Infostart.hu
eur:
356.05
usd:
306.11
bux:
130916.32
2026. május 26. kedd Evelin, Fülöp
Örmény rendőrök dulakodnak az Azerbajdzsán által Hegyi-Karabah ellen indított terrorellenes hadművelet miatt tiltakozó tüntetőkkel a kormányzat épületénél az örmény fővárosban, Jerevánban 2023. szeptember 19-én. Eddig legkevesebb hét civil életét vesztette, és 35-en megsebesültek a vitatott hovatartozású, örmények lakta, de hivatalosan Azerbajdzsánhoz tartozó Hegyi-Karabahban zajló harcok következtében.
Nyitókép: MTI/AP/Vahram Bagdaszarján

24 órás roham - Hegyi-Karabah megadta magát, de mi jön most?

Az azerbajdzsáni hadsereg 24 órás intenzív offenzíváját követően Hegyi-Karabahban az örmény szeparatisták bejelentették, hogy leteszik a fegyvert. Azerbajdzsán kedden saját közlése szerint "terrorelhárító műveletet" indított az alkotmányos rend helyreállítására, szerdán 9 órára azonban már meg is kötötték a fegyverszünetet. Bendarzsevszkij Anton, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány szakmai igazgatója, a posztszovjet térség szakértője szerint a területre ugyancsak igényt tartó Örményország szövetségesek nélkül maradt, és nem sokat tud tenni Hegyi-Karabahért, a konfliktus így a tűzszünettel nagy valószínűséggel lezárul.

Azerbajdzsán katonai úton próbálta lezárni a régóta húzódó hegyi-karabahi konfliktust - mondta az InfoRádióban Bendarzsevszkij Anton posztszovjet térségi szakértő, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány szakmai igazgatója azok után, hogy szerda reggelre örmény megadással véget is ért a kedden indult azerbajdzsáni fegyveres roham a térségben.

"Nyilván nem terrorellenes műveletekről van szó, hanem a terület feletti katonai kontroll visszaszerzéséről. A karabahi hatóságok elfogadták az ultimátumot, letették a fegyvert, lényegében szélnek eresztették védelmi erőket, a vitatott terület egésze azeri kontroll alá fog kerülni" - összegzett a szakértő.

A terület vitatott voltáról szólva elmondta még, a térség országai vitatták Hegyi-Karabah hovatartozását, de Hegyi-Karabah Azerbajdzsán területének része, így ismeri el a nemzetközi jog, akkor is, ha 1991 óta elveszett a kontroll a terület felett, Örményország tette rá a kezét, örmények is lakják. Baku próbált diplomáciai és katonai erőfeszítéseket tenni a visszaszerzéséért, de 2020-ig erre nem adódott lehetőség.

Arra a kérdésre, hogy lehetséges-e Örményország fegyveres válaszcsapása, a szakértő azt mondta, a harcot már 2020-ban feladták az örmények, amikor elveszítették a nagyjából egy hónapos háborút Azerbajdzsánnal szemben. Azóta csak "provokációk" voltak, jobbára azeri oldalról.

"Ráadásul Örményország rendkívül rossz kapcsolatokat ápol Törökországgal, a határátkelők nagy része továbbra is zárva van. Néhány éve történt némi javulás, bizonyos emberek átkelhetnek. A másik oldalról ott van Azerbajdzsán, amely szintén ellenséges Örményországgal szemben. Az örmények közben arra építették a politikájukat, hogy Oroszország megvédi őket, minden olyan szövetségi rendszerben részt is vettek, amelyben Oroszország; még mindig része az oroszok által vezetett Katonai Biztonsági Szerződés Szervezetének, valamint a Független Államok Közösségének és az Eurázsiai Gazdasági Uniónak.

Azt remélték, ha megbízható szövetségesként mutatkoznak, harcok esetén megvédik őket az oroszok,

ám ez nem következett be. 2020-ban az örmény segítségkérés ellenére nem avatkoztak be, 2023-ban pedig ugyanígy semmi sem történt" - ecsetelte Bendarzsevszkij Anton.

Bendarzsevszkij Anton tehát úgy látja, ennek a konfliktusnak itt és most vége, feloldódhat Azerbajdzsán terület-visszaszerzésével. Örményország annyit tudott tenni az elmúlt 24 órában, hogy nemzetközi fórumokon, például az ENSZ-en keresztül megpróbálta elítéltetni az azeri műveletet. Hosszú távon nem is tud mit tenni a szakértő szerint Örményország.

Ami pedig a lakosságot illeti: "Civil áldozatai is vannak ennek a legújabban kirobbant konfliktusnak. A területet reintegrálják majd Azerbajdzsán területébe. Nem számítok semmi jóra, kifejezetten rossz hír ez az ott élő örmény lakosságnak. 2020 előtt mintegy 120 ezer örmény élt ezeken a területeken, azóta sokan elköltöztek, most pedig

lehet számítani visszaélésekre, erőszakos áttelepítésekre,

főleg azért, mert ilyeneket lehetett látni örmény oldalról is, amikor ők vették át a területet és az azeri falvakat erőszakosan kiköltöztették, voltak erőszakos esetek, gyilkosságok is. A két nép között felfokozott, rossz viszony van, és nem számítok rá, hogy ez a közeljövőben megváltozik" - mondta Bendarzsevszkij Anton.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Koren Balázs: a sok negatív mellett két nagyon jó hatása is van a fiatalokra az AI-nak

Koren Balázs: a sok negatív mellett két nagyon jó hatása is van a fiatalokra az AI-nak

A mesterséges intelligencia használatához szükséges egy alapvető tárgyi tudás és ismeret – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Koren Balázs, a Biatorbágyi Innovatív Technikum és Gimnázium matematikatanára, a Yettel ProSuli program szakmai vezetője. Arról is beszélt, hogy a szövegértés a XXI. század legnagyobb kihívása. Az olló abban is nyílik a társadalomban, hogy az új technológiát mennyire képes a diák vagy a felnőtt használni.

Megszavazták: a jegybanki vagyonvesztés és a privatizáció ügyében is feláll a bizottság, kiderültek a részletek

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) működésével kapcsolatos visszaéléseket, valamint a spontán privatizációt és a közvagyon elvesztését feltáró vizsgálóbizottságok felállításáról döntöttek a képviselők az Országgyűlés keddi ülésén.
inforadio
ARÉNA
2026.05.27. szerda, 18:00
Csicsmann László
Közel-Kelet szakértő, a Budapesti Corvinus Egyetem tanára, a Magyar Külügyi Intézet vezető kutatója
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×