Infostart.hu
eur:
353.87
usd:
303.44
bux:
134616.81
2026. május 30. szombat Janka, Zsanett
A Vatikáni Média felvételén XIV. Leó pápa (b) magánkihallgatáson fogadja Gerard Larchert, a francia szenátus elnökét a vatikáni lakosztályának dolgozószobájában 2025. október 24-én.
Nyitókép: MTI/EPA/Vatikáni Média

A békét kérte számon a pápa az amerikai külügyminiszteren

A közel-keleti helyzet, valamint az amerikai kontinens fejleményei szerepeltek Marco Rubio amerikai külügyminiszter és XIV. Leó pápa, valamint Pietro Parolin szentszéki államtitkár csütörtöki megbeszélésein Rómában – közölte a washingtoni külügyminisztérium.

Tommy Pigott külügyi szóvivő közleménye szerint a miniszter és a pápa az amerikai kontinenssel kapcsolatban a kölcsönös érdeklődésre számot tartó kérdésekről tárgyalt, valamint egyetértettek a béke és emberi méltóság előmozdításának fontosságában, miközben az Egyesült Államok és a Vatikán közötti erős kapcsolatokat hangsúlyozták.

Rubio külön megbeszélést folytatott Pietro Parolin külügyekért felelős vatikáni államtitkárral az amerikai kontinenst érintő humanitárius segítségnyújtásról, a Közel-Keletet illetően pedig a tartós béke megteremtésére irányuló erőfeszítések álltak a tárgyalás középpontjában. A külügyi szóvivő közleménye szerint a témák között szerepelt a vallásszabadság ügyének előmozdítása érdekében létező tartós partneri kapcsolat az Egyesült Államok és a Szentszék között.

Az Egyesült Államok és a Vatikán között a közelmúltban az iráni konfliktus nyomán vita alakult ki, miután XIV. Leó pápa aggályokat fogalmazott meg a kialakult helyzet tovagyűrűző hatásaival kapcsolatban, majd Donald Trump amerikai elnök és adminisztrációjának tagjai bírálták a katolikus egyházfő álláspontját.

Címlapról ajánljuk
inforadio
ARÉNA
2026.06.01. hétfő, 18:00
Kaiser Ferenc
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense
A szemünk láttára törlik el a világ egyik legősibb keresztény régióját

A szemünk láttára törlik el a világ egyik legősibb keresztény régióját

Az orosz-ukrán háború árnyékában viszonylag kevés figyelmet kapott egy másik, sokkal régebbi konfliktus utolsó epizódja: 2023 szeptemberében az azerbajdzsáni hadsereg villámoffenzívát kezdett a többségében örmények lakta, szakadár Hegyi-Karabah régió ellen, a terület védelme mindössze két nap alatt összeomlott. A hadjáratot követően teljes exodus következett: Hegyi-Karabah lakosságának 99%-a, mintegy 100 ezer ember összecsomagolt és elmenekült Örményországba – félve az azerbajdzsáni hadsereg megtorlásától. Bár Baku biztonságos reintegrációt ígért a lakosságnak, ami azóta történt, igencsak arra enged következtetni, hogy az örmények félelme valamelyest jogos volt – Azerbajdzsán visszafordíthatatlanul elkezdte átalakítani Hegyi-Karabah arculatát, fokozatosan eltüntetve a régió örmény történelmének és keresztény kulturális hagyatékának nyomait.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×