Infostart.hu
eur:
385.39
usd:
332.12
bux:
121966.9
2026. január 16. péntek Gusztáv
Lloyd Austin amerikai (b) és Pal Jonson svéd védelmi miniszter a NATO-tagállamok védelmi minisztereinek második napi ülésén Brüsszelben 2023. október 12-én.
Nyitókép: MTI/EPA/Olivier Matthys

NATO-csatlakozás előtt: kinyitotta Svédország a kapukat az USA-nak

Svédország védelmi együttműködési megállapodást írt alá Washingtonnal, amely hozzáférést biztosít az Egyesült Államoknak a skandináv ország területén lévő összes katonai támaszponthoz - közölte Pal Jonson svéd védelmi miniszter szerdán.

A miniszter szerint az előző nap Washingtonban aláírt megállapodás "jobb feltételeket biztosít ahhoz, hogy Svédország háború vagy válság esetén támogatást kapjon az Egyesült Államoktól".

Jonson a svéd közszolgálati televíziónak (SVT) elmondta, hogy ez nem azt jelenti, hogy "mind a 17 helyszínt igénybe fogják venni", de ezek azok a helyszínek, "ahol katonai szempontból a legfontosabb, hogy például védelmi felszereléseket tudjanak tárolni".

A megállapodást Jonson és az Egyesült Államok védelmi minisztere, Lloyd Austin írta alá a Pentagonban. Austin kijelentette, hogy

a svéd fegyveres erők adottságaival a NATO még erősebbé fog válni.

A megállapodás "erős üzenetet közvetít arról, hogy továbbra is elkötelezettek vagyunk a biztonsági kihívások közös megoldása mellett" - mondta Austin.

Svédország stratégiailag fontos balti-tengeri szigete, Gotland alig több mint 300 kilométerre fekszik az Oroszországhoz tartozó, de attól területileg elkülönült Kalinyingrádtól.

Az Egyesült Államok 2021-ben hasonló megállapodást kötött Norvégiával, és jelenleg tárgyalásokat folytat egy ilyen megállapodásról Finnországgal és Dániával is.

(A nyitóképen: Lloyd Austin amerikai és Pal Jonson svéd védelmi miniszter - jobbra - a NATO-tagállamok védelmi minisztereinek második napi ülésén Brüsszelben 2023. október 12-én.)

Címlapról ajánljuk

A legtöbb helyen nem szabad a jégre menni a tavainkon, folyóinkon

Az életével játszik, aki sétálgat a Duna jegén. A hévégén is kitart a kemény fagy és sokan foglalkozhatnak azzal a gondolattal, hogy előveszik a korcsolyájukat és ellátogatnak valamelyik befagyott természetes vízhez, ehhez azonban előzetesen több dolgot tudni kell. Például a legnagyobb tavakon nem alakult ki ehhez elég vastag jég, máshol pedig néhány praktikát érdemes észben tartani.
inforadio
ARÉNA
2026.01.16. péntek, 18:00
N. Rózsa Erzsébet
egyetemi tanár, Közel-Kelet-szakértő
Putyin "ördögien cinikus" tervéről beszélnek, Moszkva atomfegyvert is bevetne Európa ellen? – Híreink az orosz-ukrán frontról pénteken

Putyin "ördögien cinikus" tervéről beszélnek, Moszkva atomfegyvert is bevetne Európa ellen? – Híreink az orosz-ukrán frontról pénteken

A brit Spectator magazin arról ír: Oroszország a múlt héten példátlan bombázással sújtotta Ukrajnát, közel 1100 drónnal, 890 irányított bombával és több mint 50 rakétával támadtak a brutális hidegben, ukrán erőműveket és lakóházakat egyaránt célba véve. A válságos energiahelyzet közepette sok ukrán nehéz döntés elé kényszerül: maradjon, vagy hagyja el az országot. Miközben a határátkelők forgalma körülbelül 27%-kal nőtt, a lap szerint az Vlagyimir Putyin "ördögien cinikus" stratégiája, hogy megfossza az ukránokat a lakóhelyüktől, és a humanitárius menekültválság révén politikai nyomást gyakoroljon az európai fővárosokra. Mindeközben Putyin és Borisz Jelcin korábbi tanácsadója, Szergej Karaganov kijelentette: ha Oroszország közel kerülne az ukrajnai vereséghez, az azt is magával vonhatja, hogy Moszkva nukleáris fegyvereket vet be, "és Európának fizikailag vége lenne." Volodimir Zelenszkij ukrán elnök tegnap reagált Donald Trump azon kijelentésére, miszerint ő állna a békekötés útjában. Mint mondta, "Ukrajna sosem volt és sosem lesz akadálya a békének". Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború fejleményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×