos állami látogatásra Oroszországba.MTI/EPA/Szputnyik/Orosz elnöki sajtószolgálat/Kreml/Pool/Pavel Birkin
Nyitókép: MTI/EPA/Szputnyik/Orosz elnöki sajtószolgálat/Kreml/Pool/Pavel Birkin

Kiderült, hová vezet Putyin első útja újraválasztott elnökként

Hszi Csin-ping kínai elnök várhatóan május második felében fogadja az orosz államfőt.

Ahogy arról az Infostart is beszámolt, a kínai elnök hétfőn gratulált Vlagyimir Putyinnak az orosz elnökválasztáson aratott győzelméhez, és kifejezte abbéli reményét, hogy a két ország közötti kapcsolatok, a stratégiai viszony tovább erősödik a következő években.

A két elnök hamarosan személyesen is találkozhat, ugyanis a Reuters öt különböző forrásból is úgy értesült, hogy Hszi Csin-ping májusban vendégül látja Vlagyimir Putyint. Az egyik forrás szerint az orosz államfő várhatóan május második felében utazik Kínába, mások pedig azt közölték, hogy Putyin Hszi Csin-ping európai útja előtt érkezik a távol-keleti országba.

Ez lehet Vlagyimir Putyin első külföldi útja új elnöki ciklusában.

A Kreml eddig nem kommentálta a hírt, mint ahogy a kínai külügyminisztérium sem reagált még az értesülésre.

Vlagyimir Putyint hivatalosan május 7-én iktatják be újabb hat évre.

Az orosz és a kínai elnök egy hónappal ezelőtt telefonon egyeztetettek, és akkor Hszi Csin-ping az Egyesült Államokra utalva megerősítette, hogy mindkét ország ellenzi a külföldi beavatkozást a belügyeibe.

A kétoldalú gazdasági kapcsolat is erősödik, a kereskedelmi forgalom tavaly január és november között elérte a 218,2 milliárd dollárt,

a kétszáz milliárdos határ átlépését pedig 2024-re tervezik.

Kína az elmúlt években megerősítette kereskedelmi és katonai kapcsolatait Oroszországgal, mivel az Egyesült Államok és több más nyugati ország szankciókat vezetett be velük szemben – különösen Moszkva ellen az ukrajnai invázió miatt. Az orosz és a kínai elnök 2022 februárjában jelentette be a „korlátok nélküli” partnerséget, amikor Putyin néhány nappal az invázió előtt Pekingbe látogatott.

Hszi Csin-ping tavaly márciusi, a világjárvány utáni első külföldi útja Oroszországba vezetett, röviddel azután, hogy megkezdte harmadik elnöki ciklusát. A két vezető gyakran hangoztatja szoros személyes barátságát, és eddig több mint negyvenszer találkoztak – legutóbb 2023 októberében, amikor Putyin volt a díszvendég az Egy övezet, egy út elnevezésű kezdeményezés pekingi csúcstalálkozóján.

Címlapról ajánljuk
Iráni háború: újabb nagy robbanások Teheránban, erősödnek a csapások, két nap után nem látszik a vége

Iráni háború: újabb nagy robbanások Teheránban, erősödnek a csapások, két nap után nem látszik a vége

Vasárnap este újra erős robbanások rázták meg Teheránt. Miközben Donald Trump szerint Irán már tárgyalna, az amerikai–izraeli légicsapások ereje fokozódik. Bár katonai vezetőinek többségét megölték, Ali Hamenei ajatollah is halott, Irán vasárnap mégis több száz rakétával és drónnal támadott meg egy sor országot. Lezárták a Hormuzi-szorost, a világ kőolaj-ütőerét, a világpiac reszket, és olajár-robbanástól tartanak. Az egész Közel-Keleten leállt a légi közlekedés – 4200 magyar rekedt például az Emirátusokban, amelyet súlyos iráni rakétacsapások értek. Ilyen volt az iráni háború második napja.

Orbán Viktor: letörjük Zelenszkij olajblokádját!

Nem engedjük, hogy ezer forintra emeljék a benzin árát, letörjük Zelenszkij olajblokádját – írta Orbán Viktor miniszterelnök vasárnap Facebook-oldalán a százhalombattai olajfinomítónál tartott „terepszemléről” készült videóhoz. Majd azt is kiposztolta: hétfőn bemutatják a bizonyítékokat a Barátság kőolajvezeték ukrajnai szakaszának állapotával kapcsolatban.
inforadio
ARÉNA
2026.03.02. hétfő, 18:00
Hortay Olivér
közgazdász, a Századvég Konjunktúrakutató Zrt. Energia- és Klímapolitikai üzletág vezetője
Nem a Hormuzi-szoros a legnagyobb veszély: Irán máshol okozhat igazán pusztító csapást

Nem a Hormuzi-szoros a legnagyobb veszély: Irán máshol okozhat igazán pusztító csapást

A Közel-Keleten gyorsan eszkalálódó konfliktus középpontjába a Hormuzi-szoros került, amelyen a globális tengeri olaj- és LNG-kereskedelem mintegy ötöde halad át. Bár Teherán bejelentette a stratégiai átjáró lezárását, a valódi kockázat nem feltétlenül egy formális blokád: a térség olajmezői, finomítói és exporttermináljai az iráni rakéták és drónok hatósugarán belül találhatók. Az orosz-ukrán háborúból is ismerős, energetikai infrastruktúrát célzó támadások nemcsak átmeneti piaci pánikot, hanem tartós kínálati sokkot és 100 dollár feletti olajárat is eredményezhetnek.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×