Infostart.hu
eur:
386.47
usd:
330.03
bux:
110405.74
2025. december 20. szombat Teofil
Vlagyimir Putyin orosz elnök és Valerij Geraszimov hadseregtábornok, az orosz fegyveres erők vezérkari főnöke, első védelmi miniszterhelyettes (j) a védelmi minisztérium kibővített vezetőségi ülésén Moszkvában 2021. december 21-én.
Nyitókép: Vlagyimir Putyin orosz elnök és Valerij Geraszimov hadseregtábornok, az orosz fegyveres erők vezérkari főnöke, első védelmi miniszterhelyettes (j) Moszkvában 2021. december 21-én. MTI/EPA/Szputnyik/Orosz elnöki sajtószolgálat

Az orosz és az amerikai vezérkari főnök tárgyalt egymással

Telefonon tárgyalt egymással Valerij Geraszimov orosz vezérkari főnök és Mark Milley, az amerikai vezérkari főnökök egyesített bizottságának elnöke - közölte pénteken az orosz védelmi minisztérium. Cikkünk frissül.

A szűkszavú közlemény szerint a két katonai vezető megvitatta "a nemzetközi biztonság aktuális kérdéseit".

Amerikai részről az elmúlt hetekben többször is elhangozott az a vád, hogy Oroszország Ukrajna megtámadására készül, amit Moszkva rendszeresen valótlanságnak minősített.

Wallace: Sojguval nem voltunk sem süketek, sem vakok a tárgyaláson

Sem süketek, sem vakok nem voltak a felek a brit és az orosz védelmi miniszter pénteki moszkvai tárgyalásán - jelentette ki Ben Wallace, a londoni védelmi tárca vezetője a moszkvai brit nagykövetségen tartott sajtótájékoztatóján.

Wallace arra reagált, hogy előző nap Szergej Lavrov orosz külügyminiszter a "süketek párbeszédéhez" hasonlította a brit hivatali partnerével, Liz Truss-szal folytatott tárgyalását.

A brit védelmi miniszter olyan konstruktívnak, őszintének és tárgyszerűnek minősítette a Szergej Sojguval folytatott tárgyalását, amilyet el lehet várni a katonáktól.

Kijelentette, hogy mind orosz kollégája, mind Valerij Geraszimov vezérkari főnök arról biztosította őt, hogy Moszkva nem szándékozik megtámadni Ukrajnát.

Norvég hírszerzés: Oroszország mindent előkészített egy nagyszabású hadművelethez

Hadműveleti szempontból minden kész egy nagyszabású orosz hadművelethez Ukrajnában - vélte pénteken a norvég katonai hírszerzés vezetője, aki szerint a döntés már csak a Kremltől függ.

Az oroszoknak "mindenük megvan, amire szükségük van, kezdve egy kisebb kelet-ukrajnai inváziótól Ukrajna-szerte végrehajtandó kisebb támadásokon át egy teljes ukrajnai invázióig, esetlegesen egész Ukrajna, illetve az ország bizonyos részeinek elfoglalásáig" - jelentette ki Nils Adreas Stensones altengernagy.

"Most már elsősorban (Vlagyimir) Putyin elnök dönti el, hogy megtegye-e vagy sem" - tette hozzá.

Az altengernagy a NATO-tagállam skandináv országgal kapcsolatos kockázatoknak a norvég biztonsági szolgálatok által tartott éves értékelésén beszélt erről.

Stensones szerint több mint 150 ezer orosz katonát vonultatták fel Ukrajna határai mentén, Oroszország legfejlettebb fegyvereivel és minden szükséges logisztikával.

"Nagyon nehéz megmondani, hogy valószínű vagy valószínűtlen (egy offenzíva), mert kizárólag az orosz elnöktől függ a döntés" - hangsúlyozta a hírszerzési vezető.

A nyugati országok szerint Oroszország inváziója küszöbön áll a szomszéd ország ellen, amit Moszkva tagad.

Kelet-Ukrajnában 2014 óta dúl háború a kijevi hadsereg és az oroszbarát szakadárok között, akiket a közvélekedés szerint Moszkva támogat katonailag és pénzügyileg.

Jens Stoltenberg NATO-főtitkár pénteken ismét figyelmeztetett egy fegyveres konfliktus valódi veszélyére, míg Antony Blinken amerikai külügyminiszter friss nyilatkozata szerint Oroszország "bármelyik pillanatban" lerohanhatja Ukrajnát.

Címlapról ajánljuk
Donald Trump le akar számolni Venezuela elnökével

Donald Trump le akar számolni Venezuela elnökével

Az amerikai elnök teljes olajblokádot hirdetett Venezuela ellen, hadihajókkal zárná el az ország fő bevételi forrását. Szakértők szerint a gazdasági nyomás egyedül nem biztos, hogy elég lesz a rendszer megdöntéséhez.

Az EU nem ezt az utat tervezte Ukrajna támogatására - Merz ennek ellenére elégedett

A zárolt orosz vagyon érintetlen maradt, a tagállamok három kivétellel Ukrajna 90 milliárd eurós támogatásában állapodtak meg. Legalábbis a nyilvánosság előtt ezzel a német kancellár is elégedett volt, noha az eredményhirdetésig az ellenkezőjét remélte.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.12.22. hétfő, 18:00
Vecsei Miklós
felzárkóztatásért felelős miniszterelnöki biztos, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat alelnöke
Így vált jelképes támogatássá a családi pótlék

Így vált jelképes támogatássá a családi pótlék

A családi pótlék történetéről szóló kétrészes cikksorozatunk első részében a családi pótlék kialakulását tekintettük át egészen a rendszerváltásig. Ennek a támogatásnak a története jól mutatja, hogyan lett egy szűk körű, szociális indíttatású juttatásból olyan univerzális ellátás, amely évtizedeken át jelentős segítséget nyújtott a magyar családoknak. A 20. század során a jogosultak köre folyamatosan bővült, egyes időszakokban a családi pótlék a háztartások bevételének meghatározó részét képezte. A nyolcvanas évek végére pedig elérte a csúcspontját: minden gyermek után, munkaviszonytól függetlenül járt, és összege viszonylag jelentősnek számított. Mindez azonban éles kontrasztban áll a jelenlegi helyzettel, amikor az összeg évtizedek óta változatlan, és reálértékben szinte eltűnt a családok költségvetéséből. Felmerül a kérdés: hogyan jutottunk el idáig, és milyen társadalmi, gazdasági tényezők vezettek ahhoz, hogy a családok egykori védőhálója mára szinte jelképes támogatássá zsugorodott?

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×