A főigazgató úgy fogalmazott, szomorúan állapítja meg, hogy az utóbbi időben egyre több olyan „megdöbbentő intézkedés” történik Németországban, amelyeket korábban senki nem gondolt volna.

Példaként elmondta, mostanában százezres tömegtüntetéseken harcolnak a nácizmus és a fasizmus ellen Németországban, méghozzá úgy, hogy ezeket „teljesen egyértelműen a kormány és a kormánykoalíció pártjai szervezik”. „Ez azokra az antifasiszta felvonulásokra emlékeztet, amelyeket a szocializmus idején szervezett a pártállam” – jegyezte meg, hozzátéve: „lehet, hogy az NDK területén is sokan vannak, akikben ilyen emlékeket ébresztenek az események”.

Schmidt Mária felidézte, hogy a rendszerváltoztatás óta „bunkósbotként forgatták a fejünk fölött” azt a követelményt, hogy semmivel ne hasonlítsuk össze a holokausztot és a náci diktatúrát, és főleg ne relativizáljuk a holokausztot. Ehhez képest most egész Németország nyilvánossága egy olyan magánrendezvénytől hangos, amit az elnevezésével „egy platformra hoznak a zsidók kiirtásáról tartott eligazítással” – mondta.

„Felmerül bennem a kérdés, hogy mi folyik Németországban, mire készülnek? Miért nem lehet úgy tekinteni Németországra, mint ahol normálisan, a demokráciáknak megfelelően folynak a dolgok?” – hangoztatta a főigazgató.

Úgy folytatta: a német média „semmilyen tekintetben nem megbízható hírforrás”, ezért döntöttek úgy, hogy egy rendezvénysorozat keretében meghívják azokat az embereket, akiktől „első kézből hallhatunk arról, hogy mi történik Németországban”.

Ezért kérték fel Maximilian Krah európai parlamenti képviselőt, az AfD listavezető politikusát, valamint Götz Kubitscheket, a Sezession című jobboldali lap főszerkesztőjét, hogy tartsanak előadást az intézet pénteki rendezvényén – fűzte hozzá.

Schmidt Mária felhívta a figyelmet, hogy nemsokára uniós választások lesznek Európa-szerte. Hozzátette:

a választások talán valamiféle választ fognak adni arra a helyzetre, amiben most Európa és az egész világ van.

Maximilian Krah, az Alternatíva Németországért (AfD) jobboldali parlamenti párt EP-képviselője és a következő EP-választás listavezetője arról beszélt, hogy a világ változóban van, új kihívások előtt áll, egyre inkább multipolárissá válik, s ebben az újjáalakuló világban önálló Európára van szükség.

Véleménye szerint az Európai Unió a mai formájában egy bürokratikus monstrum, túlszabályozott, nem demokratikus és nem átlátható, ezért át kell alakítani, de nem mindegy, hogy hogyan.

Európa sokszínű, ennek ellenére az unió jelenlegi vezetése egységet szeretne, az AfD szerint azonban több önállóságot kell adni az országoknak, szuverén nemzeti államok szövetségét kellene létrehozni, amelyben belülről szabadság van, kívülről pedig annyi egység, amennyi szükséges - mondta a politikus.

Közölte továbbá, hogy pártja ellenzi az univerzalizmust, nem támogatja a részvételt az ukrajnai háborúban, és szeretné megőrizni az emberi lét pozitív értelmezését, mert – szerintük – a szabadságot félreértelmezik, amikor úgy gondolják, hogy mindent meg lehet tenni.

Arra is felhívta a figyelmet, hogy a baloldal azt akarja, hogy Európának ne legyenek gyökerei, pedig Európa tradícióból és történelemből áll, kulturális közösségként írható le.

A politikus úgy fogalmazott, az értelmiség hagyományosan nem a jobboldalon a honos, ezért

Magyarország egy világítótorony, mivel elérte, hogy ez ne így legyen.

Maximilian Krah úgy vélekedett, hogy a világot nem a parlamentekből kiindulva lehet megváltoztatni, a változáshoz ép családokra, kereszténységre, hazájukat szerető emberekre, és a véleményharcot támogató intézményekre van szükség.

Götz Kubitschek német publicista, könyvkiadó, politikai aktivista a nemzeti ellenzék helyzetéről beszélt Németországban. Elmondása szerint a német állam évtizedek óta a „nemzeti ügy politikai ellenfelei által vezetett”, a pártok és a civil társadalom pedig az állam „zsákmányává” vált.

Szerinte Németország egyetlen komoly ellenzéki pártja az AfD, amely nem vesz részt a demokrácia szimulálásában, célja a normalitás előállítása, amely nem más, mint a népért való politika, pozitív történelempolitika, az identitás és a nemzettudat védelme és erősítése, a nemzeti külpolitikai érdekek megfogalmazása, valamint az életbiztonság garantálása minden területen.

Véleménye szerint Németországban már nincs nemzeti jobbkonzervatív civil társadalom, ennek felépítése a következő évek legfontosabb feladata.

Elmondta azt is, hogy nagy érdeklődéssel tekint Magyarországra, ahol szerinte érvényesül a normalitás politikája, és sikerült konzervatív, nemzettudatos civil társadalmat felépíteni.