Infostart.hu
eur:
385.14
usd:
331.69
bux:
120679.89
2026. január 16. péntek Gusztáv
COVID-19 vaccine in researcher hands, female doctor holds syringe and bottle with vaccine for coronavirus cure. Concept of corona virus treatment, injection, shot and clinical trial during pandemic.
Nyitókép: scaligerGetty Images

Kötelező oltás: ezek az európai országok követhetik Ausztriát

Ausztria az első európai állam, amely széles körű oltási kötelezettséget vezetett be: jelenleg még nem ez a jellemző Európában. Sok helyen már korábban döntöttek részleges kötelezettségről, és most is készülnek még hasonló szabályozások.

Az osztrák rendelkezés február harmadikán lépett életbe: azok, akik elmulasztják kötelességüket, akár 3600 eurós - nagyságrendileg 1 millió 270 ezer forintos - bírsággal is szembesülhetnek.

Alexander Schallenberg. Ausztria az intézkedés idején regnáló kancellárja úgy fogalmazott: ez az egyetlen módja annak, hogy megakadályozzák a fertőzés további terjedését. A Euronews cikke körbejárja, más európai országokban milyen szintű kötelezettségeket vezettek be.

Időseknek kötelező

Görögországban a hatvan év fölöttieknek kell kötelezően oltatniuk magukat: aki ezt nem teszi meg, 100 eurós pénzbírsággal sújtható.

Kiriákosz Micotákisz miniszterelnök szerint az országban a vírusban elhunytak 90 százaléka ebből a korcsoportból kerül ki.

Az egészségügyi dolgozóknak szeptember óta oltottaknak kell lenniük.

Olaszországban szintén az idősebbek számára kötelező az oltás: 50 év fölött kell mindenkinek immunizáltatnia magát. Az ország tavaly áprilisban az elsők közt tette kötelezővé az oltást az egészségügyi dolgozók számára. Ezt később tanárokra, katonákra, rendőrökre is kiterjesztették.

Luxemburgban a parlament az ötven év fölöttiek és az egészségügyi dolgozók oltásra való kötelezésére tett javaslatot a kormánynak.

Többen gondolkodnak még a témán

Németország is fontolgatja a széles körű oltási kötelezettség bevezetését: Olaf Scholz kancellár a teljes népességtől megkövetelné a vakcina felvételét, de a parlamentre bízza, hogy ezt a javaslatot követik, vagy csak az idősebbeket kötelezik. Angela Merkel korábbi kancellár, aki annak idején úgy fogalmazott, nem lesz kötelező az oltás, azt mondta:

ha a Bundestag tagja lenne, igennel szavazna

annak kötelezővé tételére.

Szlovákia is latolgatja az általános oltási kötelezettséget abban az esetben, ha nő a kórházban kezeltek száma.

Az Egyesült Királyságban az egészségügyi dolgozóknak teszik kötelezővé az oltást, az idősotthonok dolgozói számára november óta szükségszerű annak felvétele.

Lettországban az állami dolgozók, a tanárok, az egészségügyi dolgozók és az idősotthonok dolgozói számára kötelező az oltás, de figyelemmel kísérik más európai államok döntéseit, adott esetben követhetik is azokat.

Lengyelországban most készülnek az egészségügyi dolgozók oltási kötelezettségének bevezetésére március elsejét követően.

Van, ahol elutasítják ezt a megoldást

A francai egészségügyminiszter, Olivier Véran ugyanakkor arról beszélt,

túl nehéz lenne betartatni az oltási kötelezettséget, ezért nem ezt az utat fogja járni az ország.

Szeptember óta a szállításban és egészségügyben dolgozók, valamint a tűzoltók kötelezően be kell ugyanakkor oltassák magukat, és bevezették a vakcinaigazolványt is, mely szükséges például az éttermek látogatásához.

Svédország sem tervez kötelező oltást, bár az 50 főnél nagyobb rendezvényekre csak vakcinázottan lehet belépni, és a január végével minden koronavírus miatti korlátozást felfüggesztő Dánia az egyénekre hagyja a döntést.

Svájc sem tervez oltási kötelezettséget, és Szlovéniában sem kötelező semmilyen ágazatban sem a vakcina felvétele.

Minden Infostart-cikk a koronavírusról itt olvasható!

Címlapról ajánljuk

Csizmazia Gábor a furkósbotról és a Trump-paradoxonról: „Donald Trump kétszer lépte át a saját vörös vonalát”

Donald Trump amerikai elnök leginkább Ukrajna és a vámpolitika esetében lépte át a saját maga által felvázolt vörös vonalakat – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Csizmazia Gábor. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukács Intézet tudományos főmunkatársa szerint Donald Trump külpolitikai lépései inkább elbizonytalanították a szavazóit, semmint újakat hoztak volna mellé.
inforadio
ARÉNA
2026.01.16. péntek, 18:00
N. Rózsa Erzsébet
egyetemi tanár, Közel-Kelet-szakértő
Emelkedtek az amerikai tőzsdék, szárnyaltak a befektetési bankok

Emelkedtek az amerikai tőzsdék, szárnyaltak a befektetési bankok

A befektetők a geopolitikai események értékelése mellett a vállalati gyorsjelentésekre is már figyelnek a héten, ugyanis az amerikai nagybankok megnyitották a jelentési szezont. A befektetők eközben szoros figyelemmel kísérik, hogy milyen hírek érkeznek az amerikai-dán egyeztetésekről, hiszen Donald Trump továbbra sem mondott le Grönland megszerzéséről, viszont Iránnal kapcsolatban mintha valamelyest enyhült volna az elnök álláspontja, legalábbis a tegnap esti kijelentései erre utalnak – részben emiatt korrigál az arany, az ezüst, és az olaj ára a korábbi emelkedés után. Közben a chiprészvények a tajvani TSMC erős negyedéves jelentése után kaptak egy lökést. Részvénypiacokon összességében pozitív a hangulat, emelkednek az európai és az amerikai részvények is, köztük a ma jelentő befektetési bankok. Itthon a Mol árfolyama ma is jelentős pluszban van, miután Szijjártó Péter arról beszélt, hogy közel a megállapodás a NIS szerb olajvállalatban lévő orosz tulajdonrész megvásárlásáról.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×