Infostart.hu
eur:
352.56
usd:
308.56
bux:
0
2026. június 23. kedd Zoltán
A júniusi választások eredményeképpen létrejövő Európai Parlament plenáris ülése Strasbourgban 2024. július 17-én.
Nyitókép: MTI/EPA/Christophe Petit Tesson

Fordulat Európában: mégis tárgyalni kellene Oroszországgal?

Míg korábban egyértelműen az volt az álláspont az európai hatalmak részéről, hogy nem szabad tárgyalni és egyenlő félként kezelni Moszkvát, mostanra azonban egyre erősebbek azok a hangok, melyek szerint nem csak a partvonalról kellene szemlélni az eseményeket.

Az európai hatalmak vezetői korábban egyetértettek abban, hogy nem szabad tárgyalásokba bocsátkozni Moszkvával, mivel nem akarták egyenrangú félként kezelni az agresszort. Ezen a stratégián azonban változtatni kellett az Egyesült Államok kiszámíthatatlan külpolitikája miatt, és források szerint az európai nagyhatalmak már készülnek a Vlagyimir Putyinnal való egyeztetésre – írja a Financial Times híradása nyomán a Portfolio.

António Costa, az Európai Tanács elnöke korábban úgy fogalmazott, hogy az EU tárgyaljon az orosz elnökkel. Kijelentette, hogy

keresik a megfelelő pillanatot a párbeszédre, hogy a lehető leghatékonyabban tudják képviselni Ukrajna érdekeit.

Az nem került szóba, hogy egy esetleges tárgyaláson Ukrajna is részt vehetne, ez ellentétes lenne a korábbi politikával. Ugyanakkor az Unió lépni kényszerült, ugyanis a korábbi, háromoldalú megbeszélések Ukrajna, Oroszország és az Egyesült Államok részvételével, azzal fenyegették, hogy kénytelen lesz akár egy kedvezőlen megoldást is elfogadni.

Az Európai Tanács elnöke ugyanakkor azt is kijelentette, hogy egyelőre nem látja a tárgyalási szándékot Moszkva részéről.

Volodimir Zelenszkij irodája megerősítette, hogy Kijev támogatja az EU mélyebb bevonását a tárgyalásokba, mivel szerinte ezzel is nagyobb nyomást lehet helyezni Putyinra.

Tagországok is felvetették már korábban, hogy közvetlen tárgyalásokat kellene folytatni Oroszországgal, arról viszont zajlik a vita, hogy ki is képviselheté az európai országokat, valamint, hogy mi lenne a legfontosabb mondanivaló.

Jurij Usakov, Vlagyimir Putyin segédtisztje szerint erre van nyitottság az orosz oldalról: „Putyin általános üzenete mindenkinek az, hogy mi is készek vagyunk konstruktívak lenni, ha ti is készek vagytok konstruktívak lenni. De ha nem vagytok azok, akkor nem érdekeltek minket.”

Címlapról ajánljuk

Közmédia, EU-pénzek, politikai reklámok, üzemanyagár – forró nap vár a parlamentre

A hétfői viták után a képviselők kedden többek között az országgyűlési vizsgálóbizottságok hatékonyabbá tételéről, a gyűlöletkeltésre alkalmas politikai reklámok visszaszorításáról, valamint a közmédia átalakításáról szóló indítványokról is szavazhatnak. A védett üzemanyagár kivezetéséről szóló törvényjavaslatról is dönthet az Országgyűlés kedden.
inforadio
ARÉNA
2026.06.23. kedd, 18:00
Apáti Ferenc
a FruitVeB Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács elnöke
Hiába pótolnák a vizet, önmagában ez már nem menti meg a bajba jutott Velencei-tavat

Hiába pótolnák a vizet, önmagában ez már nem menti meg a bajba jutott Velencei-tavat

A Velencei-tó vízszintje történelmi mélypontra süllyedt, de a probléma túlmutat a vízhiányon. Dr. Boromisza Zsombor, a MATE Tájvédelmi és Tájrehabilitációs Tanszékének egyetemi docense szerint a jelenlegi helyzet nem csupán egy természeti rendszer válságát, hanem a tó köré épült használati és fejlesztési modell korlátait is megmutatja. A szakértő arra hívja fel a figyelmet, hogy egy természeténél fogva változékony sekély tó jövője nem kizárólag a vízpótláson múlik, hanem azon is, képesek vagyunk-e a klímaváltozás korában a tóhasználatot és a tájkezelést a természeti adottságokhoz igazítani.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×