A norvég Jens Stoltenberg 2014. október elseje óta áll a NATO élén. A közelmúltban megerősítette, hogy nem áll szándékában mandátumának újabb meghosszabbítása. Meggyőződését fejezte ki, hogy a a szövetség képes jó utódmegoldást találni. A keresés javában zajlik, és szakértők egy hölgynek adják a legtöbb esélyt. A "csúcsjelölt" szerintük Mette Frederiksen dán miniszterelnök, akit Joe Biden "koronázhat meg". Ha a jóslatok beigazolódnak, ő lenne az első nő a szervezet élén.

Mette Frederiksen egyáltalán nem ismeretlen a tekintélyes és elismert politikusok nemzetközi világában. A 45 éves szociáldemokrata miniszterelnök négy éve áll a dán kormány élén, és tevékenységét meglehetős sikerrel végzi.

A szövetség régóta foglalkozik azzal a gondolattal, hogy egy nő kerüljön a főtitkári székbe, és Mette Frederiksen neve már korábban felmerült.

Esélyeit most az idézett szakértők szerint megerősítette, hogy a dán miniszterelnök a napokban Washingtonban Joe Biden elnököt kereste fel. Mindez önmagában sokat ígérőnek számít, de illetékes brüsszeli körökben felfigyeltek arra is, hogy Frederiksen kormánya röviddel a washingtoni látogatás előtt jelentette be a katonai kiadások megháromszorozódását. Ez pedig azt jelenti, hogy a védelemre fordítandó összeget tíz éven belül több mint 140 millió koronára (19 milliárd euró) növelik. Ezzel pedig Koppenhága jócskán betartja azt a szövetségi vállalást, amelynek értelmében a védelmi kiadásokat a bruttó hazai termék két százalékával növelik.

Jelképes lenne az is, hogy a 2024-ben a NATO fennállásának 75. évfordulóját a szervezet élén már egy nő vezényli le. Ha a szövetség vezetőjének számító Egyesült Államok elnöke, Joe Biden beleegyezését adja, Federiksent már a július 11-12-i NATO-csúcson trónra emelhetik. Ehhez azonban szükség van arra is, hogy a szervezet európai tagállamainak vezetői beleegyezésüket adják.

Az íratlan NATO-szabályok szerint a főtitkári tisztséget európai politikusnak kell betöltenie, mivel a főparancsnoki poszt hagyományosan az Egyesült Államoké. Tavaly nyár óta ezt a tisztséget Christopher Cavoli négycsillagos tábornok tölti be.

A hírek szerint a dáni miniszterelnök mellett másoknak is vannak főtitkári ambíciói.

Közöttük említik mindenekelőtt Mark Rutte holland, valamint Pedro Sánchez spanyol miniszterelnököt, továbbá a Frederiksenhez hasonlóan ugyancsak a gyengébb nemet képviselő Kaja Kallas észt kormányfőt.

Felmerült a brit védelmi miniszter, Ben Wallace neve is, az egyidejűleg EU-tag NATO-országok vezetői közül többen a hírek szerint úgy vélekednek, hogy Nagy-Britanniát a brexit miatt nem szabadna ily módon "jutalmazni".

De a kalapban van állítólag Ursula von der Leyen európai bizottsági elnök is. Von der Leyennek szakmai szempontból nem lenne idegen a tisztség, Angela Merkel korábbi német kancellár kormányában ugyanis éveken keresztül a védelmi tárca élén állt. Brüsszeli "bennfentes" források szerint az Európai Bizottság elnökének azonban inkább érdekében állhat, hogy jelenlegi hivatalában maradjon.

A versengéssel kapcsolatban elemzők hangsúlyozták azt is, hogy az Ukrajna elleni orosz háború kapcsán a NATO főtitkára rendkívüli nyilvánosságot kapott. Elsősorban ő a tagországok szócsöve. Konfliktusos ügyekben – legutóbb például Svédország remélt csatlakozásával kapcsolatban – közvetítőként is nagy szerep hárul rá.

A tisztség betöltésében ugyanakkor a nemek mellett regionális szempontok is szerepet játszanak.

Az ukrajnai háború kapcsán egyes kelet-európai tagállamok önbizalma megerősödött. A szövetség 1949-ben történt megalakulása tizenhárom főtitkár állt, illetve áll a szövetség élén, közülük azonban egyik sem "érkezett" Kelet-Európából.

Az esélyeket regionális megközelítésből szemlélve a dán Mette Frederiksen ellen szól, hogy a norvég Jens Stoltenberg elődjeként – 2009 és 2014 között – az ugyancsak dán Anders Fogh Rasmussen töltötte be a tisztséget.