Infostart.hu
eur:
387.08
usd:
330.02
bux:
110383
2025. december 22. hétfő Zénó
Megrongált lakóház Sztepanakertben 2023. szeptember 19-én, miután Azerbajdzsán terrorelhárító műveletet indított az örmények ellen Hegyi-Karabahban. Azeri tájékoztatás szerint az örmény erők az azeri állásokra támadtak, és több katonát megsebesítettek, örmény részről viszont cáfolják ezt az állítást.
Nyitókép: MTI/AP/Sziranus Szargszján

Még "csak" etnikai tisztogatás vagy már háború zajlik Hegyi-Karabahban?

Örményország, több nyugati állam és az Európai Unió is elítélte az örmények lakta Hegyi-Karabah elleni azeri támadást. A Törökország által támogatott Azerbajdzsán „terrorellenes műveletnek” nevezi az akciót, amelyben szerda hajnalig már közel 30 ember meghalt.

Miközben a külföldi kommentátorok felteszik a kérdést, hogy ez most egy újabb háború-e, a nemzetközi jog szerint Azerbajdzsánhoz tartozó, de 120 ezer örmény lakossal rendelkező szakadár Hegyi-Karabah lakói számára egyszerű a képlet: szomszédos Örményországgal együtt úgy látják, hogy etnikai tisztogatást akarnak végrehajtani ellenük, azaz

elüldözni őket őseik földjéről.

Az azeriek szerint viszont az örményországi hadsereg egységei is jelen vannak a térségben, és ezzel, valamint két civil és négy katona halálával indokolta az úgynevezett „terrorelhárító akcióját”. Az áldozatok hírek szerint aknákra léptek.

A Karabah - vagy örmény nevén: Arcak - fővárosa, Sztepanakert elleni aknatűzben a helyiek szerint kedd éjfélig 28 ember meghalt, miközben a lakosok pincékben kerestek menedéket.

A felfokozott hangulatban Nikol Pasinján örmény miniszterelnök - aki otthon a leváltását követelő szólamokkal néz szembe - úgy fogalmazott, hogy Azerbajdzsán „földi offenzívát” indított. Mások

a „teljes körű háború” és a népirtás kifejezéseket használták.

A térségben Oroszország erői töltik be a 2020-as háború után - elméletileg - a békefenntartó szerepét. Az elmúlt hónapokban azonban nem léptek fel erélyesen, amikor az azeriek blokád alá vonták Karabahot, mert észrevették, hogy vöröskeresztes mentőkben egyes sofőrök fegyvereket csempésztek az örmények lakta körzetbe.

Szerda hajnalig Oroszország nem avatkozott be, miközben a vele korábban szorosan szövetséges Örményországban a hírek szerint tüntetők zárták körbe az orosz nagykövetséget.

Azerbajdzsán most az általa „illegálisnak” nevezett karabahi örmény „rezsim” totális megadását követeli.

„Az örmény fegyveres erőknek fel kell emelniük a fehér zászlót, leadni a fegyvereiket, az illegális rezsimnek pedig fel kell oszlatnia magát, máskülönben a terrorellenes lépések nem állnak le” – üzenték Bakuból.

Örményország azzal válaszolt a korábbi azeri vádra, hogy fegyveres erői ott vannak Karabahban, hogy tagadta az állítást.

Karabah államnak tartja magát,

saját minisztériumokkal és fegyveres erőkkel, de a külvilág nem ismeri el.

Közben a két ellenségnek egymással is szemben álló nemzetközi támogatói vannak. Azerbajdzsán mögött ott van Törökország, Ukrajna, Izrael és Pakisztán, míg Örményországot Oroszország, Franciaország, Irán és India támogatja kisebb-nagyobb mértékben.

Az azeriek jelentős túlerőben vannak: közel kétszer annyi a katonájuk - 126 ezer - , mint Örményországnak - amely tagadja, hogy Karabahban jelen lenne, de amely szoros kapcsolatban áll a területtel. Az azeriek 940 tankot tartanak hadrendben, szemben a 269 örménnyel, és ismeretlen számú török drónjuk is van.

Az Európai Unió - amely az orosz energiahordozóktól való elfordulás közepette Azerbajdzsán felé nyitott - elítélte az azeri támadást. A német külügyminiszter szerint Baku megszegte ígéretét, hogy nem alkalmaz erőt. Antony Blinken amerikai külügyminiszter a „példa nélküli” támadások leállítását követelte.

Címlapról ajánljuk

A csehek és a sorkatonaság, érdekes felmérés készült

A csehek 53 százaléka egyetért az adminisztratív katonai nyilvántartás esetleges bevezetésével, míg egyharmaduk ellenzi azt – derül ki az NMS ügynökségnek a Cseh Rádió számára készített felméréséből. Az adminisztratív nyilvántartás a 18 és 60 év közötti cseh állampolgárokat érintené, akikre a hadkötelezettség vonatkozik.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.12.22. hétfő, 18:00
Vecsei Miklós
felzárkóztatásért felelős miniszterelnöki biztos, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat alelnöke
Napi kilenc kamion sajtot adnak fel exportra – így erősíti piaci pozícióit a Kőröstej

Napi kilenc kamion sajtot adnak fel exportra – így erősíti piaci pozícióit a Kőröstej

Orvosból lett sajtexportőr, majd a hazai tejipar egyik legfontosabb szereplője: Riad Naboulsi története egyszerre szól vállalkozói bátorságról, pénzügyi fegyelemről, és arról, hogyan lehet magyar tejből világszinten is jegyzett márkákat építeni. A Kőröstej ma már négy üzemben mintegy 500 ezer liter tejet dolgoz fel naponta, több mint 65 országba szállít, és exportteljesítménye önmagában a teljes magyar kivitel egy ezrelékét adja. A növekedés ugyanakkor komoly forgótőke- és beruházásigénnyel jár, amit a vállalat hosszú ideje szoros banki partnerséggel kezel. Boros Zoltán, az MBH Bank Agrár- és Élelmiszeripari Üzletágának nagyvállalati ügyfelekért felelős igazgatója szerint a Kőröstej sikerének kulcsa az erős exportorientáció, a magas hozzáadott értékű sajtkínálat és a fegyelmezett költséggazdálkodás – ezekre a pillérekre épül az a fejlesztési pálya, amelynek következő állomásai már most körvonalazódnak.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×