Minderről a Der Tagesspiegel című napilap számolt be, utalva ugyanakkor arra is, hogy a zöld párti gazdasági miniszter, Robert Habeck az import "túlsúlya" miatt egyáltalán nem bosszankodik. A miniszter szerint örvendetes az, hogy 2023-ban első ízben a német áramtermelés több mint a fele megújuló energiaforrásokból származott. "Ezt az irányt folytatnunk kell" – vélekedett Habeck, aki szerint ez jó a gazdaságnak és jó a klímavédelemnek is.

Az újság által idézett szakértők ugyanakkor azon a véleményen vannak, hogy az energiaellátásért felelős szövetségi hivatal, a Bundesnetzagentur által közzétett adatoknak egészen más olvasatuk van. Mégpedig nem csupán az, hogy Németország 2023-ban csaknem tíz százalékkal kevesebb áramot termelt, mint a megelőző évben, hanem az is, hogy 2002 óta először nettó villamosenergia-importőr lett, és szomszédos országoktól kellett energiát importálnia.

Az adatok szerint a villamosenergia-import 2023-ban 63 százalékkal növekedett a 2022-höz képest, ezzel egy időben a villamosenergia-export 24,7 százalékkal visszaesett.

Mindez a lap beszámolója szerint aggodalmat váltott ki a hárompárti koalíció energiapolitikusainak körében is. A szabad demokrata FDP energiapolitikai szóvivője szerint szembetűnő a villamosenergia-import erőteljes növekedése az atomerőművek leállítása után, ráadásul Németország olyan időszakban vált a külföldtől függővé, amikor a megújuló energia elegendő mennyiségben még nem biztosítható. Az FDP mindvégig ellenezte az atomerőművek végleges bezárását.

A Német Energia- és Vízgazdálkodási Szövetség (BDEW) adatai szerint Németország már tavaly április vége óta szinte mindig több áramot importált, mint amennyit exportált. A szövetség szerint az importtöbblet oka a három erőmű leállítása mellett az is, hogy a megelőző esztendőhöz képest nagyobb mennyiségű franciaországi atomenergia állt rendelkezésre.

A dortmundi műszaki egyetem energiagazdasági professzora ugyancsak arra utalt, hogy

a német atomenergiát francia atomenergia váltotta fel.

A szakértő szerint a Franciaországból származó villamosenergia-export 2023-ban 233 százalékkal nőtt a megelőző esztendő hasonló adatához képest. A professzor szerint az importált német villamosenergia negyede atomerőművekből, mintegy 50 százaléka pedig megújuló energiaforrásokból származik.

Ismételten bírálta az atomerőművek bezárását Jens Spahn, a legnagyobb ellenzéki párt, a CDU vezető politikusa. A konzervatív párt parlamenti frakciójának elnökhelyettese szerint a kormány sajátos "politikai ideológiájával" élezi az áramellátás problémáját. A vállalatok és az állampolgárok pedig mindezért rendkívül magas áramárat fizetnek – tette hozzá. Spahn szerint a kormánykoalíció részéről "merő felelőtlenség" volt a három még működő atomerőmű végleges lellítása.

Németországban a 2011-es fukusimai nukleáris katasztrófa után határozta el az akkori, Angela Merkel vezette kormány, hogy szakít a nukleáris energia használatával, és fokozatosan, 2022 végéig leállítja mind a 17 atomerőművet. Az Ukrajnában zajló háború nyomán kialakult orosz forrásfüggőség miatt Németországot különösen sújtó energiaválság azonban némileg felülírta ezt, és a három, még működő erőmű bezárását néhány hónappal későbbre halasztották. Tavaly áprilisban azonban – a tiltakozások ellenére – a Baden-Württenberg tartományi Neckarwestheim 2, a bajorországi Isar 2 és az Alsó-Szászországban működő Emsland erőművet véglegesen leállították. Az ellenzék azóta élesen bírálja a döntést, és folytatódott az ezzel kapcsolatos vita is.