Infostart.hu
eur:
350.08
usd:
301.77
bux:
137602.78
2026. június 15. hétfő Jolán, Vid
Sanna Marin finn, Krisjanis Karins lett miniszterelnök és Charles Michel, az Európai Tanács elnöke (b-j) az Oroszország elleni szankciók hatodik csomagjáról tartandó kétnapos rendkívüli EU-csúcstalálkozón Brüsszelben 2022. május 30-án.
Nyitókép: MTI/EPA/Olivier Hoslet

EU: Krím Ukrajna része

Határozott kijelentést tett az Európai Tanács elnöke a Krími Platform plénuma előtt.

A Krím Ukrajnához tartozik, az Európai Unió nem ismeri el, és soha nem is fogja elismerni a térség és Szevasztopol illegális elcsatolását - hangsúlyozta Charles Michel, az Európai Tanács elnöke kedden a Krími Platform nevű kijevi kezdeményezés második csúcstalálkozója résztvevőinek címzett videóüzenetében.

Az elnök kiemelte: "Oroszország Ukrajnával szembeni agressziója nem február 24-én kezdődött, hanem 2014-ben, a Krím illegális annektálásával, február óta pedig Moszkva a Krímet stratégiai ugródeszkaként használja arra, hogy délről megszállja Ukrajna más részeit, és válogatás nélküli rakétacsapásokkal támadja az országot."

Felhívta a figyelmet arra, hogy a Krím az Ukrajna más részeiből ellopott gabona szállítási csomópontjává vált, és Oroszország katonai jelenléte a térségben az ukrán fekete-tengeri kikötők blokádját erősíti. A következményeket, az ukrán gazdaságot érő károkat és a globális élelmiszerválságot a Kreml cinikus döntése, az éhínség fegyverként való használata okozza, hogy gyengítse az Ukrajnának nyújtott nemzetközi támogatást - tette hozzá. Michel üdvözölte az Isztambulban nemrégiben megkötött megállapodást, amely elősegíti a kereskedelmi hajók elindulását Ukrajna fekete-tengeri kikötőiből, azonban éberségre figyelmeztetett annak érdekében, hogy Oroszország végrehajtsa az egyezményt.

A zaporizzsjai atomerőmű körül kialakult helyzettel kapcsolatban felhívta a figyelmet, hogy Oroszország cselekedetei nukleáris katasztrófát idézhetnek elő, miközben óvatosságra és visszafogottságra van szükség. "Oroszországnak azonnal hozzáférést kell biztosítania az ENSZ szakértőinek, az EU pedig támogatja, hogy az atomerőmű körül alakítsanak ki demilitarizált övezet" - tette hozzá.

Marija Pejcinovic Buric, a strasbourgi székhelyű Európa Tanács főtitkára videóüzenetében a szervezet további támogatásáról biztosította Ukrajnát. "Ukrajna szuverenitása és területi integritása iránti elkötelezettségünk rendíthetetlen, az ET régóta ellenzi a Krím illegális annektálását"- hangsúlyozta.

A főtitkár szerint "fontos tudomásul venni, hogy a Krími Autonóm Köztársaságban és Szevasztopol városában tovább romlott az emberi jogi helyzet". Emlékeztettet, hogy az Európa Tanács továbbra is szolidáris lesz Ukrajnával "mivel mindannyian egy igazságos, fenntartható, a nemzetközi jogon alapuló békére törekszünk, amelyben minden ukrán élvezheti az emberi jogok, a demokrácia és a jogállamiság normáit, amelyek jogosan megilletik őket".

Címlapról ajánljuk

Módosította az Alaptörvényt az Országgyűlés: maximum 8 évig lehet valaki miniszterelnök

Elfogadta az Országgyűlés hétfőn az Alaptörvény tizenhatodik módosítását, amely nyolc évben korlátozza a miniszterelnöki megbízatás maximális hosszát. Törölték az Alaptörvényből a Szuverenitásvédelmi Hivatal létrehozását megalapozó rendelkezést. Az Alaptörvény záró rendelkezéseit is kiegészítették, itt szerepel, hogy a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványoknak (kekva) az állam által juttatott vagyona visszaszáll az államra.
Gyökeres változás jön a magyar egyetemeken, már tárgyalnak

Gyökeres változás jön a magyar egyetemeken, már tárgyalnak

Megkezdődtek az egyeztetések a magyar felsőoktatás alapítványi fenntartási rendszerének átalakításáról – jelentette be Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter. A tárcavezető Katz Sándor felsőoktatási államtitkárral közösen tárgyalt a rektorokkal a modellváltó egyetemek közérdekű vagyonkezelő alapítványainak jövőjéről. A kormányzat célja a jelenlegi konstrukció kivezetése, az intézményi önállóság erősítése, egyúttal az uniós elvárásoknak való megfelelés. Az átalakítás révén a magyar egyetemek ismét teljes jogú szereplőként kapcsolódhatnak be az európai oktatási és kutatási együttműködésekbe, így a hallgatók és kutatók újra hozzáférhetnek az Erasmus- és Horizon-programokhoz.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×