Infostart.hu
eur:
354.39
usd:
306.1
bux:
133528.69
2026. június 12. péntek Villő
Robert Habeck német alkancellár, gazdasági és klímavédelmi miniszter panelbeszélgetésen vesz részt az 51. Világgazdasági Fórumon Davosban 2022. május 23-án, az ötnapos esemény második napján.
Nyitókép: MTI/EPA/Keystone/Laurent Gillieron

Vita a nyugdíjkorhatárról a német kormányban

Egyetlen kormány sem úszta meg az elmúlt években az ezzel kapcsolatos vitát. A megélhetéssel kapcsolatos nehézségek növekedése miatt most ismét az vetődött fel, hogy az hogy az emberek a törvény szerint is hetvenéves korukig dolgozhassanak. A munkaügyi miniszter ezt kerek-perec elutasította, de nem mindenki van ezen a véleményen.

Neves gazdasági szakértők vetették el, hogy ismét napirendre kellene tűzni a nyugdíjkorhatár emelését. Szószólójuk, Gunther Schnabl lipcsei gazdaságkutató a hivatalos korhatár hetven évre történő emelését indítványozta.

Az érvényben lévő rendelet szerint Németországban fokozatosan emelik a jelenlegi 65 éves nyugdíjkorhatárt, 2029-ig 67 évre.

Hubertus Heil munkaügyi miniszter a 70 éves korhatár felvetését ugyanakkor határozottan elutasította.

Ilyet csak azt tud javasolni, aki teljesen más világban él – fogalmazott a miniszter, aki elképzelhetetlennek nevezte, hogy az emberek a gyárakban, a szupermarketekben, rendőrként vagy épp ápolónőként 70 éves korukig dolgozzanak.

Heil szerint ez olyan vita, amely nem összeegyeztethető a német emberek többségének életrealitásaival.

A miniszter emlékeztetett arra is, hogy az Olaf Scholz kancellár vezette hárompárti baloldali-liberális-zöld koalíció tavaly decemberi hivatalba lépésekor megegyezett abban, hogy törvényben rögzített nyugdíjkorhatárt nem emelik.

Yasmin Fahimi, a német szakszervezeti szövetség (DGB) elnöke ugyancsak "totális őrültségnek" nevezte a nyugdíjkorhatár 70 évre történő emelését.

Robert Habeck gazdasági miniszter, aki alkancellárként Olaf Scholz helyettese is - ugyanakkor minisztertársától eltérő véleményt fogalmazott meg.

A koalíciós kormányban a Zöldeket képviselő miniszter azt hangoztatta, hogy rugalmas nyugdíjkorhatárra lenne szükség.

Habeck szerint lehetővé kellene tenni, hogy az emberek önkéntes alapon tovább dolgozhassanak.

A miniszter arra utalt, hogy jelenleg is nagy a hiány a szakképzett munkaerőből, és ez a hiány az elkövetkező években erősödi fog.

Szavai szerint ezért lenne szükség a rugalmasan magasabb nyugdíjkorhatárra. Utalt arra, hogy szeme előtt nem egy rögzített nyugdíjkorhatár, hanem

egyfajta nyugdíjba lépést lehetővé tévő ajtó lebeg.

Ha az emberek rugalmasan tovább dolgozhatnának, az dupla nyereség lenne. Mi pedig szembe tudnánk szállni a szakemberhiánnyal – fogalmazott a miniszter.

Aki akarja, az tudását, ismereteit, tapasztalatait tovább tudná hasznosítani. Ebből pedig az üzemek és a társadalom is profitálhat – jelentette ki.

A legfrissebb felmérések szerint

Németországban jelentősen növekedett azoknak a száma, akik nyugdíjasként is tovább dolgoznak.

Az elmúlt évben számuk elérte az 1,05 milliót, köztük jelentős számban 67 évesek vagy idősebbek. 2018-ban ez a szám 968 ezer volt.

Az egykori NDK-hoz tartozó keleti tartományokban az a szám jóval magasabb volt, mint Németország nyugati felében.

Címlapról ajánljuk
Piros lapok színezték ki a vb nyitómeccsét egy irgalmatlan nyitóünnepség után
Foci-vb 2026

Piros lapok színezték ki a vb nyitómeccsét egy irgalmatlan nyitóünnepség után

Mexikó megérdemelten „tartotta otthon” a három pontot, ugyanennyi kiállítást azonban a játékvezetőnek is „szerveznie kellett” a Dél-Afrika elleni labdarúgó-vb-nyitómeccsen.

Mohácsi új Duna-híd: százmilliárdos a tét, három alapelv szerint tervezik újra a beruházást

Felülvizsgálja a kormány a „túlárazott és pazarló” mohácsi új Duna-híd beruházását. Vitézy Dávid miniszter elmondta: egyrészt megpróbálják visszaszerezni a százmilliárd forintos nagyságrendű, előlegként már kifizetett tételeket, másrészt megnézik, lehet-e még racionálisan 2x2 sávról 2x1 sávra csökkenteni a híd, illetve az alföldi bekötőút szélességét, de mindezt úgy, hogy „torzókat nem hagyunk”.
inforadio
ARÉNA
2026.06.12. péntek, 18:00
Marsai Viktor
a Migrációkutató Intézet igazgatója, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense
Már a hétvégén jöhet az iráni megállapodás - Azonnal itt a reakció a tőzsdéken!

Már a hétvégén jöhet az iráni megállapodás - Azonnal itt a reakció a tőzsdéken!

A részvénypiaci hangulat alapvetően továbbra is törékeny, két meghatározó téma uralja a tőzsdéket, az egyik a technológiai és mesterséges intelligencia részvények esése, a másik pedig az iráni háború eszkalációja. Az európai részvénypiacok ma felfelé vették az irányt, a régiónkban a magyar és az osztrák részvénypiac is kiemelkedően teljesített - szektorszinten elsősorban a bankpapírok vezették az emelkedést. Az Európai Központi Bank kamatemelése után valamelyest csökkent az optimizmus az európai részvénypiacokon délután - az EKB 3 éves szünet után emelt először egész pontosan 25 bázispontot -, illetve a Kormányzótanács lefelé módosította a GDP-növekedési várakozásokat és megemelte az inflációs előrejelzéseket a következő évekre. Koraeste Donald Trump közölte, hogy mégsem lesz ma amerikai támadás Irán ellen, erre reagálva emelkednek a nemesfémek és esik a Brent jegyzése, a vezető tőzsdék pedig raliznak.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×