Infostart.hu
eur:
392.7
usd:
338.36
bux:
121885.96
2026. március 7. szombat Tamás
A Miniszterelnöki Sajtóiroda által közreadott képen Orbán Viktor miniszterelnök (k) pódiumbeszélgetésen vesz részt Alexander Marguierrel, a Cicero című politikai magazin főszerkesztőjével (b) és Hölger Friedrichhel, a Berliner Zeitung című lap kiadóvállalatának tulajdonosával (j) Berlinben 2022. október 11-én.
Nyitókép: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán

Orbán Viktor: Magyarország már elvesztette körülbelül 200 állampolgárát Ukrajnában

Továbbra is Berlinben tartózkodik Orbán Viktor, aki kedd délelőtt egy pódiumbeszélgetésen vett részt a Cicero című politikai magazin főszerkesztőjével és a Berliner Zeitung című lap kiadóvállalatának tulajdonosával. Azt mondta, Joe Biden túl messzire ment, Donald Trump a béke reménye.

Kivitelezésében primitív, hatásában katasztrofális Brüsszel Oroszországgal szembeni szankciós politikája - mondta a magyar miniszterelnök. A kormányfő Alexander Marquierrel és Holger Friedrichhel beszélgetve hangsúlyozta, hogy a brüsszeli Európai Bizottság "rendkívül primitív módon kivitelezett rendszert" épített ki az Oroszország elleni szankciókkal. Brüsszel szankciós politikája "negligálja az európai érdekeket" és "tönkre teszi" a német és a magyar gazdaságot, Moszkvát viszont hozzásegíti ahhoz, hogy fél év alatt megkeressen annyi pénzt az energiahordozók értékesítésével, mint korábban egy év alatt - fejtette ki Orbán Viktor.

Aláhúzta, hogy nem magát az eszközt, a szankciós politikát kifogásolja, hanem a megvalósítást. Mint mondta, szankciót csak "intelligensen" szabad kivetni. Ezzel szemben az EU Oroszországgal szembeni politikája azt mutatja, hogy "egy törpe szankcióz egy óriást", és ebbe "a törpe belehal".

Ezért amikor szankciókról van szó, akkor "kénytelen vagyok azt mondani, hogy nekem van egy problémám, és (..) ha nem segítetek megoldani, vétózok", mert "azt nem lehet, hogy a magyarokat félrerugdossátok a sarokba" - fogalmazott Orbán Viktor.

Aláhúzta, hogy újra kell gondolni a szankciók politikáját, és

olyan energiaellátási rendszert kell kialakítani, amelyben az EU nem csupán "gazdát cserél", vagyis az orosz függőséget lecseréli az amerikaira,

- amely ugyan politikailag "kényelmes, de nem jó" -, hanem függetlenségre tesz szert.

Nem az orosz gáz és az orosz olaj a baj, hanem hogy "nincs más, és ezért ki vagyunk szolgáltatva", így "nem az a kérdés, hogy az oroszok tudnak-e majd szállítani, hanem az, hogy hány helyről tudunk vásárolni, és versenyeztetni" az energiaszállító partnereket - fejtette ki a miniszterelnök.

Arról is szólt, hogy nem tudni, Moszkva újraindítja-e az energiaszállításokat, különösen olyan körülmények között, amikor "bizonyos csoportok terrorista akciókkal felrobbantják a vezetékeket", aminek következtében akkor sem tudnának szállítani, ha akarnának.

Mint mondta, "nagyon aggódunk, hogy ez történhet az egyetlen megmaradt nagy volumenű vezetékkel", a Déli Áramlattal is.

Az ukrajnai háborúval kapcsolatban elmondta: a tűzszünetnek nem Ukrajna és Oroszország között kell létrejönnie, hanem az Egyesült Államok és Oroszország között, a hatalmi realitások alapján az amerikaiakkal kell tárgyalni A háborúnak az erőforrások adják a lényegét, és miközben az oroszoknak szinte korlátlan erőforrásaik vannak energia, katonák és emberi erő terén, Ukrajnának csak azért van elegendő ezekből, mert a Nyugat és az Egyesült Államok segíti.

A miniszterelnök kijelentette azt is:

Joe Biden amerikai elnök túl messzire ment, amikor a többi között háborús bűnösnek vagy tömeggyilkosnak nevezte Vlagyimir Putyin orosz államfőt. Ezért a béke reménye szerinte Donald Trump

korábbi amerikai elnök.

Magyarország a béketáborhoz tartozik, "az azonnali tűzszünet és az azonnali béketárgyalások híve vagyok" - jelentette ki Orbán Viktor.

Magyarország már elvesztette körülbelül 200 állampolgárát, akik besorozott katonaként meghaltak a fronton.

A miniszterelnök nagy bajnak nevezte, hogy a krímivel ellentétben ezúttal nem sikerült elszigetelni a konfliktust. A Krím elleni, 2014-es orosz támadás idején azért tudták elkerülni a súlyos nemzetközi válságot, mert a németek, Angela Merkel akkori kancellárral az élen, azonnal tárgyalást kezdeményeztek - vélekedett. Hibának mondta, hogy miközben ő a háború előtt békemisszión járt Vlagyimir Putyin orosz elnöknél, a nyugati oldalon senki nem érezte úgy, hogy tárgyalni kell.

Úgy ítélte meg, hogy a nemzetközi vita túlságosan Putyinra koncentrál. Hozzátette:

őt Putyin egyáltalán nem érdekli. "Magyarország és Európa érdekel, az, hogy mi a háború következménye ránk nézve".

Egyértelművé tette azt is, hogy a magyar kormány azt gondolja a háborúról, amit az EU mond: ez egy agresszió, hiszen Oroszország megsértette a nemzetközi jogot.

Címlapról ajánljuk
Európa mozgolódik: sorkatonaság és haderőfejlesztés a háborúk árnyékában

Európa mozgolódik: sorkatonaság és haderőfejlesztés a háborúk árnyékában

Az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzésében annak járt utána, hogy öt uniós tagállamban hogyan befolyásolja a munkaerőpiacra lépést és milyen társadalmi megítélése van a sorkatonaságnak. A fegyveres konfliktusok, geopolitikai kihívások egyre több európai országot sarkallnak arra, hogy visszavezessék a sorkatonai szolgálatot, illetve komoly haderőfejlesztések is indultak az utóbbi időben a kontinensen. A tanulmány szerzői, Szigethy-Ambrus Nikoletta és Erdélyi Dóra az InfoRádió Trendfigyelő című műsorában beszéltek a részletekről.

Szijjártó Péter: Ukrajna mindent egy lapra tesz fel, hogy ukránbarát magyar kormány legyen

A honvédség gépével, de bérelt utasszállítókkal is hozza haza a külügy az iráni háború miatt külföldön rekedt magyarokat. Az elmúlt napokban az ukránok bemutatkoztak, kiderült, milyenek is valójában – erről is beszélt az InfoRádió Aréna című műsorában Szijjártó Péter. A külgazdasági és külügyminiszter vázolta azt is, meddig eszkalálódhat a magyar-ukrán feszültség, illetve hogy milyen megoldással igyekeznek minimálisra csökkenteni a hazánkkal szembeni zsarolási potenciált a kőolaj ügyében.
inforadio
ARÉNA
2026.03.09. hétfő, 18:00
Lóga Máté
a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára, a Budapest Airport igazgatóságának elnöke
A márka, ami túl gyorsan lett túl drága

A márka, ami túl gyorsan lett túl drága

A Lululemon sokáig a növekedési részvények egyik mintapéldája volt: egy jógamárkából épített globális lifestyle-birodalmat a cég, miközben részvénye néhány év alatt több mint tízszeresére emelkedett. Az utóbbi időszakban azonban a történet megtört. A papír a csúcsához képest mintegy 60 százalékot zuhant, miközben lassul a növekedés, erősödik a verseny, és új kérdések merülnek fel a márka jövőjével kapcsolatban. A befektetők most azt próbálják eldönteni: egy túlreagált korrekció után vagyunk, vagy a Lululemon története valóban új szakaszba lépett.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×