A norvég miniszterelnökből lett NATO-vezető korábban jelezte ugyan, hogy nem áll szándékában mandátumának meghosszabbítása, hírek szerint azonban több tekintélyes politikus maradásra ösztönzi őt.

Ami a riválisokat illeti, a közelmúltban nagy esélyesként merült fel a dán miniszterelnök, Mette Frederiksen neve. A 45 éves szociáldemokrata miniszterelnök négy éve áll a dán kormány élén. Tevékenységét "otthon" sikerrel végzi, és a nemzetközi politikában is tekintélyre tett szert. Ráadásul ő lenne az első nő a szövetség élén, ami a mindeddig férfiak uralta NATO-világban mellette szól.

Esélyesként említik még Mark Rutte holland, valamint Pedro Sánchez spanyol miniszterelnököt, továbbá a Frederiksenhez hasonlóan ugyancsak a gyengébb nemet képviselő Kaja Kallas észt kormányfőt. Sőt a jelenlegi európai bizottsági elnököt, Usula von der Leyent is, ő azonban a hírek szerint "beéri" a bizottság további vezetésével.

A palettát ugyanakkor most tovább szélesítette a hivatalban lévő főtitkár, aki a hírek szerint tekintélyes támogatókkal rendelkezik.

Mindenekelőtt Joe Biden amerikai elnök győzködi őt a maradásra,

erről a napokban állítólag tárgyaltak is. Biden szava döntő, és az elnök a források szerint rendkívül elégedett a hivatalban lévő főtitkár munkájával, különös tekintettel az Ukrajna elleni orosz agresszió kezelésére, illetve a háború sújtotta ország támogatására.

Hivatalosan ugyan nem erősítették meg, de Bidenhez hasonlóan az elnök védelmi minisztere, Lloyd Austin is hasonló véleményen van. Szerinte Stoltenberg "lenyűgöző munkát" végez, és Washington hálás a NATO-nak nyújtott szolgálataiért.

Sőt szót emelt a főtitkár maradása mellett a német védelmi miniszter is. Boris Pistorius a miniszterek küszöbön álló brüsszeli találkozójának előestéjén úgy foglalt állást, hogy amennyiben nem alakulna ki konszenzus egy új főtitkár személyéről, a maga részéről "természetesen" támogatná Stoltenberg hivatalban maradását. Az ARD német közszolgálati televízió által idézett Pistorius meleg szavakkal méltatta a jelenlegi főtitkár tevékenységét.

Jens Stoltenberg 2014. október elseje óta áll a NATO élén. Mandátumát utoljára 2022 márciusában, röviddel Ukrajna orosz inváziója után hosszabbították meg 2023. szeptember 30-ig.

Egy neve elhallgatását kérő európai diplomata úgy vélte, hogy

a jelenlegi helyzetben nagy az esélye az újabb átmeneti mandátumhosszabbításnak.

Eszerint arra kérnék fel Jens Stoltenberget, hogy maradjon hivatalában a NATO 2024 nyarán Washingtonban sorra kerülő csúcstalálkozójáig. A szövetség ezen a csúcson ünnepli fennállásának 75. évfordulóját.

Az íratlan NATO-szabályok szerint a főtitkári tisztséget európai politikusnak kell betöltenie, mivel a főparancsnoki poszt hagyományosan az Egyesült Államoké. Tavaly nyár óta ezt a tisztséget Christopher Cavoli négycsillagos tábornok tölti be.

A versengéssel kapcsolatban elemzők korábban hangsúlyozták, hogy az Ukrajna elleni orosz háború kapcsán a NATO főtitkára rendkívüli nyilvánosságot kapott. Elsősorban ő a tagországok szócsöve. Konfliktusos ügyekben közvetítőként is nagy szerep hárul rá, és Stoltenberg tevékenységét nem érte bírálat. A hivatalban lévő főtitkár az egyik fő szószólója annak hogy növelni kell a szövetség védelmi kiadásait.

A tagországok csaknem tíz évvel ezelőtt vállalták: 2024-ig elérik, hogy évente a bruttó hazai termék (GDP) két százalékával növelik katonai-védelmi kiadásaikat. A védelmi miniszterek találkozója előtt a főtitkár azt hangoztatta, hogy a két százalék nem a "plafon" lesz, hanem egyfajta minimum, amit a jövőben a védelemre kell fordítani. A teljesítést illetően az Egyesült Államok, Nagy-Britannia, továbbá a balti államok és Lengyelország áll "csaknem" élen.

A "túlteljesítési listát" ugyanakkor Görögország vezeti, a görögök ugyanis a GDP bő 3,5 százalékát költik katonai célokra.

Ennek fő oka a szomszédos Törökország esetleges katonai támadásai miatti aggodalom. A tagállamok többsége azonban egyelőre még nem érte el a vállalt – de Stoltenberg szerint csak átmeneti – plafont.