eur:
393.89
usd:
365.1
bux:
65384.6
2024. március 28. csütörtök Gedeon, Johanna
Andrzej Duda lengyel elnök varsói sajtóértekezlete a 2022. november 16-ára virradó éjszaka. Előzőleg robbanás történt a kelet-lengyelországi Przewodówban és két ember életét vesztette. Sajtóhírek szerint két rakéta csapódott be a falu egyik gabonasilójába, miközben Oroszország folytatja háborúját Ukrajna ellen.
Nyitókép: MTI/EPA/PAP/Pawel Supernak

Az orosz befolyásolásról megy a politikai vita Lengyelországban

Aláírja a lengyel elnök azt a törvényt, amelynek értelmében állami vizsgálóbizottságot hoznak létre az orosz befolyás és nyomás feltárására a belbiztonság és az energetika terén - a döntést maga Andrzej Duda jelentette be hétfőn. Közölte egyúttal, hogy utólagos normakontrollt kér az alkotmánybíróságtól.

A törvényt pénteken szavazta meg a lengyel parlament. Duda azzal indokolta meg jóváhagyását, hogy a lengyel közvéleménynek átlátható módon kell értesülnie arról, az orosz befolyáshoz miként viszonyultak a Lengyelországban a fontos posztokat betöltő emberek.

Az orosz befolyásról Lengyelországban komoly vita zajlik, miközben Ukrajnában háború dúl, amely gazdasági, energetikai válságot is kiváltott - mutatott rá az elnök.

"Nem titok, hogy Oroszország és vezetése több éve különféle módokon próbálta befolyásolni más országok politikáját" úgy, hogy fölénybe jusson a számára előnyös megoldások, ezen belül gazdasági megoldások révén - magyarázta.

Az új előírások értelmében a parlamenti alsóház által megválasztott kilenctagú állami bizottság elemezni fogja a 2007-2022 közötti intézkedéseket, és ennek alapján kezdeményezheti az esetleg orosz befolyás hatására meghozott döntések felfüggesztését.

Az érintett döntéshozókra adminisztratív büntetéseket szabhatnak ki. Ilyen büntetés lehet például, hogy az illetők tíz évig nem kerülhetnek olyan pozícióba, amelyhez nemzetbiztonsági átvilágítás kell, vagy olyanba, amelyben közpénzek sorsáról kell dönteni.

Duda az adminisztratív büntetések kapcsán aláhúzta: maga a bizottsági döntés nem eredményezi majd elkerülhetetlenül az érintett kizárását a politikai és közéletből, mert az illető bírósági úton védekezhet ellene.

"Aláírom a törvényt, mert azt gondolom, hatályba kell lépnie, foganatosítani kell azt" - jelentette ki az elnök. Utalva azokra, a parlamenti vita során elhangzott véleményekre, melyek szerint a törvény alkotmányellenes, közölte: egyúttal utólagos normakontrollt kér az alkotmánybíróságtól.

Rámutatva arra, hogy az orosz befolyásokat vizsgáló testület több országban - például az Egyesült Államokban és Franciaországban - létezik, az államfő meggyőződését fejezte ki, hogy európai szinten is létesíteni kell egy ilyen szervet az európai uniós intézményekre, valamint az egyes tagállamokra gyakorolt orosz befolyás és lobbizás átvizsgálására. Közölte: azt kérte Mateusz Morawiecki lengyel kormányfőtől, hogy az Európai Tanács értekezletén vesse fel a testület tervét.

Az államfői bejelentésre reagálva több lengyel ellenzéki képviselő megismételte azt az álláspontot, hogy alkotmánysértőnek tartják a törvényt. Több ellenzéki politikus korábban úgy látta: a szabályok célzottan Donald Tusk volt lengyel kormányfő, a fő ellenzéki párt, a Polgári Platform elnöke ellen irányulnak az ősszel esedékes parlamenti választások előtt.

Egy olyan parlamenti bizottság megalakításnak javaslatát, amely vizsgálná az orosz befolyás növekedését az elmúlt időszakban, mindazonáltal először Tusk vetette fel tavaly.

Címlapról ajánljuk

Teljes a patthelyzet a bécsi repülőtéren

Hiába a 36 órás sztrájk, megszakadtak a tárgyalások a szakszervezetek és az Austrian Airlines osztrák légitársaság között. A dolgozók a Lufthansa leányvállalatánál ugyanolyan béreket követelnek, mint az anyacégnél, ahol egyébként a közelmúltban zárult egy sikeres munkabeszüntetés.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.04.02. kedd, 18:00
Káel Csaba
a MÜPA vezérigazgatója, filmügyi kormánybiztos
Durvul a nyilatkozatháború a moszkvai merénylet körül, újfajta bombát vethetett be Oroszország – Háborús híreink csütörtökön

Durvul a nyilatkozatháború a moszkvai merénylet körül, újfajta bombát vethetett be Oroszország – Háborús híreink csütörtökön

Marija Zaharova, az orosz külügyminisztérium szóvivője azt mondta, az Iszlám Államnak nem voltak meg a képességei egy a krasznogarszkihoz hasonló terrortámadás kivitelezésére, és Ukrajnára és a Nyugatra igyekezett terelni a gyanút. Kirilo Budanov, az ukrán katonai hírszerzés feje úgy nyilatkozott, Oroszországnak legkésőbb február közepe óta tudomása volt a készülő támadásról, ennek ellenére nem tettek semmit. A harkivi rendőrség vezetője szerint Oroszország egy új típusú irányított bombát vethetett be a városban szerdán, az UMPB D-30-at.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×