eur:
408.05
usd:
375.07
bux:
73837.78
2024. november 5. kedd Imre
Bahmut, 2023. december 7.Ukrán 22. gépesített dandár katonái egy D-44 85 mm-es tüzérségi löveggel lőnek orosz állásokat a kelet-ukrajnai Bahmut település közelében húzódó frontvonalnál 2023. december 7-én.
Nyitókép: MTI/EPA/Maria Senovilla

Kaiser Ferenc: Ukrajna jövője már csak azon múlik, meddig tart ki a nyugati támogatás

A 2023-as év a védekezésről szólt az ukrajnai háborúban, mindkét fél nagyon komoly veszteségekkel csak minimális teret tudott nyerni – mondta az InfoRádióban a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense. Kaiser Ferenc szerint politikai döntés kérdése, hogy mennyire tudja és akarja majd támogatni a Nyugat Ukrajnát abban az esetben, ha még évekig elhúzódik a háború.

Kaiser Ferenc szerint Erich Maria Remarque világhírű német író egyik legkiválóbb és milliók által kedvelt regényének – amelyből Edward Berger nagy sikerű filmet rendezett – címén csak az égtájat kell megváltoztatni, és tökéletesen leírja a jelenlegi ukrajnai helyzetet: „Keleten a helyzet változatlan”. A biztonságpolitikai szakértő az InfoRádióban elmondta: a 2022-es év főként a támadásokról szólt, előbb az oroszok részéről, majd később az ukránok lendültek ellentámadásba, és így több tízezer kilométeres területeket tudtak elfoglalni a szemben álló felek. Tavaly egyértelműen „mozgó háború zajlott”.

Ezzel szemben az idén elsősorban a védekezésre összpontosítottak a frontokon, mind az ukránok, mind pedig az oroszok jól kiépített állásrendszerek mögött szervezetten, hatékonyan vezetett védelemmel „fogták meg a másik fél támadásait”. Mind a két fél nagyon komoly veszteségekkel „csak minimális teret tudott nyerni”, hiszen

az elmúlt egy évben mindössze néhány száz négyzetkilométernyi terület cserélt gazdát.

Kaiser Ferenc emlékeztetett, hogy az oroszok az év elején Bahmutnál és Szoledárnál tudtak területeket szerezni. Ez két kisváros, mégis „irgalmatlan veszteségek árán” sikerült az elfoglalásuk. Ugyanakkor az ukránok sem voltak képesek a nagy előtörésre, nem értek el átütő katonai sikereket, hiszen a nyári ellentámadások során a jól kiépített orosz állásokba „csak egy-két helyen tudtak beékelődni”.

Azt a stratégiai célt sem érték el, hogy kettévágják azt a földfolyosót, ami összeköti Ukrajna két megszállt részét.

Nem sikerült átvágniuk az ukrán erőknek, pedig Kelet-Ukrajnában, a Donbász és a Krím területén is nagyobb területeket szerettek volna visszaszerezni, ehelyett azonban „csak minimális teret nyertek” ők is.

Egy időre vége a mozgó háborúnak

Az egyetemi docens közölte: a jelenlegi időjárási viszonyok behatárolják és jelentősen megnehezítik a támadási lehetőségeket, a hóviharok mellett az óriási sár – ami nem fagy le, mivel nincs annyira hideg –megállította a mozgó háborúszakaszt, így a két fél most elsősorban védekezésre kényszerül, illetve felkészül a következő év harcaira.

Kaiser Ferenc szerint politikai döntés kérdése, hogy mennyire tudja és akarja majd fegyverrel, pénzzel támogatni a Nyugat Ukrajnát abban az esetben, ha még évekig elhúzódik a háború. „Amikor azt mondjuk, hogy globális Nyugat, akkor több mint 50 ezer milliárd dollár GDP-ről beszélünk, Oroszországé viszont csak négyezer.

A Nyugat anyagilag bármeddig tudná támogatni Ukrajnát, politikai akarat kérdése az, hogy megkapják-e az évi 150-200 milliárd dolláros gazdasági, fegyveres segítséget”

– részletezte.

A szakértő elmondta: az a legfőbb kérdés, hogy a Nyugat meddig akarja fenntartani a támogatásokat, meddig lesznek biztosítottak a fegyverszállítások. Megjegyezte, az sem mellékes szempont, hogy „a jelenlegi nemzetközi rend védelme érdekében feláldozzuk-e az ukrán lakosságot és az ukrán államot”.

Kaiser Ferenc úgy véli, valamilyen kompromisszumos megegyezésre lenne szükség. Ennek azonban „nagyon veszélyes üzenetértéke” lenne, mert más olyan „agresszív” államok, mint például Észak-Korea, Kína vagy Irán akár azt a következtetést is levonhatnák, hogy inkább feláldoznak több tízezer vagy Kína esetében több százezer katonát annak érdekében, hogy elindítsanak egy nagyobb agressziót, mondván a nemzetközi közösség majd úgyis „bele fog nyugodni”.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Amerikai elnökválasztás: a történelem sok mindenre kötelez

Amerikai elnökválasztás: a történelem sok mindenre kötelez

Az Egyesült Államoknak eddig 45 elnöke volt, a 2020-ban megválasztott Joe Biden sorrendben mégis a 46. A leghosszabb ideig, 12 évig és 39 napig Franklin D. Roosevelt, a legrövidebb ideig, 32 napig William Henry Harrison volt elnök. Érdekességek az amerikai elnökválasztások történetéből.

Elemző a moldovai elnökválasztásról: Maia Sandu pirruszi győzelmet aratott, egyre többen „gyűlölik” a pártját

A kelet-európai országban a hét végén tartották az elnökválasztás második fordulóját, melyet a hivatalban lévő elnök, Maia Sandu nyert meg Alexandr Stoianoglo ellen. Pászkán Zsolt, a Magyar Külügyi Intézet külső munkatársa szerint nem vár könnyű időszak Maia Sandura, mert bár a moldovaiak többsége támogatja az uniós csatlakozást, az elnök pártja egyre népszerűtlenebb.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.05. kedd, 18:00
Hankó Balázs
kultúráért és innovációért felelős miniszter
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×