eur:
403.17
usd:
349.71
bux:
97441.89
2025. június 20. péntek Rafael
Mette Frederiksen dán kormányfő (b) és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök kétoldalú megbeszélést folytat Helsinkiben 2023. május 3-án.
Nyitókép: MTI/AP/Ritzau/Mads Claus Rasmussen

Új NATO-főtitkár kerestetik – itt vannak a jelöltek

Először vezetheti a NATO-adminisztrációt nő: a dán kormányfőt, Mette Ferderiksent tartják most a legnagyobb esélyesnek, és akár már a júliusi NATO-csúcson kinevezhetik.

A norvég Jens Stoltenberg 2014. október elseje óta áll a NATO élén. A közelmúltban megerősítette, hogy nem áll szándékában mandátumának újabb meghosszabbítása. Meggyőződését fejezte ki, hogy a a szövetség képes jó utódmegoldást találni. A keresés javában zajlik, és szakértők egy hölgynek adják a legtöbb esélyt. A "csúcsjelölt" szerintük Mette Frederiksen dán miniszterelnök, akit Joe Biden "koronázhat meg". Ha a jóslatok beigazolódnak, ő lenne az első nő a szervezet élén.

Mette Frederiksen egyáltalán nem ismeretlen a tekintélyes és elismert politikusok nemzetközi világában. A 45 éves szociáldemokrata miniszterelnök négy éve áll a dán kormány élén, és tevékenységét meglehetős sikerrel végzi.

A szövetség régóta foglalkozik azzal a gondolattal, hogy egy nő kerüljön a főtitkári székbe, és Mette Frederiksen neve már korábban felmerült.

Esélyeit most az idézett szakértők szerint megerősítette, hogy a dán miniszterelnök a napokban Washingtonban Joe Biden elnököt kereste fel. Mindez önmagában sokat ígérőnek számít, de illetékes brüsszeli körökben felfigyeltek arra is, hogy Frederiksen kormánya röviddel a washingtoni látogatás előtt jelentette be a katonai kiadások megháromszorozódását. Ez pedig azt jelenti, hogy a védelemre fordítandó összeget tíz éven belül több mint 140 millió koronára (19 milliárd euró) növelik. Ezzel pedig Koppenhága jócskán betartja azt a szövetségi vállalást, amelynek értelmében a védelmi kiadásokat a bruttó hazai termék két százalékával növelik.

Jelképes lenne az is, hogy a 2024-ben a NATO fennállásának 75. évfordulóját a szervezet élén már egy nő vezényli le. Ha a szövetség vezetőjének számító Egyesült Államok elnöke, Joe Biden beleegyezését adja, Federiksent már a július 11-12-i NATO-csúcson trónra emelhetik. Ehhez azonban szükség van arra is, hogy a szervezet európai tagállamainak vezetői beleegyezésüket adják.

Az íratlan NATO-szabályok szerint a főtitkári tisztséget európai politikusnak kell betöltenie, mivel a főparancsnoki poszt hagyományosan az Egyesült Államoké. Tavaly nyár óta ezt a tisztséget Christopher Cavoli négycsillagos tábornok tölti be.

A hírek szerint a dáni miniszterelnök mellett másoknak is vannak főtitkári ambíciói.

Közöttük említik mindenekelőtt Mark Rutte holland, valamint Pedro Sánchez spanyol miniszterelnököt, továbbá a Frederiksenhez hasonlóan ugyancsak a gyengébb nemet képviselő Kaja Kallas észt kormányfőt.

Felmerült a brit védelmi miniszter, Ben Wallace neve is, az egyidejűleg EU-tag NATO-országok vezetői közül többen a hírek szerint úgy vélekednek, hogy Nagy-Britanniát a brexit miatt nem szabadna ily módon "jutalmazni".

De a kalapban van állítólag Ursula von der Leyen európai bizottsági elnök is. Von der Leyennek szakmai szempontból nem lenne idegen a tisztség, Angela Merkel korábbi német kancellár kormányában ugyanis éveken keresztül a védelmi tárca élén állt. Brüsszeli "bennfentes" források szerint az Európai Bizottság elnökének azonban inkább érdekében állhat, hogy jelenlegi hivatalában maradjon.

A versengéssel kapcsolatban elemzők hangsúlyozták azt is, hogy az Ukrajna elleni orosz háború kapcsán a NATO főtitkára rendkívüli nyilvánosságot kapott. Elsősorban ő a tagországok szócsöve. Konfliktusos ügyekben – legutóbb például Svédország remélt csatlakozásával kapcsolatban – közvetítőként is nagy szerep hárul rá.

A tisztség betöltésében ugyanakkor a nemek mellett regionális szempontok is szerepet játszanak.

Az ukrajnai háború kapcsán egyes kelet-európai tagállamok önbizalma megerősödött. A szövetség 1949-ben történt megalakulása tizenhárom főtitkár állt, illetve áll a szövetség élén, közülük azonban egyik sem "érkezett" Kelet-Európából.

Az esélyeket regionális megközelítésből szemlélve a dán Mette Frederiksen ellen szól, hogy a norvég Jens Stoltenberg elődjeként – 2009 és 2014 között – az ugyancsak dán Anders Fogh Rasmussen töltötte be a tisztséget.

Címlapról ajánljuk
A szakértő elmondja, jó-e most fürdőzni
Algásodás

A szakértő elmondja, jó-e most fürdőzni

Egyes kékalgafajok toxinokat termelhetnek, amelyek allergiás reakciót válthatnak ki a rájuk érzékeny embereknél – mondta az InfoRádióban Vargha Márta, a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ vezető vízhigiénés szakértője. Azt tanácsolja, ne fürdőzzünk olyan vízben, amely elszíneződött vagy nem átlátható, főleg a gyerekekre kell nagyon vigyázni.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.06.20. péntek, 18:00
Bódis László
a Kulturális és Innovációs Minisztérium innovációért felelős helyettes államtitkára, a Nemzeti Innovációs Ügynökség vezérigazgatója
Trump végső határidőt adott Iránnak, nukleáris katasztrófa fenyeget – Pénteki percről percre híreink az Irán-Izrael háborúról

Trump végső határidőt adott Iránnak, nukleáris katasztrófa fenyeget – Pénteki percről percre híreink az Irán-Izrael háborúról

A Fehér Ház június 19-én jelentette be, hogy Donald Trump hamarosan döntést hoz arról, hogy az Egyesült Államok mit lép Iránnal kapcsolatban. Karline Leavitt szóvivő annyit konkretizált, hogy legkésőbb két hét múlva minden kiderül, eddig dönt az amerikai elnök a beavatkozásról. Dmitrij Medvegyev 2008 és 2012 között volt Oroszország első embere, és máig befolyásos szerepelőként jelenik meg a médiában. Ezúttal a Jeruzsálem és Teherán között zajló háborút értékelte, elsősorban abból a szempontból, hogy milyen következményekkel járhat az izraeli légierő bombázása.

EZT OLVASTA MÁR?
×
2025. június 20. 04:34
×
×
×
×