A Der Spiegel szerint több tagország nem ért egyet azzal, hogy miközben Németország az energiabiztonság és ennek keretében a földgázzal való takarékoskodás jegyében a szolidaritás egyik legfőbb szószólója, kitart atomerőműveinek bezárása mellett.

A lap brüsszeli forrásból úgy értesült, hogy növekszik a nyomás Németországra az atomenergiáról való lemondás elhalasztása érdekében.

Sőt a források szerint elhangzott olyan sürgetés is, hogy a német kormány ne csupán a három még működő atomerőművének működését hosszabbítsa meg. Ezen túlmenően

vizsgálja meg azt is, hogy van-e lehetőség a forgalomból egy évvel ezelőtt kivont három másik erőmű újbóli működtetésére.

Németországban a 2011. márciusi fukusimai atomkatasztrófa nyomán határozta el az akkori, Angela Merkel vezette kormány, hogy az ország tizenhét atomerőművét fokozatosan leállítják.

Mindennek legfőbb szószólója az akkor még ellenzékben lévő környezetvédő Zöldek Pártja volt. A párt ma már az Olaf Scholz kancellár vezette koalíció oszlopos tagja, és az atomenergia leghatározottabb ellenzője.

A német lap az uniós elégedetlenkedők kapcsán Szlovákiát, Romániát, Franciaországot és Magyarországot említette.

A szóban forgó országok azon a véleményen vannak, hogy a német atomerőművek további működtetése jelentősen hozzájárulna a földgázzal való takarékoskodáshoz. Amennyiben Oroszország teljesen leállítaná az EU tagállamaiba irányuló gázszállításait, több tartalék maradna a háztartások, illetve az ipar számára.

"Ha Németország gázt akarna megtakarítani, akkor szeretném azt kérni, hogy engedje tovább működni atomerőműveit" – idézték a források Richard Sulik szlovák gazdasági miniszter brüsszeli kijelentését.

A miniszter utalt a három, már tavaly bezárt erőműre, azt állítva, hogy az összesen hat atomerőmű működtetésével 15 milliárd köbméter földgázt lehetne megtakarítani.

A szlovák politikus adatai szerint

ez a mennyiség a fele annak, amennyit a földgáz megtakarítása terén az EU irányzott elő.

A Der Spiegel utalt arra, hogy hasonlóan nyilatkozott a közelmúltban a magyar miniszterelnök is. Orbán Viktor "egyértelműen" bírálta az uniót azért, hogy nem kényszeríti Németországot atomerőműveinek további működtetésére.

Noha szóban forgó erőművekkel olcsóbb energiát lehet előállítani, a brüsszeli hatóságok hagyják, hogy azokat bezárják.

Ha pedig elfogy az energia, az említett lépés helyett azt fogják megpróbálni, hogy Magyarországtól vegyék el tárolt földgázát

– idézett a lap a magyar kormányfő tusványosi beszédéből.

A három, még működő német atomerőmű egyike Alsó-Szászországban, a másik kettő Bajorországban, illetve Baden-Württembergben van. Az érvényben lévő jogszabályok szerint a három erőművet legkésőbb december 31-én le kell állítani.

A német kormánykoalíciós pártok közül

• a zöld párt a további működtetés fő ellenzője, míg
• a szabad demokrata FDP az ellenzéki CDU/CSU-hoz csatlakozva az erőművek ideiglenes életben tartása" mellett van.
• A szociáldemokrata SPD határozottan még nem foglalt állást.

A fűtőelemek kapacitásának kihasználásával felmerült az erőművek lassított, fokozatos leállítása is.

Az elmúlt napokban a kormányban a Zöldek Pártját képviselő gazdasági miniszter, egyben alkancellár is késznek mutatkozott némi "kompromisszumra". A miniszter közölte ugyanis, hogy az energiabiztonság felmérésére a közeli jövőben egyfajta "stressztesztet" végeznek, és az atomerőművek további sorsát a teszt adataitól teszik függővé.