Az alkotmánybírósági döntés közvetve 60 milliárd eurós költségvetési hiányt tárt fel. A testület határozatában alkotmányellenesnek minősítette, hogy a Scholz-kormány a számára a koronavírus-járvány következményeinek mérséklésére biztosított 60 milliárd eurót nem használta fel, illetve azt más célokra irányozta elő.

Az ellenzéki konzervatív CDU/CSU képviselői ezzel szemben azt állították, hogy ez az úgynevezett adósságfék megkerülése, és panaszt emeltek a szövetségi alkotmánybíróságnál. A több mint egy évtizede bevezetett adósságfék az éves bruttó hazai termék mindössze 0,35 százalékának erejéig engedélyezi az új hitelfelvételt. Az alaptörvény ennek felfüggesztésére csak vészhelyzet esetében ad lehetőséget, ellenkező esetben alkotmánysértésről van szó

A karlsruhei testület helyt adott a konzervatívok megkeresésének, és a kormány lépését alkotmánysértőnek minősítette.

A döntés a koalíciót hosszabb távon rendkívüli takarékossági intézkedésekre kényszeríti, ami az elkövetkező évekre a gazdaságfejlesztésre, a klímavédelemre és a szociális fordítandó összegek megnyirbálásával jár, és a lakosság életére is jelentősen kihathat. Közvetve pedig a két éve hivatalban lévő Scholz-kormány jövőjére, különös tekintettel a 2025 őszén tartandó soron következő parlamenti választásokra.

Ez indította az ellenzéki konzervatív CDU/CSU kisebbik pártjának, a bajor keresztényszocalistáknak a vezetőjét arra, hogy a szociáldemokrata kancellárt a kolaciós partnerek "azonnali" menesztésére szólitsa fel. Markus Söder – aki egy személyben bajor miniszterelnök is – rögtön felajánlotta azt is, hogy a konzervatívok a ciklus hátralévő két esztendejére a Zöldek és az FDP helyére lépnek, azaz átmenetileg az SPD és a CDU/CSU nagykoalíciója irányítaná az országot. Arra is utalt, hogy Scholz első számú partnere a CDU-elnök, Friedrich Merz lenne.

A koalíciós pártok közül elsőként a Zöldek a kongresszusokon a leghatározottabban elutasították Söder ajánlkozását.

"Arra sem vagytok alkalmasak, hogy az ellenzéket irányítsátok"

– üzenték a konzervatívoknak a párt első számú politikusai, élükön Omid Nouripour elnökkel és Robert Habeck alkancellárral. A Der Tagesspiegel című lap beszámolója szerint az első számú címzett a kereszténydemokrata párti elnök, Friedrich Merz volt. A pártelnök visszataszítónak minősítette, hogy – mint fogalmazott – az ellenzéki CDU/CSU inkább akarja a kormány bukását, mint az ország sikerét. Robert Habeck gazdasági miniszter pedig azt hangoztatta, hogy a CDU "a tegnap pártja", amelyet Friedrich Merz személyében "egy, a tegnapelőtt elnöke" irányít.

A párt kongresszusán ugyanakkor dicséretet kapott a szabad demokrata pénzügyminiszter, aki bejelentette, hogy az idei esztendőre felfüggeszti az alkotmányban rögzített szigorú adósságféket.

A Handelsblatt című lapnak nyilatkozva miniszter közölte, hogy a jövő héten terjeszti a parlament elé a pótköltségvetést, és ezt követően

a Bundestagnak ki kell hirdetnie a vészhelyzetet.

Ehhez kétharmados többségre van szükség. Christian Lindner hangsúlyozta, hogy új adósságok vállalásáról ugyanakkor nem lehet szó. A miniszter megerősítette, hogy az elkövetkező két évre vonatkozóan ragaszkodik a drasztikus megszorításokhoz. Szavai szerint "két számjegyű milliárdos" éves megtakarításokra van szükség. A miniszter a szerkezeti változásokat elkerülhetetlennek nevezte. Lindner elutasította az adóemeléseket is, sőt 2024 elejétől 15 milliárd eurós jövedelemadó-kedvezményt helyezett kilátásba.