Infostart.hu
eur:
384.6
usd:
330.33
bux:
122961.01
2026. március 4. szerda Kázmér
COVID-19 vaccine in researcher hands, female doctor holds syringe and bottle with vaccine for coronavirus cure. Concept of corona virus treatment, injection, shot and clinical trial during pandemic.
Nyitókép: scaligerGetty Images

Kötelező oltás: ezek az európai országok követhetik Ausztriát

Ausztria az első európai állam, amely széles körű oltási kötelezettséget vezetett be: jelenleg még nem ez a jellemző Európában. Sok helyen már korábban döntöttek részleges kötelezettségről, és most is készülnek még hasonló szabályozások.

Az osztrák rendelkezés február harmadikán lépett életbe: azok, akik elmulasztják kötelességüket, akár 3600 eurós - nagyságrendileg 1 millió 270 ezer forintos - bírsággal is szembesülhetnek.

Alexander Schallenberg. Ausztria az intézkedés idején regnáló kancellárja úgy fogalmazott: ez az egyetlen módja annak, hogy megakadályozzák a fertőzés további terjedését. A Euronews cikke körbejárja, más európai országokban milyen szintű kötelezettségeket vezettek be.

Időseknek kötelező

Görögországban a hatvan év fölöttieknek kell kötelezően oltatniuk magukat: aki ezt nem teszi meg, 100 eurós pénzbírsággal sújtható.

Kiriákosz Micotákisz miniszterelnök szerint az országban a vírusban elhunytak 90 százaléka ebből a korcsoportból kerül ki.

Az egészségügyi dolgozóknak szeptember óta oltottaknak kell lenniük.

Olaszországban szintén az idősebbek számára kötelező az oltás: 50 év fölött kell mindenkinek immunizáltatnia magát. Az ország tavaly áprilisban az elsők közt tette kötelezővé az oltást az egészségügyi dolgozók számára. Ezt később tanárokra, katonákra, rendőrökre is kiterjesztették.

Luxemburgban a parlament az ötven év fölöttiek és az egészségügyi dolgozók oltásra való kötelezésére tett javaslatot a kormánynak.

Többen gondolkodnak még a témán

Németország is fontolgatja a széles körű oltási kötelezettség bevezetését: Olaf Scholz kancellár a teljes népességtől megkövetelné a vakcina felvételét, de a parlamentre bízza, hogy ezt a javaslatot követik, vagy csak az idősebbeket kötelezik. Angela Merkel korábbi kancellár, aki annak idején úgy fogalmazott, nem lesz kötelező az oltás, azt mondta:

ha a Bundestag tagja lenne, igennel szavazna

annak kötelezővé tételére.

Szlovákia is latolgatja az általános oltási kötelezettséget abban az esetben, ha nő a kórházban kezeltek száma.

Az Egyesült Királyságban az egészségügyi dolgozóknak teszik kötelezővé az oltást, az idősotthonok dolgozói számára november óta szükségszerű annak felvétele.

Lettországban az állami dolgozók, a tanárok, az egészségügyi dolgozók és az idősotthonok dolgozói számára kötelező az oltás, de figyelemmel kísérik más európai államok döntéseit, adott esetben követhetik is azokat.

Lengyelországban most készülnek az egészségügyi dolgozók oltási kötelezettségének bevezetésére március elsejét követően.

Van, ahol elutasítják ezt a megoldást

A francai egészségügyminiszter, Olivier Véran ugyanakkor arról beszélt,

túl nehéz lenne betartatni az oltási kötelezettséget, ezért nem ezt az utat fogja járni az ország.

Szeptember óta a szállításban és egészségügyben dolgozók, valamint a tűzoltók kötelezően be kell ugyanakkor oltassák magukat, és bevezették a vakcinaigazolványt is, mely szükséges például az éttermek látogatásához.

Svédország sem tervez kötelező oltást, bár az 50 főnél nagyobb rendezvényekre csak vakcinázottan lehet belépni, és a január végével minden koronavírus miatti korlátozást felfüggesztő Dánia az egyénekre hagyja a döntést.

Svájc sem tervez oltási kötelezettséget, és Szlovéniában sem kötelező semmilyen ágazatban sem a vakcina felvétele.

Minden Infostart-cikk a koronavírusról itt olvasható!

Címlapról ajánljuk
inforadio
ARÉNA
2026.03.04. szerda, 18:00
Resperger István
ezredes, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Szent-István Biztonságkutató Központ igazgatója
NATO-tagállamot lőhetett Irán, Trump biztosítaná a Hormuzi-szorost, kiderült, ki lehet az új iráni vezető – Híreink az iráni háborúról percről percre szerdán

NATO-tagállamot lőhetett Irán, Trump biztosítaná a Hormuzi-szorost, kiderült, ki lehet az új iráni vezető – Híreink az iráni háborúról percről percre szerdán

Ötödik napja tart Izrael és az Egyesült Államok háborúja Irán ellen. A libanoni főváros, Bejrút közelében egy szállodát, az iráni Kom városában pedig a Szakértői Tanács épületét támadták meg, beszámolók szerint a halálesetek száma mindkét országban túllépte a 800-at. Teherán válaszcsapása számos amerikai érdekeltségű célpontot sújtott: az USA dubaji konzulátusa, egy szaúd-arábiai CIA-állomás és egy Katarban lévő amerikai támaszpont mind találatokat szenvedett el. Az iráni védelmi minisztérium szerint készen állnak az elhúzódó háborúra, mondván, a legjobb fegyvereiket még nem is használták. Közben kiderült: a jövő héten, Ali Hámenei temetése után választják Irán következő legfőbb vezetőjét. Donald Trump elrendelte, hogy az Egyesült Államok "biztosítást és garanciát" nyújtson a Perzsa-öbölben közlekedő hajók számára, azt javasolva, hogy "szükség esetén" az amerikai haditengerészet kísérje a tankereket a világgazdasági szempontból kulcsfontosságú, Irán által lezártnak nyilvánított Hormuzi-szoroson. Az Egyesült Arab Emírségek biztonságos légi folyosókat nyitott a vele szomszédos országok számára, a Közel-Keleten megbénult a közlekedés, miközben a világ országai evakuálni próbálják a régióban rekedt állampolgáraikat. Cikkünk folyamatosan frissül.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×