Infostart.hu
eur:
376.8
usd:
318.89
bux:
126534.75
2026. március 1. vasárnap Albin
Járőröző lengyel határőr a fehérorosz határon, Czeremcha környékén 2021. december 17-én. A Fehéroroszország felől érkező migrációs nyomás miatt a lengyel határőrség támogatására mintegy 12 ezer katonát mozgósítottak. Az év eleje óta csaknem 40 ezer, sok esetben a fehérorosz egyenruhások által támogatott határsértési kísérletet regisztráltak a lengyel-fehérorosz határon.
Nyitókép: MTI/EPA/PAP/Wojtek Jargilo

Lengyel-fehérorosz határhelyzet: Tálas Péter szerint indokolt a határozott lengyel fellépés

Erősödik a feszültség a lengyel-fehérorosz határ mentén, Lengyelország provokációra hivatkozik és 10 ezerre emeli a fehérorosz határ védelmét ellátó katonák számát. Tálas Péter, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Stratégiai Védelmi Kutatóintézetének vezetője arról is beszélt az InfoRádióban, hogy a Suwalki-folyosónál zajló fehérorosz hadgyakorlaton véleménye szerint a Wagner csoport is részt vesz, amire reagálnia kell a lengyel vezetésnek.

A fehérorosz migrációs válság első komoly jelei 2021 nyarán jelentkeztek, amikor Aljakszandr Lukasenka elnök jóváhagyásával migránsok kelhettek át a határon főként a balti országokba annak érdekében, hogy a saját politikai akaratát érvényesíteni a fehérorosz vezető az Európai Unió felé. Tálas Péter azt mondta: a közel-keleti, afgán és szír menekülteket főleg repülőkkel, valamint vonatokkal utaztatták Fehéroroszországba, illetve telepítették le határ menti menekülttáborokba.

Hozzátette: ezeket a szomorú sorsú embereket a fehérorosz határőrök is segítik a lengyel-fehérorosz határon való átjutásban. Például drótvágó eszközöket adnak nekik, lézerrel elvakítják a lengyel határőröket vagy lerombolták a kerítést, sőt sok esetben kényszerítik is őket arra, hogy menjenek át minél hamarabb a határon.

A helyzet annyira súlyossá vált, hogy két éve szükségállapotot rendeltek el és területvédelmi egységeket vetettek be a határ mentén a lengyelek.

2022 nyarára 186 kilométer hosszú, 5 méter magas határkerítést is felépítettek. A menekültek többsége nem retten meg ettől a védőrendszertől és megpróbálnak átjutni rajta. Maga a lengyel-fehérorosz határ egyébként 418 kilométeres.

A jogvédő szervezetek többször deklarálták, hogy a lengyelek a menekültkérelmek leadásának tilalmával megsértik a menekültek jogait. Tavaly az Európai Bíróság is fellépett ebben a kérdésben, igaz, sokan jóval szigorúbb rendelkezéseket vártak. Ezzel szemben mindössze arra kötelezték a lengyeleket, hogy biztosítsanak élelmet és ivóvizet a menekültek számára.

Arról is lehetett hallani a hírekben, hogy a Wagner csoport Fehéroroszországba érkezett körülbelül 3000 zsoldossal és a későbbiekben ez a szám akár 10 ezerre is emelkedhet. Tálas Péter elmondta:

ezek a katonák két olyan részre települtek, ahol zavarják a lengyeleket és a baltiakat is.

A csoport egyik része a Suwalki-folyosó környékén, másik része pedig a lengyel-litván határnál, Bresztnél vert tanyát. Utóbbi helyen ezen Wagner-tagok elkezdték kiképezni a fehérorosz katonákat.

„Ez egy olyan pszichológiai nyomás, amelyre nagyon erősen odafigyelnek a lengyelek. Bár nem rendelkeznek ezek a katonák nehézfegyverekkel, ugyanakkor jól képzettek. Ők korábban légvédelmi deszantosok, szpecnaztagok voltak. Többeket közülük a börtönből hoztak ki, akik aztán részt vettek a bahmuti harcokban” – mondta a kutatóintézeti vezető.

Tálas Péter felkészültnek és motiváltnak nevezte ezeket a Wagner-katonákat, akikről a fehérorosz és az orosz média rendszeresen azt kommunikálja, szívesen mennének Varsóba. Arról is lehetett olvasni egyes portálokon, ha adott esetben betörnének Lengyelországba, nem lépne életbe a NATO 5. cikkelye.

Ugyanakkor Washington pedig egyértelművé tette, hogy ha a Wagner belép Lengyelország területére vagy a balti országokba, az 5. cikkely hatálya alá eső eseménynek tekinti mindezt.

A biztonságpolitikai szakértő arról is beszélt, hogy a Suwalki-folyosónál megindult egy fehérorosz hadgyakorlat, amelyen véleménye szerint részt vesznek majd a Wagner csoport tagjai is „Ez mindenféleképpen olyan esemény, amire reagálnia kell a lengyeleknek. Különösen azért, mert aggódnak, hogy esetleg valamilyen provokációra kerül sor.”

Emlékeztetett, hogy augusztus 1-jén már volt egy nyílt provokáció, amikor fehérorosz helikopterek megsértették a lengyel légteret. Akkor egy Mi-8-as és egy Mi-24- es típusú helikopter repült be a lengyel légtérbe. A lengyelek szerint a történteket Moszkvából irányították és úgy gondolják, hogy az orosz vezetés direkt módon akar feszültséget teremteni a lengyel-fehérorosz határon. A céljuk pedig az lehet, hogy eltereljék a figyelmet az ukrajnai eseményekről és valahogy elérjék azt, hogy a Nyugat ne támogassa Ukrajnát.

Tálas Péter úgy véli, ezekre az okokra vezethető vissza az, hogy

a lengyel védelmi minisztérium plusz 2000 főt vezényelt a határra.

Fő feladatuk a határvédelem lesz. A szakértő szerint a lengyel honvédelmi miniszter megismételte azt, amit egyébként a NATO-csúcson már másodszor jelentettek ki hivatalosan: el akarják rettenteni Oroszországot és Fehéroroszországot attól, hogy bármilyen provokációt kíséreljenek meg bármely NATO-tagországgal, jelen esetben Lengyelországgal szemben.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Több országban is halálos áldozatokat követelnek az iráni tömeges válaszcsapások

Több országban is halálos áldozatokat követelnek az iráni tömeges válaszcsapások

Az Egyesült Arab Emírségekben, Izraelben és Kuvaitban is halálos áldozatokat követelt, amikor válaszul az amerikai–izraeli bombázásokra Irán csapásokat indított. Három amerikai katona is meghalt. Irán lezárta a Hormuzi-szorost, amelyen a világ kőolaj-kereskedelmének egyharmada halad át. Irán és az Egyesült Államok kölcsönösen pusztító csapásokkal fenyegeti egymást, miután az amerikai–izraeli légitámadások során megölték Irán teljes katonai vezetését, és meghalt Ali Hamenei ajatollah, Irán vallási-politikai vezetője is.
inforadio
ARÉNA
2026.03.01. vasárnap, 18:00
Kis-Benedek József
biztonságpolitikai szakértő
Új vezetők vették át Iránt, megtámadták a USS Abraham Lincolnt, milliós városokra záporoznak a rakéták - Percről percre tudósításunk az iráni háborúról

Új vezetők vették át Iránt, megtámadták a USS Abraham Lincolnt, milliós városokra záporoznak a rakéták - Percről percre tudósításunk az iráni háborúról

Tegnap reggel megtámadta az Egyesült Államok és Izrael Iránt, a cél az iszlamista rezsim megbuktatása, az atomprogram és a ballisztikus rakétaprogram leszerelése. Irán ma reggel hivatalosan is megerősítette: meghalt Ali Hámenei ajatollah, Irán legfőbb vallási és politikai vezetője. Az ország irányítását egy háromfős testület veszi át. A háború folytatódik: az Iszlám Forradalmi Gárda Hadtest a szomszédos országokat bombázza, támadás érte ma Izraelt, Irakot, Jordániát, az Egyesült Arab Emírségeket, Katart, Kuvaitot és Bahreint is. Dubajt és Dohát majdnem olyan intenzíven rakétázza Irán, mint Izraelt - az emírségekben már legalább hat rakéta / drón talált be és halottak is vannak. Iránban tízezrek vannak az utcákon, akik bosszúért tüntetnek, Pakisztánban és Irakban az amerikai követségek épületeit támadják helyiek. Az iráni Iszlám Forradalmi Gárda Hadtest (IRGC) jelentése szerint megtámadták az Egyesült Államok repülőgép-hordozóját. Cikkünk folyamatosan frissül az iráni háború eseményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×