Infostart.hu
eur:
388.57
usd:
335.06
bux:
120688.04
2026. március 4. szerda Kázmér
Besorozott újoncokat képeznek ki az orosz védelmi minisztérium noginszki gyakorlóterén 2022. december 13-án. Az orosz védelmi miniszter szerint eddig több mint 300 ezer embert képeztek ki az Ukrajna elleni háború miatt szeptember 21-én elrendelt részleges mozgósítás keretében.
Nyitókép: MTI/EPA/Jurij Kocsetkov

Drága a háború, megszorítások jönnek Oroszországban

Több pénzt szednének be az országban a nyersanyagkitermelő és az állami vállalatoktól, a nem védelemre fordított kiadásokat pedig csökkentenék.

Az ukrajnai háború egyre nagyobb terhet jelent Oroszország gazdaságának. Ezt mutatja, hogy Mihail Misusztyin miniszterelnök magasabb osztalékot vár el az állami vállalatoktól, a műtrágya- és széntermelőket pedig egyszeri hozzájárulásra kötelezi – írja a vg.hu.

Egy a Bloomberg birtokába jutott, december közepén kelt irat szerint a bevételnövelésen túl 175 milliárd rubelt szánnak százezer ember áttelepítésére az ukrajnai Herszonból Oroszországba. A herszoni régiót az orosz erők rövid ideig uralták, mielőtt azt az ukránok visszafoglalták.

A beszedni kívánt összegekről még nincs döntés, mivel azok a költségvetés év elejei állapotától függenek. Mindenesetre a hírügynökség információi szerint

az állami cégek nettó nyereségének több mint felét elvennék osztalék formájában.

A kormány eddig nem kommentálta az értesülést. Vlagyimir Putyin korábban megígérte: a kiadások két prioritása a háborús és a szociális költségek lesznek, ami azt jelenti, hogy a többi szektortól forrásokat vonnak el.

Mihail Misusztyin miniszterelnök utasítása legalább 150 milliárd rubel megszorítást is tartalmaz a kiadások optimalizálására, az azonban még nem biztos, hogy így lesz.

Borítékolható, hogy a költségvetési hiány a következő években is emelkedik, a nyersanyagbevételek csökkennek és mivel Oroszország a nemzetközi hitelpiacokhoz nem fordulhat,

egyre sürgetőbbé válik a finanszírozás más területekről.

A kiadások tavaly elérhették a 30 ezermilliárd rubelt, ami az eredetileg tervezettet 27 százalékkal haladta meg. Az elmúlt év harmadik negyedévében a bevételek zuhantak, miután Oroszország leállította az Európába irányuló gázszállítások nagy részét és az energiaárak is csökkentek. A pénzügyminisztérium korábban 2022-re 0,9 százalékos hiánnyal számolt. A kormány most már a tavalyira és a 2023-as évre is két százalékot vár.

Címlapról ajánljuk

Perzsa-öböl: versenyfutás életre-halálra

Az Öböl-menti arab országok egy héten belül kifogyhatnak a légvédelmi fegyvereikből, ha Irán az eddigiekhez hasonló hevességgel zúdítja rájuk rakéta a dróncsapásait. Márpedig ez a háború eddig elképzelhetetlen méretű eszkalációjához vezethet.
inforadio
ARÉNA
2026.03.04. szerda, 18:00
Resperger István
ezredes, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Szent-István Biztonságkutató Központ igazgatója
2026-ban még nem volt ilyen gyenge a forint, aztán hirtelen rántottak egyet rajta

2026-ban még nem volt ilyen gyenge a forint, aztán hirtelen rántottak egyet rajta

Drámai mértékben gyengült kedden a forint. A befektetői hangulatot jelentősen rontotta, hogy a hétfői, mintegy 50 százalékos ugrást követően tovább emelkedett a földgáz világpiaci ára, miközben a közel-keleti háború miatt egyre erősebbek a félelmek az esetleges termelési és szállítási zavaroktól, amelyek az energiaárakon keresztül a régiót is érzékenyen érinthetik. Az elmúlt másfél nap mozgásai alapján kijelenthető, hogy a forint a konfliktus egyik legnagyobb vesztese: a régióban is alulteljesít, kedden például mintegy 2 százalékkal esett, miközben a lengyel zloty 1,2 százalékos gyengülést mutatott, a cseh korona és a román lej pedig ennél is kisebb veszteséggel megúszta. Nemcsak térségi, hanem globális összevetésben is nehéz a forintnál gyengébben teljesítő devizát találni az elmúlt két nap alapján. A Portfolio piaci forrásai szerint a mostani esésben szerepet játszhat az általános túlvettség miatti korrekció, illetve a meredeken emelkedő gázárak nyomán erősödő kockázatkerülés is.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×