Infostart.hu
eur:
387.49
usd:
330.53
bux:
109547.02
2025. december 19. péntek Viola
Besorozott újoncokat képeznek ki az orosz védelmi minisztérium noginszki gyakorlóterén 2022. december 13-án. Az orosz védelmi miniszter szerint eddig több mint 300 ezer embert képeztek ki az Ukrajna elleni háború miatt szeptember 21-én elrendelt részleges mozgósítás keretében.
Nyitókép: MTI/EPA/Jurij Kocsetkov

Drága a háború, megszorítások jönnek Oroszországban

Több pénzt szednének be az országban a nyersanyagkitermelő és az állami vállalatoktól, a nem védelemre fordított kiadásokat pedig csökkentenék.

Az ukrajnai háború egyre nagyobb terhet jelent Oroszország gazdaságának. Ezt mutatja, hogy Mihail Misusztyin miniszterelnök magasabb osztalékot vár el az állami vállalatoktól, a műtrágya- és széntermelőket pedig egyszeri hozzájárulásra kötelezi – írja a vg.hu.

Egy a Bloomberg birtokába jutott, december közepén kelt irat szerint a bevételnövelésen túl 175 milliárd rubelt szánnak százezer ember áttelepítésére az ukrajnai Herszonból Oroszországba. A herszoni régiót az orosz erők rövid ideig uralták, mielőtt azt az ukránok visszafoglalták.

A beszedni kívánt összegekről még nincs döntés, mivel azok a költségvetés év elejei állapotától függenek. Mindenesetre a hírügynökség információi szerint

az állami cégek nettó nyereségének több mint felét elvennék osztalék formájában.

A kormány eddig nem kommentálta az értesülést. Vlagyimir Putyin korábban megígérte: a kiadások két prioritása a háborús és a szociális költségek lesznek, ami azt jelenti, hogy a többi szektortól forrásokat vonnak el.

Mihail Misusztyin miniszterelnök utasítása legalább 150 milliárd rubel megszorítást is tartalmaz a kiadások optimalizálására, az azonban még nem biztos, hogy így lesz.

Borítékolható, hogy a költségvetési hiány a következő években is emelkedik, a nyersanyagbevételek csökkennek és mivel Oroszország a nemzetközi hitelpiacokhoz nem fordulhat,

egyre sürgetőbbé válik a finanszírozás más területekről.

A kiadások tavaly elérhették a 30 ezermilliárd rubelt, ami az eredetileg tervezettet 27 százalékkal haladta meg. Az elmúlt év harmadik negyedévében a bevételek zuhantak, miután Oroszország leállította az Európába irányuló gázszállítások nagy részét és az energiaárak is csökkentek. A pénzügyminisztérium korábban 2022-re 0,9 százalékos hiánnyal számolt. A kormány most már a tavalyira és a 2023-as évre is két százalékot vár.

Címlapról ajánljuk
Magyarics Tamás: nagy tankerhajóként fordul az Egyesült Államok az új nemzetbiztonsági stratégiával

Magyarics Tamás: nagy tankerhajóként fordul az Egyesült Államok az új nemzetbiztonsági stratégiával

A nyugati félteke védelme nagyobb hangsúlyt kapott az Egyesült Államok nemzetbiztonsági stratégiájában, mint korábban – erről is részletesen beszélt az InfoRádió Aréna című műsorában Magyarics Tamás külpolitikai szakértő, az Eötvös Loránd Tudományegyetem emeritus professzora. Sorra vette Washington terveit a nagy óceáni átjáróknál, megvilágította a Kínát, Grönlandot, Venezuelát érintő amerikai célok hátterét.

Gazdatüntetés Brüsszelben: borult az eredeti akciózási terv, útlezárások jönnek az EU-csúcs helyszínén

Európai egység alakult ki a gazdatársadalomban a mostani brüsszeli tiltakozást illető két ügyben: senki nem szeretne nagy mennyiségű, ellenőrizetlen dél-amerikai élelmiszer ellen küzdeni a piacért, illetve a green dealből adódó átállás anyagi terheit sem vállalnák a jelenlegi formájában. A tüntetés eredeti programját borították az éjszakai akciózások, amelyek jelenleg ott zajlanak, ahol a zárolt orosz vagyont Brüsszelben őrzik. Helyszíni tudósítás.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.12.19. péntek, 18:00
Gálik Zoltán
a Budapesti Corvinus Egyetem docense
Megforgatták a forintot, megjött a fordulat is

Megforgatták a forintot, megjött a fordulat is

Jelentős mértékben gyengült a magyar fizetőeszköz árfolyama az elmúlt napokban az euróval és a dollárral szemben. A piaci mozgás hátterében nagyrészt az MNB keddi sajtótájékoztatóján elhangzott gondolatok állnak, amelyek a magyar jegybank lazuló előretekintő iránymutatását és - az adatok megfelelő alakulása esetén - a kamatcsökkentési ciklus megkezdését vetítették előre. Az MNB kommunikációs hangvételének puhulására erős piaci reakció érkezett: a forint árfolyama a döntés óta közel 6 egységet emelkedett az euróval és a dollárral szemben is, ami körülbelül 1,5 százalékos gyengülésnek felel meg. A forint gyengülő tendenciája kezdetben ma is folytatódott (az euró jegyzése már az október vége óta nem látott 390-es szint felett is járt), Kurali Zoltán MNB-alelnök óvatosságot hangsúlyozó megszólalása azonban fordulatot hozott a devizapiacokon. Végül erősödéssel állt meg az árfolyam.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×