eur:
411.68
usd:
395.29
bux:
79551.8
2024. november 24. vasárnap Emma
Az újraválasztásáért induló Vlagyimir Putyin orosz elnök moszkvai kampányközpontjában az elnökválasztás utolsó napjának éjszakáján, 2024. március 18-án. A választóhelyiségekből kilépők megkérdezésén alapuló közvélemény-kutatások eredményei, illetve szavazatszámlálás első eredményei szerint Putyin fölényesen vezet.
Nyitókép: Natalija Kolesznyikova

Putyin: gondolkodnunk kell azon, kivel tárgyaljunk majd a békekötésről

Új elnöki ciklusa egyik fő céljának a "különleges hadművelet" feladatainak teljesítését nevezte meg az orosz elnök hétfőre virradó éjjel a moszkvai választási központjában.

„Mindenekelőtt a különleges hadművelet keretében kell megoldani a feladatokat, erősíteni kell a védelmi képességeket, erősíteni kell a fegyveres erőket Ez nagyon jó ütemben és kiváló minőségben történik” – hangoztatta Putyin a Vendégudvarban a háromnapos elnökválasztás befejeződése után megtarott sajtótájékoztatóján.

Azt mondta, hogy Oroszország jelenleg „az aktív védelem folytatásánál egy kicsit többet tesz” a háborúban.

Putyin szerint Moszkvának gondolkodnia kell azon, hogy kivel tárgyaljon majd az ukrajnai békekötésről.

Az elnök megköszönte választási stábja önkénteseinek és a választóknak a bizalmat és a voksokban kifejezett egységet. A magas részvételt a kialakult helyzettel, azon események drámaiságával magyarázta, amelyen Oroszország keresztülmegy. Azt hangoztatta, hogy megvannak a feltételek ahhoz, hogy Oroszországot erősebbé, hatékonyabbá tegyék, és azt ígérte, hogy a hatalom az összes meghirdetett fejlesztési célt el fogja érni.

Arra kérdésre válaszolva, hogy lehetséges-e a konfliktus Oroszország és a NATO között, azt mondta, hogy a mai világban minden lehetséges. Hangot adott véleményének, hogy ebben az esetben a világ egy lépésre kerülne a teljes körű harmadik világháborútól, és megjegyezte, hogy meglátása szerint ebben aligha lehet bárki is érdekelt.

A nemrégiben börtönében elhunyt Alekszej Navalnij ellenzéki politikussal kapcsolatban bejelentette, hogy nem sokkal Navalnij halála előtt beleegyezett abba: az elítéltet cseréljék ki nyugati börtönökben ülő oroszokra. Közölte, hogy egyetlen feltétele volt: az, hogy Navanij a csere után ne térjen vissza Oroszországba. A politikus elhunytával kapcsolatban megjegyezte, hogy „ilyen az élet, semmit sem lehet tenni”.

A Moszkva ellen az ukrán oldalon harcoló orosz alakulatokkal kapcsolatban arra figyelmeztetett, hogy

Oroszországban nincsen ugyan halálbüntetés, de minden árulót, aki fegyverrel a kezében szállt szembe a hazájával, azonosítani fognak.

„Mindig, most és a jövőben is úgy fogunk bánni ezekkel az emberekkel, mint akik háborús övezetben vannak. Úgy fogjuk tekinteni őket, mint akik fel vannak fegyverezve. Minden bűnüldöző szervet arra utasítunk, hogy mindenkit név szerint azonosítsanak, és tegyék meg a megfelelő intézkedéseket azokkal szemben, akik fegyverrel harcolnak Oroszország ellen. Nem hagyunk nekik békét. Erről tudniuk kell” – mondta az államfő.

Az orosz területre való betörésekkel próbálkozó „terrorista” alakulatoknak Putyin ugyanazt a sorsot jósolta, mint amely a második világháború során árulóvá vált Andrej Vlaszov szovjet tábornok hadseregét érte utol.

A most befejeződött orosz elnökválasztást Vlagyimir Putyin demokratikusnak nevezte, a nyugati országok reagálását pedig várhatónak, mert, mint mondta, ők fegyveresen küzdenek Oroszország ellen, és megpróbálják feltartóztatni a fejlődését.

Putyin a voksok 80 százalékának összesítése alapján 87,15 százalékon áll az orosz Központ Választási Bizottság (CIK) éjfél után közzétett adatai szerint. A hivatalban lévő államfő több mint 58 millió szavazatot kapott, ez a legmagasabb szám az orosz elnökválasztások 1991-ben elkezdődött történelmében.

Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.25. hétfő, 18:00
Nagy Márton
nemzetgazdasági miniszter
Titkos uniós tervek az asztalon: készül Brüsszel Trump vámháborújára

Titkos uniós tervek az asztalon: készül Brüsszel Trump vámháborújára

Donald Trump elnök gazdasági protekcionizmusra épülő kereskedelempolitikája miatt aggódnak Brüsszelben: az EU-t és annak tagállamait súlyos gazdasági veszteségek fenyegethetik, ha Trump második elnöksége alatt bevezeti az általa ígért magas vámokat. A vámszankciók nemcsak az európai exportőröket, különösen a német autóipart érinthetik érzékenyen, hanem az EU belső egységét is próbára tehetik. A kontinens vezetői bíznak abban, hogy tárgyalóasztal mellett beszélhetik le Trumpot a terveiről. A tárgyalói küldött Trump valamely európai partnere lehetne: brüsszeli tisztviselők szerint bár az Orbán-kormány kézenfekvő megoldás lehetne, az uniós–magyar konfliktusok miatt mégis inkább Giorgia Meloni olasz miniszterelnök lehet a befutó.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×