Infostart.hu
eur:
355.97
usd:
306.06
bux:
130916.32
2026. május 26. kedd Evelin, Fülöp
Nyitókép: Pixabay

Varsó szerint akár egymillió ukrán menekült is érkezhet Lengyelországba

A lengyel kormány arra készül, hogy az orosz-ukrán konfliktus esetleges eszkalálódása esetén akár egymillió ukrán menekült befogadására is készen kell állnia – jelentette ki a lengyel belügyminiszter-helyettes.

Maciej Wąsik a lengyel rádiónak nyilatkozva beszélt a várható ukrán menekültáradatról, szavait a brüsszeli Politico idézte. A miniszterhelyettes hangsúlyozta, hogy a netán bekövetkező orosz megszállás elől menekülő emberek „igazi menekültek” lesznek, ezért a lengyel kormány mindent meg fog tenni védelmük és ellátásuk érdekében, összhangban a Genfi Konvenció vonatkozó előírásaival. „Senkit nem fogunk visszafordítani” – szögezte le.

Egyes lengyelországi vélemények szerint ugyanakkor nem lesz könnyű egy ilyen vállalást teljesíteni, ha és amennyiben esetleg tényleg szükség lesz rá. A kormány migrációért felelős irodájának kezelésében jelenleg 10 menekültügyi központ 2000 ember számára tud elhelyezést biztosítani.

Elivekben ehhez még hozzájöhet a határőrségnél rendelkezésre álló további 2300 hely, ebből azonban a határőrség szóvivője szerint pillanatnyilag csak 800 szabad.

A negyvenmilliós Lengyelországban már jelenleg is több mint egymillió ukrán él. Ukrán állampolgárok vízummentesen utazhatnak bármely EU-országban, és számukra a széles határszakaszon érintkező Lengyelország már csak történelmileg is „természetes célpont”. Többségük munkavállalás és jobb életlehetőségek reményében érkezett az országba, sokan közülük mára már a lengyel társadalom részévé váltak.

Jan Piekło korábbi ukrajnai lengyel nagykövet egy, a napokban tett nyilatkozatában azonban arra is emlékeztetett, hogy

több százezer menekült érkezése, akik szó szerint a háború elől, esetleg életüket mentve hirtelen áradnak az országba, egészen másfajta kezelést igényel majd.

És ebben egyelőre nincs nagy tapasztalata az országnak, akár a lakosság, akár a hatóság oldalát nézik.

A lengyel menekültügyi iroda adatai szerint 2021 első 9 hónapjában 5200 személy kért nemzetközi védelmet Lengyelországban, zömében egyébként Afganaisztánból vagy a közel-keletről.

Elemzők ennek kapcsán arra is utalnak, hogy egy váratlanul érkező többszázezres tömeg kezelése érdekében a lengyel kormány aligha tudja majd elkerülni, hogy segítséget kérjen más tagországoktól is. Ami viszont sokak szerint érdekes helyzetet és figyelemre méltó üzenetváltásokat is eredményzhet még például Varsó és a déli tagállamok között, azután, hogy Lengyelország az elmúlt hat évben következetesen elzárkózott a menekültek átvételétől.

Címlapról ajánljuk
Koren Balázs: a sok negatív mellett két nagyon jó hatása is van a fiatalokra az AI-nak

Koren Balázs: a sok negatív mellett két nagyon jó hatása is van a fiatalokra az AI-nak

A mesterséges intelligencia használatához szükséges egy alapvető tárgyi tudás és ismeret – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Koren Balázs, a Biatorbágyi Innovatív Technikum és Gimnázium matematikatanára, a Yettel ProSuli program szakmai vezetője. Arról is beszélt, hogy a szövegértés a XXI. század legnagyobb kihívása. Az olló abban is nyílik a társadalomban, hogy az új technológiát mennyire képes a diák vagy a felnőtt használni.

Megszavazták: a jegybanki vagyonvesztés és a privatizáció ügyében is feláll a bizottság, kiderültek a részletek

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) működésével kapcsolatos visszaéléseket, valamint a spontán privatizációt és a közvagyon elvesztését feltáró vizsgálóbizottságok felállításáról döntöttek a képviselők az Országgyűlés keddi ülésén.
inforadio
ARÉNA
2026.05.27. szerda, 18:00
Csicsmann László
Közel-Kelet szakértő, a Budapesti Corvinus Egyetem tanára, a Magyar Külügyi Intézet vezető kutatója
Szinte teljesen eltűnt a cigaretta egy országból, de ebben egy másik termék segített

Szinte teljesen eltűnt a cigaretta egy országból, de ebben egy másik termék segített

Svédország hivatalosan is dohányzásmentes országgá vált: a svéd alkohol- és kábítószerinformációs tanács (CAN) friss jelentése szerint a napi rendszerességgel cigarettázók aránya 4,8 százalékra csökkent, ami alatta marad az Egészségügyi Világszervezet által referenciaértékként alkalmazott öt százalékos küszöbnek. A dohányzók aránya 2003 óta 16 százalékról esett vissza a jelenlegi szintre. A sikert nagyrészt a snüssz nevű füstmentes dohánytermék elterjedésének tulajdonítják, amelyet az EU-ban egyedül Svédországban lehet legálisan forgalmazni.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×