eur:
410.98
usd:
392.54
bux:
79229.24
2024. november 21. csütörtök Olivér
Örmény rendőrök dulakodnak az Azerbajdzsán által Hegyi-Karabah ellen indított terrorellenes hadművelet miatt tiltakozó tüntetőkkel a kormányzat épületénél az örmény fővárosban, Jerevánban 2023. szeptember 19-én. Eddig legkevesebb hét civil életét vesztette, és 35-en megsebesültek a vitatott hovatartozású, örmények lakta, de hivatalosan Azerbajdzsánhoz tartozó Hegyi-Karabahban zajló harcok következtében.
Nyitókép: MTI/AP/Vahram Bagdaszarján

24 órás roham - Hegyi-Karabah megadta magát, de mi jön most?

Az azerbajdzsáni hadsereg 24 órás intenzív offenzíváját követően Hegyi-Karabahban az örmény szeparatisták bejelentették, hogy leteszik a fegyvert. Azerbajdzsán kedden saját közlése szerint "terrorelhárító műveletet" indított az alkotmányos rend helyreállítására, szerdán 9 órára azonban már meg is kötötték a fegyverszünetet. Bendarzsevszkij Anton, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány szakmai igazgatója, a posztszovjet térség szakértője szerint a területre ugyancsak igényt tartó Örményország szövetségesek nélkül maradt, és nem sokat tud tenni Hegyi-Karabahért, a konfliktus így a tűzszünettel nagy valószínűséggel lezárul.

Azerbajdzsán katonai úton próbálta lezárni a régóta húzódó hegyi-karabahi konfliktust - mondta az InfoRádióban Bendarzsevszkij Anton posztszovjet térségi szakértő, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány szakmai igazgatója azok után, hogy szerda reggelre örmény megadással véget is ért a kedden indult azerbajdzsáni fegyveres roham a térségben.

"Nyilván nem terrorellenes műveletekről van szó, hanem a terület feletti katonai kontroll visszaszerzéséről. A karabahi hatóságok elfogadták az ultimátumot, letették a fegyvert, lényegében szélnek eresztették védelmi erőket, a vitatott terület egésze azeri kontroll alá fog kerülni" - összegzett a szakértő.

A terület vitatott voltáról szólva elmondta még, a térség országai vitatták Hegyi-Karabah hovatartozását, de Hegyi-Karabah Azerbajdzsán területének része, így ismeri el a nemzetközi jog, akkor is, ha 1991 óta elveszett a kontroll a terület felett, Örményország tette rá a kezét, örmények is lakják. Baku próbált diplomáciai és katonai erőfeszítéseket tenni a visszaszerzéséért, de 2020-ig erre nem adódott lehetőség.

Arra a kérdésre, hogy lehetséges-e Örményország fegyveres válaszcsapása, a szakértő azt mondta, a harcot már 2020-ban feladták az örmények, amikor elveszítették a nagyjából egy hónapos háborút Azerbajdzsánnal szemben. Azóta csak "provokációk" voltak, jobbára azeri oldalról.

"Ráadásul Örményország rendkívül rossz kapcsolatokat ápol Törökországgal, a határátkelők nagy része továbbra is zárva van. Néhány éve történt némi javulás, bizonyos emberek átkelhetnek. A másik oldalról ott van Azerbajdzsán, amely szintén ellenséges Örményországgal szemben. Az örmények közben arra építették a politikájukat, hogy Oroszország megvédi őket, minden olyan szövetségi rendszerben részt is vettek, amelyben Oroszország; még mindig része az oroszok által vezetett Katonai Biztonsági Szerződés Szervezetének, valamint a Független Államok Közösségének és az Eurázsiai Gazdasági Uniónak.

Azt remélték, ha megbízható szövetségesként mutatkoznak, harcok esetén megvédik őket az oroszok,

ám ez nem következett be. 2020-ban az örmény segítségkérés ellenére nem avatkoztak be, 2023-ban pedig ugyanígy semmi sem történt" - ecsetelte Bendarzsevszkij Anton.

Bendarzsevszkij Anton tehát úgy látja, ennek a konfliktusnak itt és most vége, feloldódhat Azerbajdzsán terület-visszaszerzésével. Örményország annyit tudott tenni az elmúlt 24 órában, hogy nemzetközi fórumokon, például az ENSZ-en keresztül megpróbálta elítéltetni az azeri műveletet. Hosszú távon nem is tud mit tenni a szakértő szerint Örményország.

Ami pedig a lakosságot illeti: "Civil áldozatai is vannak ennek a legújabban kirobbant konfliktusnak. A területet reintegrálják majd Azerbajdzsán területébe. Nem számítok semmi jóra, kifejezetten rossz hír ez az ott élő örmény lakosságnak. 2020 előtt mintegy 120 ezer örmény élt ezeken a területeken, azóta sokan elköltöztek, most pedig

lehet számítani visszaélésekre, erőszakos áttelepítésekre,

főleg azért, mert ilyeneket lehetett látni örmény oldalról is, amikor ők vették át a területet és az azeri falvakat erőszakosan kiköltöztették, voltak erőszakos esetek, gyilkosságok is. A két nép között felfokozott, rossz viszony van, és nem számítok rá, hogy ez a közeljövőben megváltozik" - mondta Bendarzsevszkij Anton.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség
Tudósítónktól

Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség

Szlovákiában a rendőrség Szervezett Bűnözés Elleni Hivatala létrehozott egy különleges nyomozócsoportot, melynek feladata az elmúlt választási időszakban Ukrajnának adott szlovák katonai felszerelések adományozásával kapcsolatos jogsértések felderítése. A vizsgálat kiterjed az akkori védelmi minisztérium és a kormány tagjainak döntéseire.

Fontos kérések az érkező havazás miatt, mindenkit érint

Bár a meteorológiai prognózisokban mindig van némi bizonytalanság, az aktuális előrejelzések szerint november 22-én, pénteken akár nagyobb mennyiségű hó is hullhat Budapesten.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Ahogyan arra számítani lehetett, megérkezett a 2025-ben még fennmaradó extraprofitadókról szóló kormánydöntés. A Magyar Közlöny csütörtök esti számában ugyanis megjelent a kormány legújabb rendelete, mely azt szabályozza, hogy miként marad velünk a bankok extraprofitadója, valamint a biztosítók és kiskereskedelmi cégek pótadója. Az eredetileg két évre ígért extraprofitadók egy jelentős része tehát négy évig hatályban marad. A kormány rendelete egyúttal azt is tartalmazza, hogy mely extraprofitadóktól szabadulhatnak meg jövőre az érintett ágazatok. Ezek szerint örülhetnek a gyógyszergyártók, a távközlési szektor cégei, valamint a megújuló energiát termelők, bányajáradék-alanyok.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×