eur:
411.4
usd:
392.79
bux:
79229.24
2024. november 21. csütörtök Olivér
Aerial view of London and the Tower Bridge, England, United Kingdom
Nyitókép: heyengel / Getty

Váratlan veszély fenyegeti a világ nagyvárosait, még Londont is

Egyre nagyobb az esélye annak, hogy a metropoliszok kifogynak a tiszta ivóvízből egy friss jelentés szerint.

A világ vizeinek mindössze 3 százaléka iható, és ennek jelentős részét is gleccserek és jégsapkák zárják magukba a Christian Aid jelentése szerint. A nehezen megszerezhető erőforrás biztonságos mennyiségben való elérhetőségét az egyre nagyobb populációval rendelkező városokban a klímaváltoztatás is veszélyezteti a Sky News cikke szerint.

A városokban épp ezért egyre komolyabban lesz érzékelhető a klímaváltozás hatása – nem kis részben azért is, mert az élhetetlenné váló területekről ide menekülnek az emberek. Patrick Watt, a Christian Aid vezetője szerint az, hogy Új-Delhiben már most sorba kell állni a vízért, a chilei Santiagóban pedig már most tervezik egy olyan rendszer bevezetését, mely fejadagokat állapít meg, erős jelzői annak, milyen vészhelyzet van kialakulóban.

Jelenleg a világ lakosságának 55 százaléka él városokban, de 2050-re ez az arány még magasabb, 68 százalék lesz

az ENSZ becslése szerint.

Meglepőn közel is veszélyben az ellátás biztonsága

A Föld felszínének 70 százalékát borítja ugyan víz, de ennek mindössze 3 százaléka iható, miközben a huszadik században a vízfelhasználás mennyisége kétszer olyan gyorsan növekedett, mint az emberek száma a földön, a víz pedig akár konfliktusok és háborúk forrása is lehet.

Nagy-Britanniában például az emberek hajlamosak arra, hogy az árvizeket tartsák a klímaváltozás legtöbb veszélyt hordozó következményének, megfeledkezve a vízhiányról, pedig például Londont is fenyegeti a vízhiány. Az angliai Környezetvédelmi Ügynökség már korábban jelezte, hogy e téren is kell fennakadásokra számítani – az éghajlatváltozás ugyanis a rendelkezésre álló vízmennyiséget is veszélyezteti.

A hivatal azt tervezi, hogy átalakítja az ország vízkészleteinek felhasználási és kezelési módját. Becsléseik szerint az Angliában élőknek a

jelenlegi napi 140 literes átlagos vízfelhasználást 110 literre kell csökkenteniük

ahhoz, hogy a kínálat és a kereslet összhangban maradjon az éghajlatváltozás megváltoztatta hőmérséklet, párolgás és vízigény mellett.

Kimerülnek a föld alatti készletek

A kutatók szerint vízhiányban a legszegényebbek szenvednek a leginkább – amikor a mérsékelt égövben élők számára is nehézségek merülnek fel a vízhez való hozzájutás terén, akkor az egyenlítőhöz közelebb élők életkörülményei egészen elképzelhetetlenül nehezednek.

Új-Delhiben már most

nehezen tudják ellátni a lakosságot ivóvízzel,

az éghajlatváltozás pedig tovább súlyosbítja a vízválságot, amelyet a népességnövekedés és a termények öntözéséhez szükséges felszín alatti vízkészletek kimerülése idézett elő.

Pénzzel kellene segíteni a szegény országokat

A Christian Aid felszólította a gazdag országokat, hogy pénzzel segítsék az éghajlatváltozáshoz nehezebben alkalmazkodó szegényebb országokat küzdelmeikben: Bangladesben például migránsok ezrei menekülnek a fővárosba, Dakharba, mivel a tengerszint emelkedése elmossa az otthonokat és a megélhetést is. Az ötlet eléggé vitatott, mivel a gazdag országok nem szívesen számszerűsítik a szennyezésük által okozott költségeket. A kérdés újra napirendre kerül az ENSZ idei COP27 klímatárgyalásán is, amelyeknek Egyiptom ad otthont.

Címlapról ajánljuk
Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség
Tudósítónktól

Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség

Szlovákiában a rendőrség Szervezett Bűnözés Elleni Hivatala létrehozott egy különleges nyomozócsoportot, melynek feladata az elmúlt választási időszakban Ukrajnának adott szlovák katonai felszerelések adományozásával kapcsolatos jogsértések felderítése. A vizsgálat kiterjed az akkori védelmi minisztérium és a kormány tagjainak döntéseire.

Fontos kérések az érkező havazás miatt, mindenkit érint

Bár a meteorológiai prognózisokban mindig van némi bizonytalanság, az aktuális előrejelzések szerint november 22-én, pénteken akár nagyobb mennyiségű hó is hullhat Budapesten.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Ahogyan arra számítani lehetett, megérkezett a 2025-ben még fennmaradó extraprofitadókról szóló kormánydöntés. A Magyar Közlöny csütörtök esti számában ugyanis megjelent a kormány legújabb rendelete, mely azt szabályozza, hogy miként marad velünk a bankok extraprofitadója, valamint a biztosítók és kiskereskedelmi cégek pótadója. Az eredetileg két évre ígért extraprofitadók egy jelentős része tehát négy évig hatályban marad. A kormány rendelete egyúttal azt is tartalmazza, hogy mely extraprofitadóktól szabadulhatnak meg jövőre az érintett ágazatok. Ezek szerint örülhetnek a gyógyszergyártók, a kőolaj-előállításban érdekeltek, a távközlési szektor cégei, a feldolgozóipari gyártók (bioetanol, keményítő, napraforgóolaj), valamint a megújuló energiát termelők, bányajáradék-alanyok.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×