Vigóczki Máté közölte, Alekszandr Dugint a magyar sajtóban általában a Kreml főideológusának nevezik, pedig ő csupán egyike azoknak, akik valamikor hatással voltak az orosz elnök döntéshozatalára. A kutató emlékeztetett rá, hogy Dugin 20 évvel ezelőtt, és csak egy rövid ideig volt Putyin személyes körének a tagja, azóta viszont egyre inkább marginalizálódik.

„Gondolatainak a lényege, hogy az orosz civilizáció nem része Európának, de Ázsiának sem. Egy különálló, valamiféle eurázsiai civilizáció, amelynek teljes történelme arról szól, hogy a nyugattal áll harcban" – folytatta a szakértő, és hozzátette: "Ha az elmúlt 20 év orosz külpolitikáját nézzük, akkor azt lehet látni, valóban sok az átfedés a Dugin-féle »neoeurázsianizmussal«, de túlzás lenne azt állítani, hogy teljes egészében Dugin befolyásolja a Kremlt.”

Mint mondta:

a Kreml inkább csak „csipeget” ebből az ideológiából.

Dugin ugyanis sokkal radikálisabban gondolkozik Oroszország és a Nyugat szembenállásról, mint az akármikori orosz vezetés.

A geopolitikai kutató azt is kiemelte, hogy Dugin igazából nem is nacionalista, hanem sokkal inkább birodalmi szemléletű filozófus. Amikor például a háborút támogatja, akkor is az orosz civilizáció és a Nyugat közötti szembenállásról beszél, semmint az ukrajnai orosz állampolgárok védelméről.

Alekszandr Dugin nem annyira ismert Oroszországon kívül, ezért, ha valóban ő volt a merénylet igazi célpontja, akkor más kellett, hogy legyen az üzenet. Ezért a kutató valószínűbbnek tartja, hogy a Dugin által hirdetett ideológia ellen követhették el támadást. Ráadásul könnyű célpontnak is számíthatott, mivel sem őt, sem pedig a lányát nem védték testőrök – mutatott rá az orosz ügyek szakértője.

Arra a kérdésre, vajon a merénylet mögött valóban az ukránok állnának-e, azt válaszolta, hogy Moszkva a korábbi, diverzáns akciók után mindig cáfolta az ilyen feltételezéseket. "Eddig bármilyen, ukránok által elkövetett robbantást vagy rakétatámadást azzal magyaráztak, hogy azok igazából dohányzó matrózok vagy hanyag logisztikai szakemberek hibájából következtek be. Most viszont nagyon hamar beleálltak abba, hogy az ukránok követtek el támadást, méghozzá az orosz főváros ellen" – közölte Vigóczki Máté.

A szakértő azzal folytatta, hogy természetesen Ukrajna ezt tagadja, hiszen mégiscsak egy terrortámadás jegyeit viseli magán az akció. Még Zelenszkij elnök is azt bizonygatta, hogy Ukrajna nem egy terrorállam, amely ilyen eszközökhöz folyamodna – hívta fel a figyelmet. Bár azt is hozzátette: egyébként az ukránok nagyon sok támadással kapcsolatban inkább ködösítenek és nem akarják felvállalni.

„Persze Kijevben »örülnek«, hogy ilyen események történnek Oroszországban, mert ez azt jelenti: a politikai helyzet feszültségekkel teli” – vélekedett a geopolitikai műhely kutatója.

Ugyanakkor Vigóczki Máté azt hangoztatta, hogy az augusztusban, főleg a Krím-félszigeten elkövetett támadások bőven szolgáltathattak ürügyet egy nagyobb orosz válaszcsapásra. Ezért nem valószínű, hogy éppen ez a merénylet indokolna egy, az ukrán függetlenség napjára időzített, orosz támadást.

"Ha az ukránoknak érdekükben állna, hogy most valamilyen szimbolikus támadást kövessenek el, akkor sokkal látványosabb célpontot is választhattak volna, mint egy ideológust vagy főleg a lányát" – hangsúlyozta a szakértő.

Arra is emlékeztetett, hogy augusztus 24., egyszerre lesz a februári invázió féléves évfordulója és Ukrajna függetlenségének napja is. "Ez pedig valószínűleg elég csábító alkalom lehet az oroszoknak egy szimbolikus támadás végrehajtásához" – mutatott rá Vigóczki Máté.

Azt mondta: Ukrajna arra készül, hogy esetleg Kijevben a kormányzati negyedet fogja valamilyen precíziós csapás érni, amihez Oroszországnak meg is vannak az eszközei. De Harkivban is egészen szerda estig kijárási tilalmat rendeltek el, várva egy esetleges nagyobb orosz csapást. Emellett persze, főleg az energetikában van még számos olyan érzékeny, infrastrukturális pont, amire az oroszok augusztus 24-re időzítve, precíziós csapásokat mérhetnek.

"Ezek ugyanis egyszerre lennének valóban érzékeny veszteségek és szimbolikus értelemben is fontosak" – vélekedett Vigóczki Máté, a Mathias Corvinus Collegium, Geopolitikai műhelyének, Oroszország-kutatója.