eur:
411.25
usd:
392.68
bux:
79229.24
2024. november 21. csütörtök Olivér
Az újraválasztásáért induló Vlagyimir Putyin orosz elnök moszkvai kampányközpontjában az elnökválasztás utolsó napjának éjszakáján, 2024. március 18-án. A választóhelyiségekből kilépők megkérdezésén alapuló közvélemény-kutatások eredményei, illetve szavazatszámlálás első eredményei szerint Putyin fölényesen vezet.
Nyitókép: MTI/AP/Alekszandr Zemljanyicsenko

Seremet Sándor: Vlagyimir Putyin a jobb élet ígéretével próbálta meggyőzni az oroszokat

Az előzetes eredmények szerint 87-88 százalékos eredménnyel nyerhette meg Vlagyimir Putyin az orosz elnökválasztást. Az eseményekről Seremet Sándor, a Magyar Külügyi Intézet vezető kutatója, az Eurázsia Központ szakértője beszélt az InfoRádióban.

Vlagyimir Putyin győzelme azt is jelenti, hogy megelőzve Sztálint, 200 éve ő lesz a leghosszabb ideig hivatalban lévő orosz vezető.

Az eddigi eredményekben talán csak annyi meglepetés van, hogy a legmagasabb részvételi arány született, több mint 74 százalékos, a múlt héten becsült 64-65 százalékkal szemben. Emellett rendkívül magas eredménnyel nyert Putyin, az eddigi általa megnyert öt választás közül ez a legmagasabb, a korábbihoz képest több mint 10 százalékkal több szavazatot tudhat magáénak – mondta az InfoRádióban Seremet Sándor, a Magyar Külügyi Intézet vezető kutatója, az Eurázsia Központ szakértője.

Putyin kihívóival kapcsolatban kifejtette: sok kritika érte a kiválasztott versenytársakat, egyes orosz médiumokban még „sparing” partnereknek, vagyis gyakorló ellenfeleknek is nevezték őket. Ezek a képviselők inkább a pártjaik legitimitását voltak hivatottak alátámasztani – mutatott rá, megjegyezve: meglepő lett volna, hogyha például Nyikolaj Haritonov, a Kommunista Párt jelöltje reális veszélyt tudott volna jelenteni Putyin szereplésére.

A Nyugat, illetve Európa részéről több kritika érte a választásokat, elsősorban azért, mert a jelenleg megszállás alatt tartott területeken is kiírták és megtartották a választásokat.

„Sok olyan hír érkezett, amelyek szerint nem mindenütt volt titkos a szavazás. Például volt, hogy benéztek a függöny mögé, ellenőrizve hogy ki hova teszi azt a bizonyos X-et. Vagy az úgynevezett büdzsetnyikokat – azokat, akik az állami költségvetésből kapják a fizetésüket, gondolok itt az állami hivatal dolgozóira, iskolai dolgozókra, satöbbi –, erőteljesen motiválták afelé, hogy a regnáló elnökre tegyék a voksukat. De emellett a választások szükséges attribútumai formálisan mindenütt megvoltak” – elemzett Seremet Sándor, hozzátéve, hogy az ilyen események nem új keletűek Oroszországban vagy a posztszovjet térség több országában.

Vlagyimir Putyin a választás utáni sajtótájékoztatóján hangsúlyosan beszélt a különleges hadműveletről, amelyet bő két év után sem nevez háborúnak Ukrajna ellen. Mint a vezető kutató elmondta, az elnök a korábbi beszédeiben, amelyeket már a választási kampányába lehet sorolni, nagyon sok szociális kérdést vetett fel. Szólt a gazdaságról és arról, hogy milyen fejlesztéseket fognak eszközölni Oroszországban az infrastruktúra, illetve a családtámogatás terén.

„Nyilván ezek voltak azok a fő kérdések, amelyekkel az oroszokat próbálta megnyerni. Mindenki abban érdekelt Oroszországban, hogy éljen jobban, és Putyin olyan ígéreteket tett, amelyek ezt a célt el tudnák érni: azt, hogy gazdasági stabilitás legyen, javuljanak a körülmények, legyenek jobb lehetőségek az új családok számára, javuljanak azok az infrastrukturális problémák, amelyekből Oroszországban azért van bőven. Megemlítette természetesen az ellenzéki szavazatokat is, és kiemelte a Julija Navalnaja által is támogatott Délben Putyin ellen című akciót, amivel kapcsolatban kicsit cinikusan, de megköszönte az ellenzéki szavazóknak, hogy részt vettek benne, hiszen ezzel is növelték a részvételi arányt a választásokon” – idézte fel a Magyar Külügyi Intézet vezető kutatója, az Eurázsia Központ szakértője.

Seremet Sándor lesz ma este 6 óra után az InfoRádió Aréna című műsorának vendége, az adásban részletesebben is beszél a hétvégi oroszországi elnökválasztásról és a következményekről. Tartsanak velünk!

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség
Tudósítónktól

Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség

Szlovákiában a rendőrség Szervezett Bűnözés Elleni Hivatala létrehozott egy különleges nyomozócsoportot, melynek feladata az elmúlt választási időszakban Ukrajnának adott szlovák katonai felszerelések adományozásával kapcsolatos jogsértések felderítése. A vizsgálat kiterjed az akkori védelmi minisztérium és a kormány tagjainak döntéseire.

Fontos kérések az érkező havazás miatt, mindenkit érint

Bár a meteorológiai prognózisokban mindig van némi bizonytalanság, az aktuális előrejelzések szerint november 22-én, pénteken akár nagyobb mennyiségű hó is hullhat Budapesten.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Ahogyan arra számítani lehetett, megérkezett a 2025-ben még fennmaradó extraprofitadókról szóló kormánydöntés. A Magyar Közlöny csütörtök esti számában ugyanis megjelent a kormány legújabb rendelete, mely azt szabályozza, hogy miként marad velünk a bankok extraprofitadója, valamint a biztosítók és kiskereskedelmi cégek pótadója. Az eredetileg két évre ígért extraprofitadók egy jelentős része tehát négy évig hatályban marad. A kormány rendelete egyúttal azt is tartalmazza, hogy mely extraprofitadóktól szabadulhatnak meg jövőre az érintett ágazatok. Ezek szerint örülhetnek a gyógyszergyártók, a kőolaj-előállításban érdekeltek, valamint a megújuló energiát termelők.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×