Infostart.hu
eur:
388.59
usd:
331.73
bux:
109522.68
2025. december 18. csütörtök Auguszta
Robert Habeck német alkancellár, gazdasági és klímavédelmi miniszter panelbeszélgetésen vesz részt az 51. Világgazdasági Fórumon Davosban 2022. május 23-án, az ötnapos esemény második napján.
Nyitókép: MTI/EPA/Keystone/Laurent Gillieron

Vita a nyugdíjkorhatárról a német kormányban

Egyetlen kormány sem úszta meg az elmúlt években az ezzel kapcsolatos vitát. A megélhetéssel kapcsolatos nehézségek növekedése miatt most ismét az vetődött fel, hogy az hogy az emberek a törvény szerint is hetvenéves korukig dolgozhassanak. A munkaügyi miniszter ezt kerek-perec elutasította, de nem mindenki van ezen a véleményen.

Neves gazdasági szakértők vetették el, hogy ismét napirendre kellene tűzni a nyugdíjkorhatár emelését. Szószólójuk, Gunther Schnabl lipcsei gazdaságkutató a hivatalos korhatár hetven évre történő emelését indítványozta.

Az érvényben lévő rendelet szerint Németországban fokozatosan emelik a jelenlegi 65 éves nyugdíjkorhatárt, 2029-ig 67 évre.

Hubertus Heil munkaügyi miniszter a 70 éves korhatár felvetését ugyanakkor határozottan elutasította.

Ilyet csak azt tud javasolni, aki teljesen más világban él – fogalmazott a miniszter, aki elképzelhetetlennek nevezte, hogy az emberek a gyárakban, a szupermarketekben, rendőrként vagy épp ápolónőként 70 éves korukig dolgozzanak.

Heil szerint ez olyan vita, amely nem összeegyeztethető a német emberek többségének életrealitásaival.

A miniszter emlékeztetett arra is, hogy az Olaf Scholz kancellár vezette hárompárti baloldali-liberális-zöld koalíció tavaly decemberi hivatalba lépésekor megegyezett abban, hogy törvényben rögzített nyugdíjkorhatárt nem emelik.

Yasmin Fahimi, a német szakszervezeti szövetség (DGB) elnöke ugyancsak "totális őrültségnek" nevezte a nyugdíjkorhatár 70 évre történő emelését.

Robert Habeck gazdasági miniszter, aki alkancellárként Olaf Scholz helyettese is - ugyanakkor minisztertársától eltérő véleményt fogalmazott meg.

A koalíciós kormányban a Zöldeket képviselő miniszter azt hangoztatta, hogy rugalmas nyugdíjkorhatárra lenne szükség.

Habeck szerint lehetővé kellene tenni, hogy az emberek önkéntes alapon tovább dolgozhassanak.

A miniszter arra utalt, hogy jelenleg is nagy a hiány a szakképzett munkaerőből, és ez a hiány az elkövetkező években erősödi fog.

Szavai szerint ezért lenne szükség a rugalmasan magasabb nyugdíjkorhatárra. Utalt arra, hogy szeme előtt nem egy rögzített nyugdíjkorhatár, hanem

egyfajta nyugdíjba lépést lehetővé tévő ajtó lebeg.

Ha az emberek rugalmasan tovább dolgozhatnának, az dupla nyereség lenne. Mi pedig szembe tudnánk szállni a szakemberhiánnyal – fogalmazott a miniszter.

Aki akarja, az tudását, ismereteit, tapasztalatait tovább tudná hasznosítani. Ebből pedig az üzemek és a társadalom is profitálhat – jelentette ki.

A legfrissebb felmérések szerint

Németországban jelentősen növekedett azoknak a száma, akik nyugdíjasként is tovább dolgoznak.

Az elmúlt évben számuk elérte az 1,05 milliót, köztük jelentős számban 67 évesek vagy idősebbek. 2018-ban ez a szám 968 ezer volt.

Az egykori NDK-hoz tartozó keleti tartományokban az a szám jóval magasabb volt, mint Németország nyugati felében.

Címlapról ajánljuk
Gazdatüntetés Brüsszelben: borult az eredeti akciózási terv, útlezárások jönnek az EU-csúcs helyszínén

Gazdatüntetés Brüsszelben: borult az eredeti akciózási terv, útlezárások jönnek az EU-csúcs helyszínén

Európai egység alakult ki a gazdatársadalomban a mostani brüsszeli tiltakozást illető két ügyben: senki nem szeretne nagy mennyiségű, ellenőrizetlen dél-amerikai élelmiszer ellen küzdeni a piacért, illetve a green dealből adódó átállás anyagi terheit sem vállalnák a jelenlegi formájában. A tüntetés eredeti programját borították az éjszakai akciózások, amelyek jelenleg ott zajlanak, ahol a zárolt orosz vagyont Brüsszelben őrzik. Helyszíni tudósítás.

Két új közvélemény-kutatás, homlokegyenest ellentétes eredménnyel

A Nézőpont Intézet friss felmérése szerint listán a Fidesz 46, míg a Tisza Párt 39 százalékos eredményt érne el, ha most lennének a parlamenti választások. A Medián viszont nemrég azt mérte, hogy a Tisza a teljes szavazókorú népességben 5, míg a választani tudó biztos szavazók körében 10 százalékkal előzi meg a Fideszt. A 40 évnél fiatalabbak között 57 százalékos a Tisza Párt támogatottsága.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.12.18. csütörtök, 18:00
Lehel László
a Magyar Ökumenikus Segélyszervezet elnök-igazgatója
8 milliárd euró Brüsszelből: hol tudnak most pénzt nyerni a magyar techcégek?

8 milliárd euró Brüsszelből: hol tudnak most pénzt nyerni a magyar techcégek?

A Digitális Európa Program (DEP) az uniós technológiai beruházások egyik kulcseleme, amely mára több mint 8 milliárd eurós kerettel támogatja a mesterséges intelligenciától a kiberbiztonságon át a szuperszámítógépek hálózatának építéséig számos stratégiai terület fejlesztését. A magyar részvétel ugyan még 1 százalék alatt van, de a lehetőségek köre folyamatosan bővül, és az Magyar Fejlesztésösztönző Iroda (MFOI) – a program hazai nemzeti kapcsolattartója (NCP-National Contact Point) – egyre több vállalkozást és intézményt segít az európai konzorciumokhoz való csatlakozásban. Dászkál Jánost, az MFOI szakértőjét arról kérdeztük, hol vannak ma a magyar szereplők reális esélyei, milyen akadályokba ütköznek leggyakrabban, és milyen új fókuszokkal érkeznek a hamarosan nyíló uniós pályázati csomagok.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×