A vitát a hárompárti kormánykoalíció legkisebb pártjának, a szabaddemokrata FDP-nek az elnöke, Christian Lindner. Az Olaf Scholz kancellár vezette kormány pénzügyminisztere "előítéletektől mentes" vitát sürgetett az atomenergiáról, illetve ennek kapcsán az atomerőművekről. A szabaddemokrata politikus annak a nézetnek adott hangot, hogy az energiaellátást biztosító megoldások keretében nyílt és őszinte vitát kell folytatni az atomenergiához való visszatérésről is.

"Az emberek azt várják tőlünk, hogy a klímavédelem, a Putyintól való függőség és a növekvő infláció miatt minden lehetőséget mérlegeljünk" – hangsúlyozta a miniszter. Lindner hozzátette azt is: nem biztos abban, hogy az atomenergiával kapcsolatos új beruházások valóban célravezetők-e.

Ennek ellenére Németország nem zárkózhat el egy olyan vitától, amelyet mindenütt a világon folytatnak

– tette hozzá. "Ezért azt tanácsolom, hogy az érveket minden előítélettől mentesen a nyilvánosság elé kell tárni" – jelentette ki.

Lindner felvetését ugyanakkor a koalíciós partner Zöldek pártja a leghatározottabban elutasította. Robert Habeck gazdasági miniszter kijelentette, hogy az atomenergiáról – mint fogalmazott – nincs értelme többé sokat beszélni.

Habeck – aki egyben alkancellárként Olaf Scholz helyettese is a kormányban – arra emlékeztetett, hogy az atomerőművek, illetve az atomenergia témáját a kabinet hivatalba lépésekor minden ideológiától mentesen, kizárólag szakmai alapon megvizsgálták.

A döntést a szakminisztériumok közösen hozták, és teljes volt az egyetértés – hangoztatta a zöld párti politikus.

"Az atomenergia nem az az út, amelyen Németország a jövőben is haladni fog"

– szögezte le.

Egy korábbi nyilatkozatában hasonlóan foglalt állást Olaf Scholz szociáldemokrata kancellár is, elutasítva az atomerőművek működésének meghosszabbítását.

A Robert Habeck vezette minisztérium az Oroszország Ukrajna elleni háborújának megindítása óta már több alkalommal utasította el az erőművek működési idejének meghosszabbítását, és a megújuló energiaforrások alkalmazásának felgyorsítása mellett tette le a garast.

2011-ben még 17 atomerőmű működött Németországban, ma már csak három aktív, és a tervek szerint ezeket is kivonják a szolgálatból az év végéig. Három másik erőművet 2021 végén állítottak le, és ezek immár a teljes bezárás szakaszában vannak. Az összes többi erőművet már leszerelték, ezek újraindítása lehetetlen.

A 2000-es évek elején az akkor a szociáldemokratákkal kormányon lévő Zöldek pártja kezdeményezte a nukleáris energiáról való lemondást. Ezt követően törvénybe foglalt döntés született arról, hogy 2022-ig valamennyi német atomerőművet bezárják.

A későbbi, Angela Merkel kancellár vezette konzervatív-liberális kormány 2010-ben megpróbálta egy évtizeddel későbbre halasztani a korábbi kormányzati döntést, ami az egész országot átfogó tömegtüntetésekhez és a Zöldek rendkívüli népszerűségéhez vezetett. A 2011. március 11-i földrengés következtében bekövetkezett fukusimai erőmű-katasztrófa a Merkel-kormányt végképp meghátrálásra kényszerítette. Fukusima a német erőművek 2022-es bezárásának végleges megpecsételéséhez vezetett.

A még működő három erőmű három különböző vállalat igazgatása alatt áll, és mindhárom elzárkózik a bezárás elhalasztástól.

• Az alsó-szászországi Emsland erőművet működtető RWE szóvivője úgy fogalmazott, hogy a halasztás mind műszakilag, mind jogilag rendkívüli nehézségekbe ütközne.
• A baden-württembergi EnBW – amely az ottani Neckarwestheim erőművet működteti – azt hangsúlyozta, hogy "teljes mértékben elkötelezett" az atomerőművek bezárását előirányzó kormányzati döntés mellett.
• A bajorországi Isar 2 erőmű képviselője ugyancsak kizárta a halasztást, hangoztatva. hogy "nincs jövője a nukleáris energiának" Németországban.