Infostart.hu
eur:
378.55
usd:
321.82
bux:
126534.75
2026. március 2. hétfő Lujza
Az amerikai haditengerészet által közzétett felvételen jemeni húszi célpontok elleni bevetésre indul egy harci gép az amerikai haditengerészetnek a Vörös-tengeren állomásozó Dwight D. Eisenhower repülőgép-hordozójáról 2024. január 22-én. Reggelre virradóan a brit és az amerikai légierő közös akciót hajtott végre a jemeni húszi lázadók katonai létesítményei ellen a főváros, Szanaa térségében.
Nyitókép: MTI/EPA/Amerikai haditngerészet/Kaitlin Watt

Magyarország nevében is szólt London a húszik elleni támadásokról

A londoni miniszterelnöki hivatal szerdán 23 ország, köztük Magyarország nevében adott ki újabb, közös közleményként ismertetett tájékoztatást a jemeni húszi lázadók állásaira hétfő éjjel mért brit-amerikai légicsapásról.

A Downing Street szerdán ismertetett kiegészítő tájékoztatása nemzetközi válaszlépésként említi a brit és az amerikai légierő által január 22-én végrehajtott műveletet.

A kommünikét Rishi Sunak kormányfő hivatala Nagy-Britannia, az Egyesült Államok, Albánia, Ausztrália, Bahrein, Kanada, Horvátország, Csehország, Dánia, Észtország, Németország, Bissau-Guinea, Magyarország, Olaszország, Kenya, Lettország, Litvánia, Montenegró, Hollandia, Észak-Macedónia, Lengyelország, Dél-Korea és Románia közös közleményeként tette közzé.

A tájékoztatás megismétli, hogy a hétfő éjjeli brit-amerikai légi akcióhoz Ausztrália, Bahrein, Kanada, Hollandia és Új-Zéland nyújtott támogatást, de nem részletezi e segítség mibenlétét.

A Downing Street szerint a közös légi műveletben a brit és az amerikai harci gépek nyolc célpontot támadtak a húszik ellenőrizte jemeni térségben "az egyéni és a kollektív önvédelemhez fűződő, az ENSZ alapokmányában is megfogalmazott elidegeníthetetlen joggal összhangban".

A húszik által kereskedelmi és hadihajók ellen november közepe óta elkövetett harmincnál is több támadás minden olyan országra fenyegetést jelent, amely függ a nemzetközi tengerhajózástól - áll a londoni kormányfői hivatal szerdai közleményében.

A Downing Street szerint

mindazok, akik fegyvereket szállítanak a húsziknak a támadások végrehajtásához, megsértik a nemzetközi jogot és az ENSZ Biztonsági Tanácsának 2216-os számú határozatát.

A 2015-ben elfogadott BT-határozat leszögezi, hogy a húszi milíciáknak ki kell vonulniuk az általuk elfoglalt területekről, vissza kell szolgáltatniuk a kormányerőktől zsákmányolt fegyvereket és fel kell hagyniuk az erőszakcselekményekkel.

A hétfői éjjeli légitámadásban brit részről négy Typhoon FGR4 harci gép és két Voyager légi üzemanyag-utántöltő repülőgép vett részt.

A brit gépek Paveway IV típusú precíziós irányított bombákkal támadtak két húszi katonai létesítményt a jemeni főváros, Szanaa repülőtere közelében.

Az amerikai légierővel közös akció összesen nyolc célpontja között

mindenekelőtt "a húszik rakétatámadási és felderítő képességeihez kötődő" föld alatti tároló létesítmények szerepeltek

- fogalmazott a brit védelmi minisztérium által a légitámadás után kiadott tájékoztatás.

A brit és az amerikai légierő előzőleg január 11-én támadta együttes akció keretében a húszik jemeni katonai létesítményeit.

A közös brit-amerikai műveletek előzményeként az Irán által támogatott jemeni húszi lázadók számos drón- és rakétatámadást intéztek a Vörös-tengeren közlekedő - szerintük Izrael felé tartó vagy Izraelt védő - kereskedelmi és hadihajók ellen azóta, hogy Izrael hadműveleteket kezdett a Gázai övezetet uraló Hamász iszlamista szervezet katonai és politikai gépezetének felszámolására.

Az izraeli hadműveletek azután kezdődtek, hogy a Hamász tavaly október 7-én Izrael déli térségében példátlan terrortámadást hajtott végre, amelyben 1200 ember meghalt, háromezren megsebesültek.

Címlapról ajánljuk
Iráni háború: újabb nagy robbanások Teheránban, erősödnek a csapások, két nap után nem látszik a vége

Iráni háború: újabb nagy robbanások Teheránban, erősödnek a csapások, két nap után nem látszik a vége

Vasárnap este újra erős robbanások rázták meg Teheránt. Miközben Donald Trump szerint Irán már tárgyalna, az amerikai–izraeli légicsapások ereje fokozódik. Bár katonai vezetőinek többségét megölték, Ali Hamenei ajatollah is halott, Irán vasárnap mégis több száz rakétával és drónnal támadott meg egy sor országot. Lezárták a Hormuzi-szorost, a világ kőolaj-ütőerét, a világpiac reszket, és olajár-robbanástól tartanak. Az egész Közel-Keleten leállt a légi közlekedés – 4200 magyar rekedt például az Emirátusokban, amelyet súlyos iráni rakétacsapások értek. Ilyen volt az iráni háború második napja.

Orbán Viktor: letörjük Zelenszkij olajblokádját!

Nem engedjük, hogy ezer forintra emeljék a benzin árát, letörjük Zelenszkij olajblokádját – írta Orbán Viktor miniszterelnök vasárnap Facebook-oldalán a százhalombattai olajfinomítónál tartott „terepszemléről” készült videóhoz. Majd azt is kiposztolta: hétfőn bemutatják a bizonyítékokat a Barátság kőolajvezeték ukrajnai szakaszának állapotával kapcsolatban.
inforadio
ARÉNA
2026.03.02. hétfő, 18:00
Hortay Olivér
közgazdász, a Századvég Konjunktúrakutató Zrt. Energia- és Klímapolitikai üzletág vezetője
Nem a Hormuzi-szoros a legnagyobb veszély: Irán máshol okozhat igazán pusztító csapást

Nem a Hormuzi-szoros a legnagyobb veszély: Irán máshol okozhat igazán pusztító csapást

A Közel-Keleten gyorsan eszkalálódó konfliktus középpontjába a Hormuzi-szoros került, amelyen a globális tengeri olaj- és LNG-kereskedelem mintegy ötöde halad át. Bár Teherán bejelentette a stratégiai átjáró lezárását, a valódi kockázat nem feltétlenül egy formális blokád: a térség olajmezői, finomítói és exporttermináljai az iráni rakéták és drónok hatósugarán belül találhatók. Az orosz-ukrán háborúból is ismerős, energetikai infrastruktúrát célzó támadások nemcsak átmeneti piaci pánikot, hanem tartós kínálati sokkot és 100 dollár feletti olajárat is eredményezhetnek.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×