Infostart.hu
eur:
387.08
usd:
330.02
bux:
110383
2025. december 22. hétfő Zénó
A Miniszterelnöki Sajtóiroda által közreadott képen Orbán Viktor miniszterelnök (k) pódiumbeszélgetésen vesz részt Alexander Marguierrel, a Cicero című politikai magazin főszerkesztőjével (b) és Hölger Friedrichhel, a Berliner Zeitung című lap kiadóvállalatának tulajdonosával (j) Berlinben 2022. október 11-én.
Nyitókép: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán

Orbán Viktor: Magyarország már elvesztette körülbelül 200 állampolgárát Ukrajnában

Továbbra is Berlinben tartózkodik Orbán Viktor, aki kedd délelőtt egy pódiumbeszélgetésen vett részt a Cicero című politikai magazin főszerkesztőjével és a Berliner Zeitung című lap kiadóvállalatának tulajdonosával. Azt mondta, Joe Biden túl messzire ment, Donald Trump a béke reménye.

Kivitelezésében primitív, hatásában katasztrofális Brüsszel Oroszországgal szembeni szankciós politikája - mondta a magyar miniszterelnök. A kormányfő Alexander Marquierrel és Holger Friedrichhel beszélgetve hangsúlyozta, hogy a brüsszeli Európai Bizottság "rendkívül primitív módon kivitelezett rendszert" épített ki az Oroszország elleni szankciókkal. Brüsszel szankciós politikája "negligálja az európai érdekeket" és "tönkre teszi" a német és a magyar gazdaságot, Moszkvát viszont hozzásegíti ahhoz, hogy fél év alatt megkeressen annyi pénzt az energiahordozók értékesítésével, mint korábban egy év alatt - fejtette ki Orbán Viktor.

Aláhúzta, hogy nem magát az eszközt, a szankciós politikát kifogásolja, hanem a megvalósítást. Mint mondta, szankciót csak "intelligensen" szabad kivetni. Ezzel szemben az EU Oroszországgal szembeni politikája azt mutatja, hogy "egy törpe szankcióz egy óriást", és ebbe "a törpe belehal".

Ezért amikor szankciókról van szó, akkor "kénytelen vagyok azt mondani, hogy nekem van egy problémám, és (..) ha nem segítetek megoldani, vétózok", mert "azt nem lehet, hogy a magyarokat félrerugdossátok a sarokba" - fogalmazott Orbán Viktor.

Aláhúzta, hogy újra kell gondolni a szankciók politikáját, és

olyan energiaellátási rendszert kell kialakítani, amelyben az EU nem csupán "gazdát cserél", vagyis az orosz függőséget lecseréli az amerikaira,

- amely ugyan politikailag "kényelmes, de nem jó" -, hanem függetlenségre tesz szert.

Nem az orosz gáz és az orosz olaj a baj, hanem hogy "nincs más, és ezért ki vagyunk szolgáltatva", így "nem az a kérdés, hogy az oroszok tudnak-e majd szállítani, hanem az, hogy hány helyről tudunk vásárolni, és versenyeztetni" az energiaszállító partnereket - fejtette ki a miniszterelnök.

Arról is szólt, hogy nem tudni, Moszkva újraindítja-e az energiaszállításokat, különösen olyan körülmények között, amikor "bizonyos csoportok terrorista akciókkal felrobbantják a vezetékeket", aminek következtében akkor sem tudnának szállítani, ha akarnának.

Mint mondta, "nagyon aggódunk, hogy ez történhet az egyetlen megmaradt nagy volumenű vezetékkel", a Déli Áramlattal is.

Az ukrajnai háborúval kapcsolatban elmondta: a tűzszünetnek nem Ukrajna és Oroszország között kell létrejönnie, hanem az Egyesült Államok és Oroszország között, a hatalmi realitások alapján az amerikaiakkal kell tárgyalni A háborúnak az erőforrások adják a lényegét, és miközben az oroszoknak szinte korlátlan erőforrásaik vannak energia, katonák és emberi erő terén, Ukrajnának csak azért van elegendő ezekből, mert a Nyugat és az Egyesült Államok segíti.

A miniszterelnök kijelentette azt is:

Joe Biden amerikai elnök túl messzire ment, amikor a többi között háborús bűnösnek vagy tömeggyilkosnak nevezte Vlagyimir Putyin orosz államfőt. Ezért a béke reménye szerinte Donald Trump

korábbi amerikai elnök.

Magyarország a béketáborhoz tartozik, "az azonnali tűzszünet és az azonnali béketárgyalások híve vagyok" - jelentette ki Orbán Viktor.

Magyarország már elvesztette körülbelül 200 állampolgárát, akik besorozott katonaként meghaltak a fronton.

A miniszterelnök nagy bajnak nevezte, hogy a krímivel ellentétben ezúttal nem sikerült elszigetelni a konfliktust. A Krím elleni, 2014-es orosz támadás idején azért tudták elkerülni a súlyos nemzetközi válságot, mert a németek, Angela Merkel akkori kancellárral az élen, azonnal tárgyalást kezdeményeztek - vélekedett. Hibának mondta, hogy miközben ő a háború előtt békemisszión járt Vlagyimir Putyin orosz elnöknél, a nyugati oldalon senki nem érezte úgy, hogy tárgyalni kell.

Úgy ítélte meg, hogy a nemzetközi vita túlságosan Putyinra koncentrál. Hozzátette:

őt Putyin egyáltalán nem érdekli. "Magyarország és Európa érdekel, az, hogy mi a háború következménye ránk nézve".

Egyértelművé tette azt is, hogy a magyar kormány azt gondolja a háborúról, amit az EU mond: ez egy agresszió, hiszen Oroszország megsértette a nemzetközi jogot.

Címlapról ajánljuk

A csehek és a sorkatonaság, érdekes felmérés készült

A csehek 53 százaléka egyetért az adminisztratív katonai nyilvántartás esetleges bevezetésével, míg egyharmaduk ellenzi azt – derül ki az NMS ügynökségnek a Cseh Rádió számára készített felméréséből. Az adminisztratív nyilvántartás a 18 és 60 év közötti cseh állampolgárokat érintené, akikre a hadkötelezettség vonatkozik.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.12.22. hétfő, 18:00
Vecsei Miklós
felzárkóztatásért felelős miniszterelnöki biztos, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat alelnöke
Napi kilenc kamion sajtot adnak fel exportra – így erősíti piaci pozícióit a Kőröstej

Napi kilenc kamion sajtot adnak fel exportra – így erősíti piaci pozícióit a Kőröstej

Orvosból lett sajtexportőr, majd a hazai tejipar egyik legfontosabb szereplője: Riad Naboulsi története egyszerre szól vállalkozói bátorságról, pénzügyi fegyelemről, és arról, hogyan lehet magyar tejből világszinten is jegyzett márkákat építeni. A Kőröstej ma már négy üzemben mintegy 500 ezer liter tejet dolgoz fel naponta, több mint 65 országba szállít, és exportteljesítménye önmagában a teljes magyar kivitel egy ezrelékét adja. A növekedés ugyanakkor komoly forgótőke- és beruházásigénnyel jár, amit a vállalat hosszú ideje szoros banki partnerséggel kezel. Boros Zoltán, az MBH Bank Agrár- és Élelmiszeripari Üzletágának nagyvállalati ügyfelekért felelős igazgatója szerint a Kőröstej sikerének kulcsa az erős exportorientáció, a magas hozzáadott értékű sajtkínálat és a fegyelmezett költséggazdálkodás – ezekre a pillérekre épül az a fejlesztési pálya, amelynek következő állomásai már most körvonalazódnak.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×