A szertartáson a meggyilkolt újságírónő apja, Alekszandr Dugin filozófus azt hangoztatta, hogy a lánya, Darja „a népért, Oroszországért és a győzelem nevében halt meg”. Dugin szerint Darja az utolsó beszélgetésük során azt mondta, hogy hősnek és harcosnak érzi magát és hogy „a fény oldalán” akar állni.

Darja Dugina szombat este vesztette életét Moszkva közelében, amikor az autójában felrobbantottak egy távirányítású robbanószerkezetet. Az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) szerint Dugina meggyilkolásának elkövetője az ukrán állampolgárságú Natalja Vovk volt, aki július 23-án érkezett Oroszországba a lányával.

A TASZSZ hírügynökségnek az orosz biztonsági szervektől származó értesülése szerint a merénylet célpontja Darja Dugina, nem pedig az apja volt, aki az új-eurázsiai, szláv-türk összefogást szorgalmazó irányzat megteremtője, az „orosz világ” ideológusa. Vovk a harmincéves nő mozgását figyelte meg és a halálát okozó pokolgépet is akkor hozták működésbe, amikor bebizonyosodott, hogy egyedül volt a gépkocsijában.

A TASZSZ szerint Dugina idén nyáron a két délkelet-ukrajnai szakadár köztársaságban dolgozott újságíróként, egyebek között egy francia médiumnak, amelyet a hírügynökség nem nevezett meg. Emellett anyagot gyűjtött Moszkva által neonácinak tartott és terrorszervezetnek minősített Azov ezredről. Vlagyimir Putyin orosz elnök hétfőn posztumusz Bátorság Érdeméremmel tüntette ki Duginát.

A RIA Novosztyi orosz hírügynökség megszólaltatta az orosz újságírónő meggyilkolásával gyanúsított, mariupoli illetőségű Natalja Vovk apját, aki azt mondta, hogy a lánya nem az Azov tagja volt, hanem „mintha az ukrán hadseregben szolgált volna” korábban, ahonnan leszerelt, miután a fejéből daganatot távolítottak el.

Mint mondta, a Donyec-medencei harci cselekményekben nem vett részt. Beszámolója szerint a lánya menekültként távozott Ukrajnából, először Franciaországba, majd amikor ott nem tetszett meg neki, Lengyelországba költözött. Később hazatért, majd néhány nap múlva a Baltikumba távozott. Az apa szerint Nalatalja Vovk néhány nappal a Dugina-gyilkosság előtt „talán Litvániából” Skype-on jelentkezett.

A Lettországban szerkesztett orosz ellenzéki Meduza portál keddi hírlevelében értetlenségének adott hangot amiatt, hogy a nyugati sajtóban Dugint Putyin „agyaként” vagy „Raszputyinjaként” aposztrofálják, holott valószínűbb, hogy inkább az elnök gyakorolt hatást őrá, mint fordítva. A jelenséget a lap szerint azzal magyarázható, hogy filozófus a „jobboldali internacionáléban” kifejtett aktivitásával viszonylagos ismertségre tett szert Nyugaton. A gyakran „a Kreml fő propagandistájaként” emlegetett Vlagyimir Szolovjov az általa vezetett vitaműsorban a Rosszija 1 tévécsatornán hétfő éjjel azt állította, hogy

Putyin és Dugin soha nem is találkozott.

A kazah külügyminisztérium kedden bekérette Ukrajna nur-szultani nagykövetét, Petro Vrublevszkijt, akinél kifejezte tiltakozását az oroszokról tett kijelentései miatt. Vrublevszkij egy, Dugina-gyilkosságot követően a közösségi médiában megjelent videofelvételen azt hangoztatta, hogy „igyekszünk minél több oroszt megölni”.

„Minél több orosz ölünk meg most, annál kevesebbet kell megölniük a gyerekeinknek”

– hangoztatta az ukrán nagykövet a felvételen.

A kazah külügyi tárca szerint a misszióvezető kijelentései elfogadhatatlanok és összeegyeztethetetlenek diplomáciai tevékenységével. Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő állásfoglalása szerint ilyen csak „egy terrorista reszim nagykövete” jelenthet ki. „Nyolc éven át némán gyilkoltak a kijevi nácik, mindenben Moszkvát vádolva, de most már nyíltan beszélnek a nacionalista tisztogatás tervéről” – írta Zaharova a Telegramon.

Az ügyben az Alekszandr Basztrikin, a kiemelt ügyekben eljáró orosz Nyomozó Bizottság (SZK) elnöke vizsgálatot rendelt el Vrublevszkij kijelentése ügyében.

Zaharova egyébként úgy vélekedett, hogy Washingtonnak a történtek után „nincs erkölcsi joga az emberi jogokról ítélkezni a világ távoli pontjain”. Arra reagált ezzel, hogy Ned Price amerikai külügyi szóvivő azt hangoztatta, hogy Washington elítéli a polgári lakosság elleni erőszakot, hozzáfűzve, hogy Ukrajna tagadja részességét az ügyben. Konsztantyin Koszacsov, az orosz parlament felsőházának elnöke szerint „a politikai kétszínűség” és „emberi cinizmus mintapéldája volt” az amerikai külügyminisztériumnak a Dugina-gyilkosság ügyében tett állásfoglalása.