Infostart.hu
eur:
385.17
usd:
331.76
bux:
120679.89
2026. január 16. péntek Gusztáv
Nyitókép: Pexels

Egyre nő a vízzel kapcsolatos konfliktusok száma világszerte

A legtöbb esetre Ázsiában kerül sor és az összecsapások száma is itt nő a legdinamikusabban.

Csak a tavalyi évben 41 halálos áldozata és 200 sérültje volt a Tadzsikisztán és Kirgizisztán határán zajló fegyveres konfliktusnak, mely a tiszta vízhez való hozzáférés miatt alakult ki, de nem ez az egyetlen ázsiai régió, ahol komoly harcok dúlnak a víz miatt. A földrész legnagyobb és legfontosabb folyóit Kína szabályozza, ami miatt India és Banglades területén is egyre nő az elégedetlenség. Szakértők szerint a következő években ezeken a területeken is várható a konfliktusok eszkalálódása.

A második legtöbb vízzel kapcsolatos konfliktus Afrikában fordul elő: Etiópia több mint ötmilliárd dolláros költséggel tervez egy gigantikus gátat építeni a területén átfolyó Kék-Nílus feltöltésére - ez a projekt különösen nagy megdöbbenést kelt a folyásirányban lejjebb fekvő Egyiptomban, ahol a Nílus vize évszázadok óta az ország megélhetését biztosítja a Statista szerint.

Növekvő a tendencia

A Pacific Institute borúlátó módon tekint a jövőbe: az elmúlt években Indiában és Iránban előforduló súlyos aszályok, az öntöző- és háztartási vízhez való hozzáférés miatti konfliktusok, valamint az egyik közösségtől a másikhoz való vízelvezetés elleni tüntetések nagymértékű növekedéséhez vezettek. Az Oroszország és Ukrajna közötti erőszak és konfliktus, amely 2014-ben súlyosbodott, majd a február végén megkezdett orosz invázióval háborúvá fajult, a polgári vízrendszerek elleni támadásokat és a víz fegyverként való használatát is magában foglalta.

Az elmúlt néhány évben egyre több víz körüli konfliktushelyzet bontakozik ki
Az elmúlt néhány évben egyre több víz körüli konfliktushelyzet bontakozik ki (kék: apropó; sárga: fegyver; piros: áldozat - a felosztás magyarázatát lásd lejjebb).

A növekvő népesedési nyomás és az egyre súlyosbodó etnikai és vallási konfliktusok a Szaharától délre fekvő Afrikában továbbra is évente több száz halálos áldozatot követelnek a pásztorok és a földművesek közötti, szűkös vízkészletek miatti erőszakos cselekmények által.

A számítógépes vízellátó rendszereket egyre több kibertámadás éri,

amelyek veszélyeztetik a vízellátás biztonságát, minőségét és megbízhatóságát.

Háromféle konfliktus létezik

Az intézet már a nyolcvanas évek óta követi figyelemmel a vízhasználat kapcsán kibontakozó konfliktushelyzeteket. A napokban frissített, vízhez kötődő erőszakos cselekményeket felsoroló kronológiája szerint 1300 alkalommal került sor fegyveres konfliktusra vízellátás miatt. A kronológia az ókori Mezopotámiától kezdve jegyzi ezeket az eseteket, melyeknek háromféle változatát azonosították:

  • Apropó: A víz feletti ellenőrzéssel kapcsolatos konfliktusok; a vízhez való gazdasági vagy fizikai hozzáférés vagy akár a vízhiány erőszakot vált ki.

  • Fegyver: A vízkészleteket vagy vízrendszereket eszközként vagy fegyverként használják egy erőszakos konfliktusban.

  • Áldozat: A vízkészletek vagy vízrendszerek elvesztése azáltal, hogy szándékosan vagy véletlenül erőszak célpontjává válnak.

Az éghajlatváltozás is szerepet játszik

A frissített kronológiában szereplő adatok rámutatnak az édesvízzel kapcsolatos erőszak csökkentésének fontosságára és a hatékony stratégiák meghatározására is. A vízzel kapcsolatos konfliktusok csökkentésének legfontosabb eszközei közé tartozna az ENSZ által 2010-ben deklarált, a vízhez való emberi jog megvalósítására irányuló erőfeszítések felgyorsítása, valamint az ENSZ 2030-ig szóló fenntartható fejlődési céljainak egyik célkitűzése, hogy mindenki számára alapvető biztonságos vizet és higiéniát biztosítsanak. Az éghajlatváltozás már most világszerte

rontja a vízhez való hozzáférés lehetőségeit,

illetve növeli a víz jelentette veszélyeket, holott az édesvíz létfontosságú erőforrás, amelyre a fenntartható jövő érdekében szükség van.

Címlapról ajánljuk

Csizmazia Gábor a furkósbotról és a Trump-paradoxonról: „Donald Trump kétszer lépte át a saját vörös vonalát”

Donald Trump amerikai elnök leginkább Ukrajna és a vámpolitika esetében lépte át a saját maga által felvázolt vörös vonalakat – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Csizmazia Gábor. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukács Intézet tudományos főmunkatársa szerint Donald Trump külpolitikai lépései inkább elbizonytalanították a szavazóit, semmint újakat hoztak volna mellé.
inforadio
ARÉNA
2026.01.16. péntek, 18:00
N. Rózsa Erzsébet
egyetemi tanár, Közel-Kelet-szakértő
Emelkedtek az amerikai tőzsdék, szárnyaltak a befektetési bankok

Emelkedtek az amerikai tőzsdék, szárnyaltak a befektetési bankok

A befektetők a geopolitikai események értékelése mellett a vállalati gyorsjelentésekre is már figyelnek a héten, ugyanis az amerikai nagybankok megnyitották a jelentési szezont. A befektetők eközben szoros figyelemmel kísérik, hogy milyen hírek érkeznek az amerikai-dán egyeztetésekről, hiszen Donald Trump továbbra sem mondott le Grönland megszerzéséről, viszont Iránnal kapcsolatban mintha valamelyest enyhült volna az elnök álláspontja, legalábbis a tegnap esti kijelentései erre utalnak – részben emiatt korrigál az arany, az ezüst, és az olaj ára a korábbi emelkedés után. Közben a chiprészvények a tajvani TSMC erős negyedéves jelentése után kaptak egy lökést. Részvénypiacokon összességében pozitív a hangulat, emelkednek az európai és az amerikai részvények is, köztük a ma jelentő befektetési bankok. Itthon a Mol árfolyama ma is jelentős pluszban van, miután Szijjártó Péter arról beszélt, hogy közel a megállapodás a NIS szerb olajvállalatban lévő orosz tulajdonrész megvásárlásáról.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×