eur:
392.27
usd:
366.85
bux:
67039.3
2024. április 27. szombat Zita
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter beszédet mond a kormány és az Autoliv autóipari vállalat közötti stratégiai együttműködési megállapodás aláírásán a Külgazdasági és Külügyminisztériumban 2022. január 20-án. Az Autoliv Ipari és Kereskedelmi Kft. a 91. vállalat, amellyel a kormány stratégiai együttműködési megállapodást kötött. Ezek a cégek összesen 193 ezer embert foglalkoztatnak Magyarországon, 15 ezerrel többet, mint a szerződések aláírásakor. A svéd vállalat aktív és passzív autóipari biztonsági rendszereket és kiegészítőket gyárt.
Nyitókép: MTI/Máthé Zoltán

Szijjártó Péter: Magyarországra nem jöhetnek újabb NATO-erők

A külgazdasági és külügyminiszter exkluzív interjút adott, amiben az ukrán–orosz konfliktusról és a magyar diplomáciai álláspontról is beszélt.

„Ami azt a kérdést illeti, hogy Oroszország szeretne-e háborút indítani Ukrajnában, bízunk abban, hogy a válasz még hosszú ideig nem lesz” – fogalmazott Szijjártó Péter a Euronewsnak. Arra a kérdésre, hogy Orbán Viktor kapott-e biztosítékokat erről Vlagyimir Putyin orosz elnöktől múlt heti találkozójukon, a külügyminiszter úgy felelt: „Hiszek abban, hogy minél többet beszélünk egymással és minél többet fektetünk a diplomáciába, annál annál nagyobb esélye van a világnak és Európának arra, hogy békés úton rendezhetik ezt a válságot.” Minél több találkozó, minél több látogatás, minél több párbeszéd van, annál jobb – tette hozzá a miniszter.

Arra a kérdésre, hogy Magyarország – az EU és a NATO tagjaként – támogatna-e újabb szankciókat Oroszország ellen, ha az mégis megtámadná Ukrajnát, Szijjártó Péter röviden úgy reagált:

„Nézze, erre nem is akarunk gondolni.”

Szijjártó Péter úgy folytatta, hogy Ukrajnától több ezer kilométerre lévő országokban könnyen beszélnek a legrosszabb eshetőségről, majd felidézte azt is, hogy a Bloomberg hírügynökségnél a múlt hétvégén – egy hibából kifolyólag – élesítettek egy cikket arról, hogy megkezdődött az orosz invázió.

„De a mi régiónkban ez a mi életünkről szól. Ezért többet kell fektetni a diplomáciába. Számunkra, kisebb közép-európai országok számára nagyon veszélyes lenne az, ha erőszakos események történnének” – mondta a külgazdasági és külügyminiszter emlékeztetve, hogy már eddig is voltak érvényben szankciók Oroszország ellen, de ezeket csak akkor kell meghozni, ha valami történik, ráadásul „a szankciók amúgy sem működnek”.

A Euronews riportere ezután arra emlékeztette Szijjártó Pétert, hogy Magyarország eddig is megszavazta az Oroszország elleni uniós szankciókat, amire a tárcavezető úgy reagált, hogy ilyen jellegű, szankciókra vonatkozó döntést sosem vétóztak meg az unióban.

„Igen, mert nem akartuk bomlasztani az európai egységet.

Soha nem vétóztunk, mindig igazodtunk ezeknél a döntéseknél. Vagyis soha nem vétóztunk meg ilyen döntést” – ismételte meg.

Szijjártó Péter végül a NATO Kelet-Európában zajló csapatösszevonásaival kapcsolatban kijelentette, hogy

Magyarországra nem jöhetnek újabb NATO-erők.

„Nem, ebbe nem egyeztünk bele és nem is fogunk beleegyezni. Hiszen már vannak NATO-csapatok az ország területén, a Magyar Honvédség és a magyar fegyveres erők” – fogalmazott hozzátéve: ezek megfelelő állapotban vannak ahhoz, hogy garantálják az ország biztonságát, ezért nincs szükség további csapatokra Magyarországon.

Címlapról ajánljuk
Túl keveset dolgoznak a németek – vagy pont, hogy túl sokat?

Túl keveset dolgoznak a németek – vagy pont, hogy túl sokat?

Christian Lindner pénzügyminiszter a közelmúltban kifogásolta a németek munkához való viszonyát, szerinte mentalitásváltásra van szükség. Egy tanulmány szerint ugyanakkor soha ennyit nem dolgoztak a németek, mint a múlt évben. Sőt a politika közreműködésével lehetne még ennél többet is. Most akkor mi az igazság?
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.04.29. hétfő, 18:00
Csányi Sándor
az OTP Bank elnök-vezérigazgatója
Tombol az ingatlanválság Nyugaton - aggódjunk a magyar projekthitelek miatt?

Tombol az ingatlanválság Nyugaton - aggódjunk a magyar projekthitelek miatt?

A home office miatti alacsony kihasználtság, a megemelkedett finanszírozási költségek és a gazdasági növekedés visszafogottsága válságba taszította a kereskedelmi ingatlanok, köztük az irodák piacát a fejlett országokban. Különösen az USA-ban és Németországban pánikolt be emiatt a részvénypiac, elég a New York Community Bank és a Pfandbriefbank zuhanására gondolni, amelyeknek nagy a hitelkitettségük ezen a területen. De mi a helyzet Magyarországon? Aggódhatunk mi is a kereskedelmi ingatlanokra felvett projekthitelek miatt? Az MNB ezen a héten közzétett Kereskedelmiingatlan-piaci jelentésének a megállapításait foglaljuk most össze erről, további információkért pedig érdemes eljönni a Portfolio május 14-ei Hitelezés 2024 konferenciájára, amelyen a piaci szereplők is értékelik a helyzetet.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×