Infostart.hu
eur:
363.95
usd:
308.84
bux:
137007.09
2026. április 17. péntek Rudolf
Az orosz tüzérségi támadásban megsemmisült Sunrise Park Hotel romjai a délkelet-ukrajnai Zaporizzsjában 2023. május 5-én.
Nyitókép: MTI/AP/Andrijenko Andrij

Pánik és kitelepítések Zaporizzsjánál - megszólalt a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség

Oroszország több település lakosságát is költözésre szólította fel.

A BBC tudósítása szerint Oroszország felszólította a lakosságot, hogy hagyjanak el 18 települést Zaporizzsja régióban, köztük az erőműhöz közeli Enerhodart is. Az intézkedés nagy pánikot váltott ki, de aztán megnyugodott a helyzet, mindazonáltal autók indultak hosszú sorokba tömülve, amint a helyiek próbáltak menekülni. A The Guardian beszámolója szerint 20-30 percenként váltják egymást a buszok, amelyek a lakosságot szállítják el.

Az atomerőmű telephelyének igazgatója, Jurij Csernicsuk közben bejelentette, hogy a kezelő személyzetet nem evakuálják, ők a helyszínen maradnak és mindent megtesznek annak érdekében, hogy biztosítsanak mindennemű biztonságot az erőművel kapcsolatban, amelynek hat reaktora mind leállási üzemmódban van - írta a 24.hu.

Jevgenyij Balickij, a 80 százalékban orosz kézen lévő megye Moszkva által kinevezett közigazgatási vezetője a kitelepítésről pénteken hozott döntését azzal indokolta, hogy az elmúlt napokban erősödtek az ukrán erők tüzérségi támadásai a térségben.

Vasárnap az ukrán fegyveres erők vezérkara közölte, hogy

a tizennyolc Zaporizzsja megyei település lakosait az Azov-tenger partján fekvő Bergyanszkba és Primorszkba telepítik ki.

A bécsi székhelyű Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) főigazgatója "potenciális veszélyhelyzetnek" nevezte a Zaporizzsja megye egyes települései lakóinak kitelepítését, amely Enerhodar városára, az atomerőmű dolgozóinak lakhelyére is vonatkozik.

Zaporizzsja, 2023. május 3.
Romba dőlt házat néznek emberek a délkelet-ukrajnai Zaporizzsjában egy éjszakai orosz tüzérségi támadás után, 2023. május 3-án.
MTI/AP/Andriyenko Andriy
Romba dőlt házat néznek emberek a délkelet-ukrajnai Zaporizzsjában egy éjszakai orosz tüzérségi támadás után, 2023. május 3-án. MTI/AP/Andriyenko Andriy

Rafael Gross az ügynökség honlapján közölte,

"a zaporizzsjai atomerőmű térségében az általános helyzet egyre kiszámíthatatlanabbá és potenciálisan veszélyessé válik".

"Mélységesen aggódom a tényleges nukleáris biztonság és a létesítményre leselkedő biztonsági kockázatok miatt. Most kell cselekednünk, hogy megakadályozzunk egy súlyos atombalesetnek, illetve annak a környezetet és a lakosságot sújtó következményeinek veszélyét" - mondta.

Szevasztopol Moszkva által kinevezett kormányzója ugyancsak vasárnap hajnalban azt közölte, hogy Ukrajna több mint tíz pilóta nélküli repülő szerkezettel támadta a Krím félszigetet, háromnak közülük a szevasztopoli kikötő volt a célpontja. "Szevasztopolban egyetlen objektum sem rongálódott meg" - közölte Mihail Razvozsajev a Telegram üzenetküldő alkalmazásban.

Egy Telegram-csatornákat figyelő ukrán szolgáltatás szerint Szevasztopolban és Szakiban voltak robbanások - ez utóbbi településen orosz légitámaszpont működik -, valamint néhány más helyen.

(A nyitóképen: Az orosz tüzérségi támadásban megsemmisült Sunrise Park Hotel romjai a délkelet-ukrajnai Zaporizzsjában 2023. május 5-én.)

Címlapról ajánljuk
Szakértő: Iránban sérül az Egyesült Államok nagyhatalmi imázsa, de ezzel nem szokott foglalkozni

Szakértő: Iránban sérül az Egyesült Államok nagyhatalmi imázsa, de ezzel nem szokott foglalkozni

Nem az Egyesült Államok terve szerint alakul az iráni konfliktus, ám ez nem feltétlenül jelenti, hogy kudarc lesz Washingtonnak – mondta az InfoRádió GeoTrendek című műsorában László Dávid, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány igazgatóhelyettese. Szerinte a hasonló katonai beavatkozástól sem megy el az USA kedve.

Nemzetközi jogász: így akadályozhatja meg a Tisza-kormány a kilépést a Nemzetközi Büntetőbíróságból

Bár Magyarország 2002 óta tagja a Nemzetközi Büntetőbíróságnak, az azóta eltelt időben nem hirdették ki itthon törvényben a hágai székhelyű bíróság alapszabályát, aminek a köztársasági elnök „immunitása volt az oka” – mondta az InfoRádióban Tóth Norbert nemzetközi jogász. Az NKE egyetemi docense részletesen elmagyarázta, hogyan lehetne visszafordítani az elvileg június 2-án záruló kilépési folyamatot, ha a jövendő Tisza-kormány ezt akarná.
inforadio
ARÉNA
2026.04.17. péntek, 18:00
Dobrowiecki Péter
Lengyelország-szakértő, az MCC Magyar-Német Intézet kutatási vezetője
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×