Infostart.hu
eur:
373.89
usd:
340.97
bux:
137648.73
2026. november 21. szombat Olivér
Sulyok Tamás köztársasági elnök megnyitja az Országgyűlés alakuló ülését
Nyitókép: YouTube/OrszággyűlésÉLŐ

Sulyok Tamás: Magyarország csak úgy tud épülni, ha együtt építünk, és nem egymás ellenében

A köztársasági elnök a képviselők eskütétele után beszédet mondott az új Országgyűlés alakuló ülésén. Arról beszélt, hogy a szolgálat túlmutat a parlamenti ciklusokon, ezért túlmutat a napi vitákon is, valamint hogy a mandátumot szerzett politikusok felelősek lettek az ország minden polgáráért. Beszéde végén azt javasolta, hogy az Országgyűlés Magyar Péter Tisza-elnököt válassza meg miniszterelnöknek.

A Himnusz eléneklésével kezdődött az új Országgyűlés alakuló ülése május 9-én délelőtt 10 óra után pár perccel. Ekkor Sulyok Tamás köszöntötte a jelenlévőket, majd elfogadták az Országgyűlés napirendjét, az NVI és az NVB beszámolóit, esküt tettek a képviselők.

Ezután mondott beszédet a köztársasági elnök. Úgy fogalmazott, mi, magyarok, ezredéve tudjuk és akarjuk is életünket alakítani, a saját döntés jogáról sosem mondtunk le. Most Magyarország történelmének újabb fejezete kezdődik, a rendszerváltás utáni 10. országgyűlési választás négy ciklus után most kormányváltást is eredményezett.

Az áprilisi országgyűlési választáson a Tisztelet és Szabadság Párt példátlan részvétel mellett példátlan győzelmet ért el, lehetőséget kapott az ország irányítására, amihez gratulált a köztársasági elnök.

„Ezzel a felhatalmazással történelmi felelősséget is kaptak hazánkért és nemzetünkért. Felelősséget és szolgálatot, melynek tétje az ország és nemzet közösségeinek előrehaladása, erejének gyarapítása és a veszélyekkel szembeni ellenálló képessége” – fogalmazott Sulyok Tamás, akit korábban többször is lemondásra szólított fel Magyar Péter Tisza-elnök.

„Az Országház az önbecsülés, a nemzeti szabadság és a jog fellegvára, tele államiságunk, jogrendünk megannyi szimbólumával. (...) E méltóságteljes falaknak van megosztani való emlékük is emberfeletti kiállásokról, a legkeményebb erőpróbákról. Az ország számos nagy alakja a legviharosabb időkben is igyekezett itt helytállni. Példaként említem 1956-ot, amikor a szovjet megszállás legnehezebb idejében alig valaki maradt a Parlamentben, de egy jogász miniszter, Bibó István itt maradt. Ő a törvények megkerülhetetlen uralmát vallotta, nem mozdult, őrhelyén maradt életét kockáztatva.

Bibó ugyanazt vallotta, mint később Mádl Ferenc és Sólyom László köztársasági elnökök és én magam is, hogy a jognak többlet értéke kell legyen, a jobbra, az igazságosságra, az emberre kell irányulnia.

A jog van az emberért. Ez teszi a jogot alkalmassá arra, hogy egy országot egyben tartson. Ezen alapszik a törvényi szabályozási keret, mely felette áll a hatalomnak. Jogrendszerünk Szent István királytól, az ország első törvényhozójától ered. Ebbe a folytonosságba illeszkedik az önök törvényhozó munkája is” – hangzott el.

Sulyok Tamás emlékeztetett: Szent István tudatos döntésével váltak a magyarok Európa részévé, nem csupán földrajzi, hanem szellemi és kulturális értelemben is. A magyar nép ettől kezdve európai, de Európa sem képzelhető el a magyarok nélkül, sok mindennel gazdagítottuk Európát.

Ezután kijelentette: a jog tisztelete nem lehet kérdés, minden hatalom csak a jogállam keretei között értelmezhető. Minden cselekvés addig demokratikus, míg a jogállam keretein belül mozog. „A rendet és kiszámíthatóságot szavatoló jogrend felsőbbségének irányadónak kell lennie a hatalom mindenkori gyakorlóival szemben.

A jogállam megbontása beláthatatlan következményekkel járna az emberek életére és a jogba vetett bizalmára nézve”

–mondta, hozzátéve, hogy közös ügyeink rendezésének legalkalmasabb helye az Országház, leghatékonyabb módja a kölcsönös tisztelet, legjobb eszköze a jog normáinak letisztult nyelve.

Most a képviselők négy évre kaptak mandátumot, de Sulyok Tamás hangsúlyozta: a szolgálatuk túlmutat a parlamenti ciklusokon, ezért túlmutat a napi vitákon is. A kiélezett kampány után a politikának vissza kell térnie a természetes közegébe, a közjogi keretbe. A fókusz ismét az ország jobbá tételére esik. „Van mit javítani az emberi kapcsolatokon, hiszen ahogy egymásra nézünk, úgy tekintünk a hazánkra is. Magyarország csak úgy tud épülni, ha együtt építünk, és nem egymás ellenében” – mondta a köztársasági elnök. Konstruktív együttműködést javasolt, erre jó példának látta az Országgyűlés alakuló ülésének előkészítése során tapasztaltakat, egyúttal megköszönte ezt a pártok képviselőinek és a többi résztvevőnek.

„Egy ország és nemzet csak akkor lehet erős, ha sokféleségében is meg tudja jeleníteni az egységet, ha minden ember méltóságát tiszteletben tartja és védi. Ebben a képviselőknek szerepe van, döntéseiknek és személyes példájuknak is. Azokat is képviselniük kell, akik egyetértenek velük és akik nem. Akik erősek és akik védelemre szorulnak. Felelősek lettek az ország minden polgáráért” – fogalmazott.

Ezután a köztársasági elnök gratulált a képviselőknek a megszerzett mandátumokhoz. A nemzetiségi szószólóknak is gratulált, kijelentve, hogy a nemzetiségek elválaszthatatlanok hazánktól, a nemzeti egység csak velük együtt valósulhat meg. Kívánt mindenkinek szép eredményeket és sok erőt, a haza és a nemzet érdekében végzett méltó szolgálatot.

Végezetül Sulyok Tamás közölte: az alaptörvény szerint a miniszterelnök személyére a köztársasági elnök tesz javaslatot az Országgyűlésnek. A kormány megalakítására korábban felkérte Magyar Péter Tisza-elnököt, aki ezt elfogadta. Beszédének utolsó mondatával Sulyok Tamás javasolta, hogy az Országgyűlés Magyar Pétert válassza meg Magyarország miniszterelnökének.

Címlapról ajánljuk

Magyar Péter kulcsfontosságú találkozóra utazik hétfőn

Az Európai Unió (EU) 2028 és 2034 közötti költségvetése, valamint a részt vevő országok kölcsönös gazdasági kapcsolatai is terítékre kerülnek a visegrádi négyek (Magyarország, Szlovákia, Csehország és Lengyelország) miniszterelnökeinek pozsonyi találkozóján, amelyet kibővített formátumban, Christian Stocker osztrák kancellár részvételével tartanak hétfőn.
Kétszer annyi pénz jut jövőre az MTA Lendület programra

Kétszer annyi pénz jut jövőre az MTA Lendület programra

Jövőre várhatóan az idei összeg kétszereséből gazdálkodhatnak a Magyar Tudományos Akadémia kiválósági programjának új nyertesei. A részletekről Pósfai Mihály, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke beszélt az akadémiai Lendület-napon.
inforadio
ARÉNA
2026.11.23. hétfő, 18:00
Gyurkó Szilvia
a Szociális és Családügyi Minisztérium gyermekjogi és gyermekvédelmi államtitkára
Durva drágulás és hiány jöhet a chipgyártásban, ha Kína meghozza ezt az intézkedést

Durva drágulás és hiány jöhet a chipgyártásban, ha Kína meghozza ezt az intézkedést

Az okostelefonoktól a műholdakig számos modern technológia működése két kevéssé ismert alapanyagon is múlik. A gallium és a germánium neve ritkán kerül a címlapokra, szerepük mégis stratégiai jelentőségű. Előbbi egyes nagy teljesítményű chipekben, utóbbi többek között optikai szálakban és infravörös érzékelőkben kap helyet. Bizonyos felhasználási területeken helyettesítésük komoly technológiai nehézségekbe ütközik, ellátásuk ráadásul erősen egyetlen országtól, Kínától függ. Peking meghatározó termelői pozíciója így a gyárakon túl a világpolitikai tárgyalóasztaloknál is számít. Az export korlátozása egész iparágak számára jelenthet drágulást, késedelmet és bizonytalanságot. De hogyan alakult ki ez a függőség, és képes lehet-e a világ alternatív ellátási forrásokat teremteni?

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×