Az ötmilliós Új-Zélandon 10 millió tehenet és 16 millió birkát tartanak a lakosok: az ország teljes üvegházhatású gázkibocsátásának közel feléért a mezőgazdaság tehető felelőssé, főként metánemisszió révén. Ennek ellenére eddig nem vonták be az iparágat az ország kibocsátáskereskedelmi sémájába, amit sokan kritizáltak is – írja a BBC.

"Kétségtelen, hogy csökkentenünk kell a légkörbe kerülő metán mennyiségét, és a mezőgazdaság hatékony kibocsátáskereskedelmi rendszere kulcsszerepet fog játszani abban, hogy ezt elérjük" – mondta James Shaw, Új-Zéland éghajlat-változási minisztere.

Hatalmas kibocsátó az állattenyésztés

Az új adónem 2025-től lép életbe, a terv ösztönzőket is tartalmaz azok számára, akik a takarmány-adalékanyagok révén csökkentik a kibocsátást, míg a gazdaságokban történő faültetéssel a kibocsátást lehetne ellensúlyozni.

Az állattenyésztés

az üvegházhatású gázok teljes kibocsátásának közel 15 százalékáért felelős,

ami több, mint az összes közlekedési kibocsátás együttvéve.

Az Új-Zélandi Gazdák Szövetségének elnöke, Andrew Hoggard, aki tejtermeléssel foglalkozik, azt mondja, alapvetően támogatja az intézkedést.

"Évek óta dolgozunk együtt a kormánnyal és más szervezetekkel, hogy olyan megközelítést találjunk, amely nem állítja le az új-zélandi mezőgazdaságot, így sok olyan dolgot jóváhagytunk, amivel elégedettek vagyunk. De mint minden olyan megállapodásban, amelyben sok fél vesz részt, ebben is van egy-két béka, amit le kell nyelni" – tette hozzá.

Azt is kiemelte, hogy a terv bevezetésének apró részleteiről még nem született megállapodás - ilyen például az, hogy ki fogja a program végrehajtását végezni.

A befolyt összegből kutatás-fejlesztésen túl tanácsokat fognak adni a mezőgazdaság szereplőinek azzal kapcsolatosan, hogyan tudják minél alacsonyabbá tenni kibocsátásukat.

A múlt hónapban az új-zélandi pénzügyminiszter

1,9 milliárd dollárt különített el az éghajlatváltozás kezelésére,

amit egy, a környezetszennyezőket megadóztató kibocsátáskereskedelmi rendszerből finanszíroznának. Eközben csütörtökön 14 milliárd dollárnyi vagyont kezelő befektetők sürgették az ENSZ-t, hogy hozzon létre egy globális tervet a mezőgazdasági ágazat fenntarthatóvá tételére.

Az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezetének főigazgatójához intézett levelében a FAIRR kezdeményezés úgy fogalmazott: ez az ügynökség a legalkalmasabb arra, hogy vezető szerepet vállaljon az éghajlat-károsító kibocsátások egyik legnagyobb forrásának megfékezését célzó ütemterv kidolgozásában.

Jobban melegít a metán, mint a szén-dioxid

A metán a szén-dioxid után a második leggyakoribb üvegházhatású gáz, az emberi tevékenységből eredő jelenlegi felmelegedés egyharmadáért felelős. Felmelegedést okozó hatása erősebb is a szén-dioxidénál. A tavalyi COP26 környezetvédelmi konferencián Glasgow-ban az USA és az EU megállapodott abban, hogy 2030-ig 30 százalékkal csökkenti a gáz kibocsátását. A kezdeményezéshez több mint száz ország, köztük Új-Zéland is csatlakozott.

A metánkibocsátás 40 százaléka természetes forrásból fakad, de nagyobb része az emberi tevékenység következménye – az állattenyésztés mellett a rizstermesztés és a szeméttelepek is kibocsátják ezt a gázt.

Az egyik legnagyobb forrást a földgáz kitermelése, szállítása és felhasználása jelenti.

2008 óta a metánkibocsátás nagy mértékben ugrott meg, ami a kutatók szerint az Egyesült Államok egyes részein fellendülő gázkitermeléssel függ össze.

A metán 2019-ben rekordszintet ért el a légkörben, mintegy két és félszeresét az iparosodás előtti korszakban mért értéknek, ez pedig nagyon aggasztó, mivel a metán 100 éves időszak alatt 28-34-szer jobban melegít, mint a szén-dioxid, 20 éves időszak alatt tömegegységre vetítve pedig körülbelül 84-szer olyan erős a hatása, mint a szén-dioxidé.