eur:
408.04
usd:
375.18
bux:
73837.78
2024. november 5. kedd Imre
COVID-19 vaccine in researcher hands, female doctor holds syringe and bottle with vaccine for coronavirus cure. Concept of corona virus treatment, injection, shot and clinical trial during pandemic.
Nyitókép: scaligerGetty Images

Kötelező oltás: ezek az európai országok követhetik Ausztriát

Ausztria az első európai állam, amely széles körű oltási kötelezettséget vezetett be: jelenleg még nem ez a jellemző Európában. Sok helyen már korábban döntöttek részleges kötelezettségről, és most is készülnek még hasonló szabályozások.

Az osztrák rendelkezés február harmadikán lépett életbe: azok, akik elmulasztják kötelességüket, akár 3600 eurós - nagyságrendileg 1 millió 270 ezer forintos - bírsággal is szembesülhetnek.

Alexander Schallenberg. Ausztria az intézkedés idején regnáló kancellárja úgy fogalmazott: ez az egyetlen módja annak, hogy megakadályozzák a fertőzés további terjedését. A Euronews cikke körbejárja, más európai országokban milyen szintű kötelezettségeket vezettek be.

Időseknek kötelező

Görögországban a hatvan év fölöttieknek kell kötelezően oltatniuk magukat: aki ezt nem teszi meg, 100 eurós pénzbírsággal sújtható.

Kiriákosz Micotákisz miniszterelnök szerint az országban a vírusban elhunytak 90 százaléka ebből a korcsoportból kerül ki.

Az egészségügyi dolgozóknak szeptember óta oltottaknak kell lenniük.

Olaszországban szintén az idősebbek számára kötelező az oltás: 50 év fölött kell mindenkinek immunizáltatnia magát. Az ország tavaly áprilisban az elsők közt tette kötelezővé az oltást az egészségügyi dolgozók számára. Ezt később tanárokra, katonákra, rendőrökre is kiterjesztették.

Luxemburgban a parlament az ötven év fölöttiek és az egészségügyi dolgozók oltásra való kötelezésére tett javaslatot a kormánynak.

Többen gondolkodnak még a témán

Németország is fontolgatja a széles körű oltási kötelezettség bevezetését: Olaf Scholz kancellár a teljes népességtől megkövetelné a vakcina felvételét, de a parlamentre bízza, hogy ezt a javaslatot követik, vagy csak az idősebbeket kötelezik. Angela Merkel korábbi kancellár, aki annak idején úgy fogalmazott, nem lesz kötelező az oltás, azt mondta:

ha a Bundestag tagja lenne, igennel szavazna

annak kötelezővé tételére.

Szlovákia is latolgatja az általános oltási kötelezettséget abban az esetben, ha nő a kórházban kezeltek száma.

Az Egyesült Királyságban az egészségügyi dolgozóknak teszik kötelezővé az oltást, az idősotthonok dolgozói számára november óta szükségszerű annak felvétele.

Lettországban az állami dolgozók, a tanárok, az egészségügyi dolgozók és az idősotthonok dolgozói számára kötelező az oltás, de figyelemmel kísérik más európai államok döntéseit, adott esetben követhetik is azokat.

Lengyelországban most készülnek az egészségügyi dolgozók oltási kötelezettségének bevezetésére március elsejét követően.

Van, ahol elutasítják ezt a megoldást

A francai egészségügyminiszter, Olivier Véran ugyanakkor arról beszélt,

túl nehéz lenne betartatni az oltási kötelezettséget, ezért nem ezt az utat fogja járni az ország.

Szeptember óta a szállításban és egészségügyben dolgozók, valamint a tűzoltók kötelezően be kell ugyanakkor oltassák magukat, és bevezették a vakcinaigazolványt is, mely szükséges például az éttermek látogatásához.

Svédország sem tervez kötelező oltást, bár az 50 főnél nagyobb rendezvényekre csak vakcinázottan lehet belépni, és a január végével minden koronavírus miatti korlátozást felfüggesztő Dánia az egyénekre hagyja a döntést.

Svájc sem tervez oltási kötelezettséget, és Szlovéniában sem kötelező semmilyen ágazatban sem a vakcina felvétele.

Minden Infostart-cikk a koronavírusról itt olvasható!

Címlapról ajánljuk
Amerikai elnökválasztás: a történelem sok mindenre kötelez

Amerikai elnökválasztás: a történelem sok mindenre kötelez

Az Egyesült Államoknak eddig 45 elnöke volt, a 2020-ban megválasztott Joe Biden sorrendben mégis a 46. A leghosszabb ideig, 12 évig és 39 napig Franklin D. Roosevelt, a legrövidebb ideig, 32 napig William Henry Harrison volt elnök. Érdekességek az amerikai elnökválasztások történetéből.

Elemző a moldovai elnökválasztásról: Maia Sandu pirruszi győzelmet aratott, egyre többen „gyűlölik” a pártját

A kelet-európai országban a hét végén tartották az elnökválasztás második fordulóját, melyet a hivatalban lévő elnök, Maia Sandu nyert meg Alexandr Stoianoglo ellen. Pászkán Zsolt, a Magyar Külügyi Intézet külső munkatársa szerint nem vár könnyű időszak Maia Sandura, mert bár a moldovaiak többsége támogatja az uniós csatlakozást, az elnök pártja egyre népszerűtlenebb.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.05. kedd, 18:00
Hankó Balázs
kultúráért és innovációért felelős miniszter
Amerikai elnökválasztás 2024: hamarosan eldől Trump és Harris küzdelme

Amerikai elnökválasztás 2024: hamarosan eldől Trump és Harris küzdelme

A mai nappal pont kerül a számtalan váratlan fordulatot hozó 2024-es amerikai választási kampány végére, és eldől, hogy az Egyesült Államok következő elnökét Donald Trumpnak vagy Kamala Harrisnek fogják hívni. A republikánus és a demokrata jelölt megválasztása is történelminek minősülne: Trump az első bíróság által elítélt bűnözőként, és a legöregebb elnökként kezdhetné második ciklusát, előtte pedig csak egyszer volt arra példa, hogy egy politikust nem egybefüggő nyolc évre küldtek vissza a Fehér Házba. Mindeközben a hivatalban lévő Joe Bident lecserélő Kamala Harris alelnök győzelmével az első (színesbőrű) nőt iktatnák be pár hónap múlva a "szabad világ vezetőjévé". A legfrissebb fejleményekről és választási eredményekről szóló percről-percre tudósításunkat alább követhetik.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×