Infostart.hu
eur:
364.51
usd:
313.44
bux:
149434.45
2026. szeptember 10. csütörtök Hunor, Nikolett
Robert Habeck német alkancellár, gazdasági és klímavédelmi miniszter panelbeszélgetésen vesz részt az 51. Világgazdasági Fórumon Davosban 2022. május 23-án, az ötnapos esemény második napján.
Nyitókép: MTI/EPA/Keystone/Laurent Gillieron

Vita a nyugdíjkorhatárról a német kormányban

Egyetlen kormány sem úszta meg az elmúlt években az ezzel kapcsolatos vitát. A megélhetéssel kapcsolatos nehézségek növekedése miatt most ismét az vetődött fel, hogy az hogy az emberek a törvény szerint is hetvenéves korukig dolgozhassanak. A munkaügyi miniszter ezt kerek-perec elutasította, de nem mindenki van ezen a véleményen.

Neves gazdasági szakértők vetették el, hogy ismét napirendre kellene tűzni a nyugdíjkorhatár emelését. Szószólójuk, Gunther Schnabl lipcsei gazdaságkutató a hivatalos korhatár hetven évre történő emelését indítványozta.

Az érvényben lévő rendelet szerint Németországban fokozatosan emelik a jelenlegi 65 éves nyugdíjkorhatárt, 2029-ig 67 évre.

Hubertus Heil munkaügyi miniszter a 70 éves korhatár felvetését ugyanakkor határozottan elutasította.

Ilyet csak azt tud javasolni, aki teljesen más világban él – fogalmazott a miniszter, aki elképzelhetetlennek nevezte, hogy az emberek a gyárakban, a szupermarketekben, rendőrként vagy épp ápolónőként 70 éves korukig dolgozzanak.

Heil szerint ez olyan vita, amely nem összeegyeztethető a német emberek többségének életrealitásaival.

A miniszter emlékeztetett arra is, hogy az Olaf Scholz kancellár vezette hárompárti baloldali-liberális-zöld koalíció tavaly decemberi hivatalba lépésekor megegyezett abban, hogy törvényben rögzített nyugdíjkorhatárt nem emelik.

Yasmin Fahimi, a német szakszervezeti szövetség (DGB) elnöke ugyancsak "totális őrültségnek" nevezte a nyugdíjkorhatár 70 évre történő emelését.

Robert Habeck gazdasági miniszter, aki alkancellárként Olaf Scholz helyettese is - ugyanakkor minisztertársától eltérő véleményt fogalmazott meg.

A koalíciós kormányban a Zöldeket képviselő miniszter azt hangoztatta, hogy rugalmas nyugdíjkorhatárra lenne szükség.

Habeck szerint lehetővé kellene tenni, hogy az emberek önkéntes alapon tovább dolgozhassanak.

A miniszter arra utalt, hogy jelenleg is nagy a hiány a szakképzett munkaerőből, és ez a hiány az elkövetkező években erősödi fog.

Szavai szerint ezért lenne szükség a rugalmasan magasabb nyugdíjkorhatárra. Utalt arra, hogy szeme előtt nem egy rögzített nyugdíjkorhatár, hanem

egyfajta nyugdíjba lépést lehetővé tévő ajtó lebeg.

Ha az emberek rugalmasan tovább dolgozhatnának, az dupla nyereség lenne. Mi pedig szembe tudnánk szállni a szakemberhiánnyal – fogalmazott a miniszter.

Aki akarja, az tudását, ismereteit, tapasztalatait tovább tudná hasznosítani. Ebből pedig az üzemek és a társadalom is profitálhat – jelentette ki.

A legfrissebb felmérések szerint

Németországban jelentősen növekedett azoknak a száma, akik nyugdíjasként is tovább dolgoznak.

Az elmúlt évben számuk elérte az 1,05 milliót, köztük jelentős számban 67 évesek vagy idősebbek. 2018-ban ez a szám 968 ezer volt.

Az egykori NDK-hoz tartozó keleti tartományokban az a szám jóval magasabb volt, mint Németország nyugati felében.

Címlapról ajánljuk
Magyar Péter a V4-csúcson Pozsonyban: a V4 újra él, Európának el kell döntenie, hogy csak túlélni akar vagy győzni

Magyar Péter a V4-csúcson Pozsonyban: a V4 újra él, Európának el kell döntenie, hogy csak túlélni akar vagy győzni

A Visegrádi Négyek szövetsége újra él – ez a közös üzenete Robert Fico szlovák, Donald Tusk lengyel, Andrej Babis cseh és Magyar Péter magyar miniszterelnök pozsonyi V4-csúcstalálkozójának, amelyen részt vesz az EU soros elnökségét betöltő Írország kormányfője, Micheál Martin is. Magyar Péter elutasította, hogy Európa ideológiai kérdések megvitatásával töltse az idejét, a gyakorlati megoldások keresésével lehet szerinte profitálni. Amit a V4-ek vállalnak, szerinte keresztül fogják vinni.

Kármán András: a hiteles gazdaságpolitika első feltétele az őszinteség

A kormány folytatja a költségvetés hiányának csökkentését, de nem a családok vagy a vállalkozások, illetve nem is az egészségügy, oktatás rovására, hanem a pazarló állam visszavágásából. A végső cél a bizalom helyreállítása – mondta Kármán András pénzügyminiszter a 64. Közgazdász-vándorgyűlésen Egerben.
inforadio
ARÉNA
2026.09.10. csütörtök, 18:00
Koji László
az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége elnöke
Varga Mihály az euróbevezetésről, Kármán András a költségvetés helyzetéről vallott – összeült a magyar gazdasági szakma

Varga Mihály az euróbevezetésről, Kármán András a költségvetés helyzetéről vallott – összeült a magyar gazdasági szakma

Egerben rendezik meg a 64. Közgazdász-vándorgyűlés, amely a magyar gazdaságpolitika, a jegybanki, üzleti és akadémiai világ legfontosabb szereplőit hozza össze. A több mint húsz szekciót felvonultató rendezvényen a magyar gazdaság aktuális helyzete, a növekedési kilátások, a versenyképesség és a gazdaságpolitika előtt álló kihívások kerülnek terítékre. A plenáris program kiemelt felszólalói között lesz Varga Mihály, a Magyar Nemzeti Bank elnöke és Kármán András pénzügyminiszter is. A vándorgyűlést megnyitó Hegedűs Éva, a Magyar Közgazdasági Társaság elnöke hangsúlyozta, hogy a társaság továbbra is olyan szakmai fórumot kíván biztosítani, ahol eltérő álláspontok ütközhetnek a magyar gazdaság jövőjét meghatározó kérdésekről.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×