Infostart.hu
eur:
389.61
usd:
338.51
bux:
121718.08
2026. március 28. szombat Gedeon, Johanna
Lipcse, 2014. november 6.Vasúti szerelvény áll a lipcsei pályaudvaron 2014. november 6-án, a négynapos német vasutassztrájk első napján. A vasutasok béremelést, a heti munkaidő kétórás csökkentését és az ágazati tarifaszerződés megkötését követelik.(MTI/EPA/Peter Endig)
Nyitókép: MTI/EPA/Peter Endig

A német mozdonyvezetők már a sztrájk meghosszabbításával fenyegetnek

Továbbra sincs egyezség a Deutsche Bahn és a szerda óta a munkát megtagadó mozdonyvezetők között, ráadásul nem is közelednek az álláspontok. A sztrájk elvileg hétfőig tart, már ez is rekord, de most újabb tiltakozást helyezett kilátásba a szakszervezet vezetője.

Töretlen a német mozdonyvezetők eltökéltsége, és az előzetes tervek szerint hétfő estig folytatják a sztrájkot. Noha több politikus szólított fel a személy- és teherszállítást országosan szinte teljes mértékben megbénító sztrájk beszüntetésére, a mozdonyvezetők szakszervezetének (GDL) elnöke azt állítja, hogy a lakosság többsége minden kényelmetlenség ellenére a sztrájkolók mellett van.

Claus Weselsky nem zárta ki a munkabeszüntetés későbbi folytatását sem. Hangsúlyozta, hogy a munkabeszüntetés egyelőre hétfő estig tart, "azután majd meglátjuk, hogy mi lesz". Hozzátette, hogy

amennyiben a vasút nem módosítja eddigi álláspontját, a szakszervezet ismét sztrájkolni fog.

A hónapok óta tartó munkaügyi vitában a szakszervezet követelése az volt, hogy a heti munkaórák számát 38 óráról 35-re csökkentsék változatlan bérek mellett. A vasúttársaságnak ez nem volt elfogadható, és azt javasolta, hogy 2025 januárjától heti egy órával, a jelenlegi 38 óráról 37 órára mérsékeljék a heti munkaórák számát. Ajánlatot tett továbbá 4,8 százalékos béremelésre augusztustól és egy további 5 százalékosra 2025 áprilisától.

Az álláspontok azóta sem közeledtek, és semmifajta békítési, illetve közvetítési kísérlet nem járt eredménnyel.

Noha a lakosság többsége a szakszervezeti elnök szerint rokonszenvez a sztrájkolókkal, egyre több politikus – pártállástól függetlenül – közvetve a mozdonyvezetők ellen foglalt állást. A legélesebben a szabad demokrata közlekedési miniszter, Volker Wissing fogalmazott, a sztrájkot "destruktívnak" nevezve. Friedrich Merz, a konzervatív CDU elnöke pedig – nem egyedül – közvetve a "mérsékletesség jegyében" a sztrájkjog módosítása mellett kardoskodott. Olaf Scholz kancellár azonban ezt elutasította.

A szakszervezeti elnök visszautasította azokat a vádakat, amelyek szerint a GDL rendkívüli gazdasági károkat okoz a munkabeszüntetéssel.

Szerinte a Deutsche Bahn fekelős károkért. A szakszervezeti vezető bírálta a sztrájkjog szigorítására irányuló felhívásokat is. "Arcátlanság korlátozni a dolgozók jogait azért, mert kedvezőbb munkaidőért és magasabb bérért küzdenek" – fogalmazott. Hangsúlyozta, hogy semmilyen engedményre nem hajlandók, ha a sztrájkjogról van szó.

Címlapról ajánljuk
Repedések a jólétben – 20 jel, hogy ez a Németország már nem az a Németország

Repedések a jólétben – 20 jel, hogy ez a Németország már nem az a Németország

Németország hosszú ideig a kiszámíthatóság országa volt. Stabil árak, erős ipar, növekvő életszínvonal. 2019 óta azonban egy új korszak kezdődött, amelyben ezek az alapok meginogtak. A változás nem egyetlen válság eredménye, hanem több, egymást erősítő folyamat következménye. Ez a cikk húsz konkrét példán keresztül mutatja meg, hogyan változik meg egy gazdasági nagyhatalom.

Dulakodás Orbán Viktor beszéde alatt Győrben, forrósodik a kampány

Győrben már a beszéd előtt elszabadultak az indulatok. Az egymásnak feszülő kormánypárti és ellenzéki csoportok között dulakodások alakultak ki, transzparenseket téptek ki egymás kezéből, miközben a skandálások és sértő bekiabálások egyre erősödtek.
inforadio
ARÉNA
2026.03.30. hétfő, 18:00
Nagy Dávid
a Magyar Kétfarkú Kutya Párt pártigazgatója, választási listavezetője
Európa újrafegyverkezése nemcsak pénznyelő: az IMF szerint a gazdaságot is húzhatja

Európa újrafegyverkezése nemcsak pénznyelő: az IMF szerint a gazdaságot is húzhatja

Az Európai Unió újrafegyverkezése nemcsak biztonságpolitikai kényszer, hanem gazdasági tényező is: a védelmi kiadások rövid és középtávon érezhetően támogathatják a növekedést, még ha közben növelik is a költségvetési terheket és az államadósság-kockázatokat. Az IMF egy friss elemzése ugyanakkor arra jut, hogy ebből a többletköltésből nem minden tagállam profitál egyformán, mert a hatás nagyban függ az importfüggőségtől, a fiskális mozgástértől, az állami beruházások hatékonyságától és attól is, hogy mire megy el a pénz. Magyarország számára mindez azért különösen fontos, mert bár nem tartozik az uniós védelmi költés legnagyobb szereplői közé, földrajzi helyzete, védelmiipari kapcsolódásai és exportkitettsége miatt akár haszonélvezője is lehet az európai fegyverkezési hullámnak.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×